Móra könyvkiadó könyvek

Egy regényt és két nagyszerű elbeszélést nyújtunk át sorozatunk olvasóinak. Szerzőnk ezúttal Rudolf Daumann, a Német Demokratikus Köztársaság híres kalandregényírója, akinek izgalmas regényei arról nevezetesek, hogy bennük ezer veszélyt sejtető egzotikus tájak világa elevenedik meg, és a sodró iramú mesében az igaz hősök nemcsak a természettel vívják harcukat, hanem annál alattomosabb ellenséggel is: a nincstelenséggel, a balszerencsével vagy éppen az olyan hatalmas mammut-érdekeltséggel, mint a

Dieter Ott tudományos fantasztikum helyett fantasztikus történelmi kalandregényt írt, amely sziporkázó ötleteivel, izgalmas titokzatosságával és meghökkentő, kacagtató humorával óriási sikert aratott. A szerző nem riad vissza a leggroteszkebb ötletektől sem: hőse cápaháton lovagol, és nemcsak a tengeri sárkányt tréfálja meg, hanem Satan Diabolit, a pokolbeli kegyelmes urat is. A regény méltán nyerte el hazájában a legjobb gyermekkönyvek díját.

Ez a regény félig mese, és csak félig valóság. De hát ez így is jól van, hiszen annyi mindent tudunk már a hajdani török világról, hogy jólesik olyankor kötetlenül elálmodni rajta, és azoknak a régi, nehéz időknek emlékét a képzelet játékával deríteni. Így tett Barabás Tibor is: kis regényében egymást kergetik a kalandok és az izgalmas bonyodalmak, miközben kedves hőseinek, Pethő Miskának, a derék csizmadialegénynek és Balajti Piroskának, a legszebb újvári kislánynak operettbe illő szerelmét szö

"Hajnalban orosz őrjárat közelíti meg a magyar arcvonalat. Az őrjáratot lengyel dzsidás tiszt vezeti. Kérem a magyar parancsnokot, gondoskodjék róla, hogy honvédei ejtsék foglyul az orosz patrult. Az őrjárat nem fogja védeni magát. Rulikowski kapitány" - Bárdos László regényének főhőse valóságos történelmi alak, a cári hadsereg lengyel származású, húszéves dzsidás tisztje, aki át akar állni a magyar szabadságharc oldalára, hogy a lengyel légióhoz csatlakozhassék. Az 1848-48-es szabadságharc sok

"Hajnalban orosz őrjárat közelíti meg a magyar arcvonalat. Az őrjáratot lengyel dzsidás tiszt vezeti. Kérem a magyar parancsnokot, gondoskodjék róla, hogy honvédei ejtsék foglyul az orosz patrult. Az őrjárat nem fogja védeni magát. Rulikowski kapitány" - Bárdos László regényének főhőse valóságos történelmi alak, a cári hadsereg lengyel származású, húszéves dzsidás tisztje, aki át akar állni a magyar szabadságharc oldalára, hogy a lengyel légióhoz csatlakozhassék. Az 1848-48-es szabadságharc sok

Egy regényt és két nagyszerű elbeszélést nyújtunk át sorozatunk olvasóinak. Szerzőnk ezúttal Rudolf Daumann, a Német Demokratikus Köztársaság híres kalandregényírója, akinek izgalmas regényei arról nevezetesek, hogy bennük ezer veszélyt sejtető egzotikus tájak világa elevenedik meg, és a sodró iramú mesében az igaz hősök nemcsak a természettel vívják harcukat, hanem annál alattomosabb ellenséggel is: a nincstelenséggel, a balszerencsével vagy éppen az olyan hatalmas mammut-érdekeltséggel, mint a

Élt egyszer egy skót kisfiú - úgy hívták: Archie Belaney - aki annyira rajongott az indiánokért, hogy elhatározta... indián lesz. Alighogy iskoláit befejezte, áthajózott az óceánon, és bevetette magát Kanada őserdeibe. Az indiánok szívesen fogadták maguk közé, nevet is adtak neki. Így lett Szürke Bagoly, és ezt a nevet megtartotta haláláig. Népének nagy barátja, szószólója volt. Tudós természetkutató. Különösen a hódok életét tanulmányozta nagy elmélyültséggel. Cikkeket, regényeket írt az indián

A sólyom ritka, védett madár, éppen ezért nagy az ára. Akkora, hogy pénzben talán ki sem fejezhető. A természetet szerető, a természet nagy értékeire vigyázó emberek és testületek különben sem méricskélik, vajon mi az ára egy sólyomnak vagy a madár egy-egy fiókájának. Minden egyes állatra úgy vigyáznak, mint a szemük fényére... Bezzeg a vadorzók, az állatcsempészek! Azok aztán jól tudják, pénzben mit ér egy ritka madár! S meg is tesznek mindent, hogy megszerezzék. Ily módon örök küzdelem folyik

A kirchbergi gimnázium negyedik osztályos diákjai karácsonyi színdarabot próbálnak. A próbán minden remekül megy, de az előadásig történik még egy és más előre nem látott esemény. Például kitör a háború a gimnazisták és a reáliskolások között, s hatalmas hócsatákat vívnak: a többi pedig - hát az már maradjon titok.

Dieter Ott tudományos fantasztikum helyett fantasztikus történelmi kalandregényt írt, amely sziporkázó ötleteivel, izgalmas titokzatosságával és meghökkentő, kacagtató humorával óriási sikert aratott. A szerző nem riad vissza a leggroteszkebb ötletektől sem: hőse cápaháton lovagol, és nemcsak a tengeri sárkányt tréfálja meg, hanem Satan Diabolit, a pokolbeli kegyelmes urat is. A regény méltán nyerte el hazájában a legjobb gyermekkönyvek díját.

Egy ausztriai luxusszállodában eltűnik egy híres filmcsillag vagyont érő ékszere. Gerhard és Márkus, a szállodában nyári munkát végző boyok és kis barátnőjük, Petra izgalmas nyomozásba kezdenek. Sikerül-e elcsípniük a veszedelmes tolvajt? Ki rejlik Mr. Black fekete kalapja és fekete napszemüvege mögött? Valójában olyan szórakozott-e Kasimir professzor, amilyennek mutatja magát? Ki lehet a titokzatos, svéd sarkkutató, s mi köze az egész ékszerrabláshoz a minden lében kanál Gasparik úrnak? Ezekre

Fehér Klára fantasztikus regénye a XXI. századba repíti az olvasót, abba a boldog korba, amely már nem ismeri az elnyomást, a kizsákmányolást, a háborút amely a technika és a tudomány valamennyi vívmányát az emberi élet megszépítésének szolgálatába állítja. Egy pusztító erő azonban még mindig rettegésben tartja az emberiséget: a földrengés. Bencze András, a tudós geológus a földrengések előrejelzéseinek megvalósítását tűzi ki életcéljául. A kis expedíció és három utánuk szökött gyerek viszontags

Robinson történetét mindenki ismeri, Bob kapitányét jóval kevesebben. Pedig hát a XVIII. századi nagy angol író, Daniel Defoe írta mind a kettőt, kocsmázó hajósok olykor nagyotmondó elbeszélései nyomán. Amit hallott, azt az írói képzelet kohójában ötvözte egységes egésszé. Így született meg a Robinson története, és így lett a kalózkodás korának nagyszerű kalandregénye a Bob kapitány históriája. Az író természetrajzi, földrajzi tévedéseit ma már lelkesen gyűjtögeti a diák olvasó (pl. mi már tudju

A sólyom ritka, védett madár, éppen ezért nagy az ára. Akkora, hogy pénzben talán ki sem fejezhető. A természetet szerető, a természet nagy értékeire vigyázó emberek és testületek különben sem méricskélik, vajon mi az ára egy sólyomnak vagy a madár egy-egy fiókájának. Minden egyes állatra úgy vigyáznak, mint a szemük fényére... Bezzeg a vadorzók, az állatcsempészek! Azok aztán jól tudják, pénzben mit ér egy ritka madár! S meg is tesznek mindent, hogy megszerezzék. Ily módon örök küzdelem folyik