Móra Könyvkiadó Ferenc

A századvég-századelő -- Jókai mellett -- legnépszerűbb, legolvasottabb írója novellistaként indult. Elbeszélései nyomán szűkebb pátriája, a Palócföld jellegzetes figuráinak avatott tollú megörökítőjeként vált ismertté, szeretettel és egyben a rá jellemző ironikus látásmóddal rajzolta meg az általa jól ismert embereket, az egyszerű nép egyszerre furfangos és érzelmekben gazdag lelkületű fiait-lányait éppúgy, mint a kedélyes, régimódi kisnemeseket, birtokosokat, akik fel-feltűnnek későbbi műveibe

Ingermann Fridolin tanár úr ebédjét készíti a vakáció első napján, és már szájában érzi a sült hús ínycsiklandó ízeit. A kényelmes ebédből azonban semmi sem lesz, mert megszólal a csengő, és a látogató egykettőre felfalja, ami még nem égett egészen a serpenyő fenekére. Csakhogy a vendégek, Pöttöm-Nagy Kázmérnak nem a telhetetlen étvágy a legkülönösebb vonása, még csak nem is apró termete és fülig érő szája. Nem, Kázmér több és furcsább ennél. Egy szemvillanás, és bárkinek az alakját fölveszi! Fr

Egy regényt és két nagyszerű elbeszélést nyújtunk át sorozatunk olvasóinak. Szerzőnk ezúttal Rudolf Daumann, a Német Demokratikus Köztársaság híres kalandregényírója, akinek izgalmas regényei arról nevezetesek, hogy bennük ezer veszélyt sejtető egzotikus tájak világa elevenedik meg, és a sodró iramú mesében az igaz hősök nemcsak a természettel vívják harcukat, hanem annál alattomosabb ellenséggel is: a nincstelenséggel, a balszerencsével vagy éppen az olyan hatalmas mammut-érdekeltséggel, mint a

Izgalmas korba vezeti vissza olvasóját a neves író, hogy bemutassa az emberi haladás egyik meg nem alkuvó előharcosát, a "javíthatatlan javítót". Ez a kor: az angol ipari forradalom, s a haladás előharcosa: Robert Owen. Owent az utópista szocializmus képviselői között tartja számon a történettudomány. Érdekes, tevékeny egyénisége azonban csak kevesek számára ismerős, pedig a maga idejében egy egész társadalom élő lelkiismerete volt. Kegyetlen korban emelte fel szavát Robert Owen az ipari kizsákm

Az izgalmas események színhelye egy pályaudvar, annak is külső vágányai, amelyek egyikén öreg, kiszuperált mozdony várja a sorsát. Múzeum lesz belőle, vagy kohóba vetik? Addig is, amíg a sorsa eldől, gyerekek álmodozásának, vidám játékainak színtere. Örömüket azonban csakhamar megrontja valami. Más gyerekek, jobban mondva suhancok is felfedezték az elhagyott vágányokat. Ők azonban nem játszani akarnak - hiszen a vagonok kifosztása csöppet sem játék.

Dieter Ott tudományos fantasztikum helyett fantasztikus történelmi kalandregényt írt, amely sziporkázó ötleteivel, izgalmas titokzatosságával és meghökkentő, kacagtató humorával óriási sikert aratott. A szerző nem riad vissza a leggroteszkebb ötletektől sem: hőse cápaháton lovagol, és nemcsak a tengeri sárkányt tréfálja meg, hanem Satan Diabolit, a pokolbeli kegyelmes urat is. A regény méltán nyerte el hazájában a legjobb gyermekkönyvek díját.

Ez a regény félig mese, és csak félig valóság. De hát ez így is jól van, hiszen annyi mindent tudunk már a hajdani török világról, hogy jólesik olyankor kötetlenül elálmodni rajta, és azoknak a régi, nehéz időknek emlékét a képzelet játékával deríteni. Így tett Barabás Tibor is: kis regényében egymást kergetik a kalandok és az izgalmas bonyodalmak, miközben kedves hőseinek, Pethő Miskának, a derék csizmadialegénynek és Balajti Piroskának, a legszebb újvári kislánynak operettbe illő szerelmét szö