Móra ferenc

A századvég-századelő -- Jókai mellett -- legnépszerűbb, legolvasottabb írója novellistaként indult. Elbeszélései nyomán szűkebb pátriája, a Palócföld jellegzetes figuráinak avatott tollú megörökítőjeként vált ismertté, szeretettel és egyben a rá jellemző ironikus látásmóddal rajzolta meg az általa jól ismert embereket, az egyszerű nép egyszerre furfangos és érzelmekben gazdag lelkületű fiait-lányait éppúgy, mint a kedélyes, régimódi kisnemeseket, birtokosokat, akik fel-feltűnnek későbbi műveibe

A Helikon Kiadó Vaszary-sorozatának harmadik kötete a Monpti és a Ketten Párizs ellen után most a kamasz csínytevések, az olykor már infantilis idétlenkedések világába kalauzolja el az olvasót. Balatoni vakáció, franciaországi utazás, epekedő szerelem, baráti kakaskodás a témái, s egyszersmind kellékei a műnek. Ez a könyv határozottan és sikeresen szórakoztató olvasmány, a kötetet nem ajánlott nyilvános helyen kézbe venni, mert olvasása közben az ember többször is akaratlanul felnevet. A szerző

Ingermann Fridolin tanár úr ebédjét készíti a vakáció első napján, és már szájában érzi a sült hús ínycsiklandó ízeit. A kényelmes ebédből azonban semmi sem lesz, mert megszólal a csengő, és a látogató egykettőre felfalja, ami még nem égett egészen a serpenyő fenekére. Csakhogy a vendégek, Pöttöm-Nagy Kázmérnak nem a telhetetlen étvágy a legkülönösebb vonása, még csak nem is apró termete és fülig érő szája. Nem, Kázmér több és furcsább ennél. Egy szemvillanás, és bárkinek az alakját fölveszi! Fr

Egy regényt és két nagyszerű elbeszélést nyújtunk át sorozatunk olvasóinak. Szerzőnk ezúttal Rudolf Daumann, a Német Demokratikus Köztársaság híres kalandregényírója, akinek izgalmas regényei arról nevezetesek, hogy bennük ezer veszélyt sejtető egzotikus tájak világa elevenedik meg, és a sodró iramú mesében az igaz hősök nemcsak a természettel vívják harcukat, hanem annál alattomosabb ellenséggel is: a nincstelenséggel, a balszerencsével vagy éppen az olyan hatalmas mammut-érdekeltséggel, mint a

Izgalmas korba vezeti vissza olvasóját a neves író, hogy bemutassa az emberi haladás egyik meg nem alkuvó előharcosát, a "javíthatatlan javítót". Ez a kor: az angol ipari forradalom, s a haladás előharcosa: Robert Owen. Owent az utópista szocializmus képviselői között tartja számon a történettudomány. Érdekes, tevékeny egyénisége azonban csak kevesek számára ismerős, pedig a maga idejében egy egész társadalom élő lelkiismerete volt. Kegyetlen korban emelte fel szavát Robert Owen az ipari kizsákm

Az izgalmas események színhelye egy pályaudvar, annak is külső vágányai, amelyek egyikén öreg, kiszuperált mozdony várja a sorsát. Múzeum lesz belőle, vagy kohóba vetik? Addig is, amíg a sorsa eldől, gyerekek álmodozásának, vidám játékainak színtere. Örömüket azonban csakhamar megrontja valami. Más gyerekek, jobban mondva suhancok is felfedezték az elhagyott vágányokat. Ők azonban nem játszani akarnak - hiszen a vagonok kifosztása csöppet sem játék.