Móra ferenc

Az izgalmas események színhelye egy pályaudvar, annak is külső vágányai, amelyek egyikén öreg, kiszuperált mozdony várja a sorsát. Múzeum lesz belőle, vagy kohóba vetik? Addig is, amíg a sorsa eldől, gyerekek álmodozásának, vidám játékainak színtere. Örömüket azonban csakhamar megrontja valami. Más gyerekek, jobban mondva suhancok is felfedezték az elhagyott vágányokat. Ők azonban nem játszani akarnak - hiszen a vagonok kifosztása csöppet sem játék.

Szalatnai Rezső regénye a XVIII. század Magyarországába vezeti olvasóját. A felvilágosodás kora ez, a magyar nép számára a nemzeti öntudatosodás kezdete. Szalatnai nagyszerűen érzékelteti az akkori idők hangulatát, híven ábrázolja a felvilágosodás emberének érzelmeit, vágyait. Bemutatja a korabeli Pozsony és Bécs életét, végigvezet az alföldi pusztákon, egészen a temesvári haramiavilágba. Mert Kempelen Farkas, a nagy varázsló ott is rendet teremt. Nem fogja a golyó, mint ahogy nem éri el a bécsi

Robert Koch élete

Szántó Piroska rajzaival

Mi tagadás, azokban a régi, kalandos időkben sem volt könnyű kiismerni a lányokat! Lehetett valaki sok csatát megjárt vitéz lovag, népének hű fia, a királynak hű embere, ha egyszer megszerelmesedett, bizony könnyen a bolondját jártatták vele... Nos, valami ilyesmi történik ebben a könyvben is. Régi barátunk, a hős Kartal, beleszeretett a híres-neves, vitéz leányba, Bankó Virágba, s már-már leánykéréssel kezdődne a regény, hogyha... S ezzel talán megindul a páratlanul színes, lélegzetelállítóan i

A századvég-századelő -- Jókai mellett -- legnépszerűbb, legolvasottabb írója novellistaként indult. Elbeszélései nyomán szűkebb pátriája, a Palócföld jellegzetes figuráinak avatott tollú megörökítőjeként vált ismertté, szeretettel és egyben a rá jellemző ironikus látásmóddal rajzolta meg az általa jól ismert embereket, az egyszerű nép egyszerre furfangos és érzelmekben gazdag lelkületű fiait-lányait éppúgy, mint a kedélyes, régimódi kisnemeseket, birtokosokat, akik fel-feltűnnek későbbi műveibe