Monok*

A Bibliotheca Corvina Hunyadi Mátyás király uralkodása dicsőségének egyik jelképe. A király az uralkodói reprezentáció és egy tervezett kulturális politika részeként hozta létre az udvarába érkezett humanisták, illetve az ország értelmiségének, főként főpapoknak a szellemi támogatásával. Az ország díszére. Így tudták ezt a kortársak és a közvetlen utódok is. A fényes könyvtár szétszóródása a középkori Magyar Királyság hatalmi helyzetének a megszűnésével egy időben következett be, így a küzdelem

A Bibliotheca Corvina Hunyadi Mátyás király uralkodása dicsőségének egyik jelképe. A király az uralkodói reprezentáció és egy tervezett kulturális politika részeként hozta létre az udvarába érkezet...

A Bibliotheca Corvina Hunyadi Mátyás király uralkodása dicsőségének egyik jelképe. A király az uralkodói reprezentáció és egy tervezett kulturális politika részeként hozta létre az udvarába érkezett humanisták, illetve az ország értelmiségének, főként főpapoknak a szellemi támogatásával. Az ország díszére. Így tudták ezt a kortársak és a közvetlen utódok is. A fényes könyvtár szétszóródása a középkori Magyar Királyság hatalmi helyzetének a megszűnésével egy időben következett be, így a küzdelem

A Bibliotheca Corvina Hunyadi Mátyás király uralkodása dicsőségének egyik jelképe. A király az uralkodói reprezentáció és egy tervezett kulturális politika részeként hozta létre az udvarába érkezett humanisták, illetve az ország értelmiségének, főként főpapoknak a szellemi támogatásával. Az ország díszére. Így tudták ezt a kortársak és a közvetlen utódok is. A fényes könyvtár szétszóródása a középkori Magyar Királyság hatalmi helyzetének a megszűnésével egy időben következett be, így a küzdelem

Az oszmán-török hódoltság végétől a magyar országgyűlésnek Pestre költözéséig eltelt időben a Magyar Királyságot és Erdélyt próbálták a Habsburg Birodalomba tagolni. Jelen kötet eset¬tanulmányok segítségével e folyamatnak csupán két elemét vizsgálja. Részben azt, hogy a két államigazgatási egység könyvtárainak rendszere miként alakult át, milyen jellemzői voltak az akkori magán-, és milyenek az intézményi könyvtáraknak. A másik vizsgálati szempont az egyes társadalmi rétegek, vallási közösségek,

Az oszmán-török hódoltság végétől a magyar országgyűlésnek Pestre költözéséig eltelt időben a Magyar Királyságot és Erdélyt próbálták a Habsburg Birodalomba tagolni. Jelen kötet esettanulmányok segítségével e folyamatnak csupán két elemét vizsgálja. Részben azt, hogy a két államigazgatási egység könyvtárainak rendszere miként alakult át, milyen jellemzői voltak az akkori magán-, és milyenek az intézményi könyvtáraknak. A másik vizsgálati szempont az egyes társadalmi rétegek, vallási közösségek,

Az oszmán-török hódoltság végétől a magyar országgyűlésnek Pestre költözéséig eltelt időben a Magyar Királyságot és Erdélyt próbálták a Habsburg Birodalomba tagolni. Jelen kötet esettanulmányok segítségével e folyamatnak csupán két elemét vizsgálja. Részben azt, hogy a két államigazgatási egység könyvtárainak rendszere miként alakult át, milyen jellemzői voltak az akkori magán-, és milyenek az intézményi könyvtáraknak. A másik vizsgálati szempont az egyes társadalmi rétegek, vallási közösségek,

Alexandre Pierre Odart de Rilly (1778–1866) gróf a XIX. század első felének meghatározó alakja volt az európai szőlészeti és borászati munkák szervezésének. Érdeklődése túlmutatott a franciaországi szúlőgazdálkodás gondjain, követte a spanyol és az olasz szakirodalmat, személyesen látogatott el több németországi, ausztriai és Magyar Királyságbeli birtokra, szőlőiskolába. Az Esvres melletti La Dorée elnevezésű birtokán maga is kísérletezett szőlőfajtákkal.Legtöbbet a Tokaj-Hegyalja szőlőiről é

Az oszmán-török hódoltság végétől a magyar országgyűlésnek Pestre költözéséig eltelt időben a Magyar Királyságot és Erdélyt próbálták a Habsburg Birodalomba tagolni. Jelen kötet esettanulmányok segítségével e folyamatnak csupán két elemét vizsgálja. Részben azt, hogy a két államigazgatási egység könyvtárainak rendszere miként alakult át, milyen jellemzői voltak az akkori magán-, és milyenek az intézményi könyvtáraknak. A másik vizsgálati szempont az egyes társadalmi rétegek, vallási közösségek,