Miklós György

Mi történne, ha annyi pénzt nyernél a lottón, amennyit sohasem tudsz elkölteni? Képes lennél élvezni az életet, vagy válságba kerülnél, eszedet vesztenéd, tönkretennéd magad? És ha a pénzt lopott szelvénnyel nyerted? Amit ráadásul egy olyan kislány családjától vettél el, akivel rokon lelkek vagytok? És mit tennél akkor, ha egyszer csak kapnál több millió forintot egy cipősdobozban? És ha időközben rájönnél, hogy a pénzt a tolvaj küldte? A történet csavaros, és a közhely ezúttal is bebizonyosodni

Az álmok világa csodálatos – vagy épp ijesztő? Száraz Miklós Györgyöt mindig is vonzotta a misztikum, műveiben gyakorta merítkezett a tudatalattiba, s izgatta az álmok által hordozott üzenet. Legfrissebb regényét pedig teljesen ennek szentelte. Három főhős, három (vagy tán több száz) élet, három idősík… mindeközben robogunk az álmok világában. A több szálon és több időben játszózó cselekményt végig áthatja egyfajta lebegő állapot, melyben nem lehet élesen megkülönböztetni a valóságot az álmoktól

Mi történne, ha annyi pénzt nyernél a lottón, amennyit sohasem tudsz elkölteni? Képes lennél élvezni az életet, vagy válságba kerülnél, eszedet vesztenéd, tönkretennéd magad?  A történet csavaros, és a közhely ezúttal is bebizonyosodni látszik: a jó nem feltétlenül és kizárólag jó, a rossz nem mindig és csakis rossz. Minden ember jó és rossz elegye, és nem csak a belső küzdelemben, a gyöngeség és erő, a megalkuvás és tartás szüntelen harcában dől el, hogy végül milyen emberré leszünk, hanem a s

Száraz Miklós György régóta várt, újból megjelenő regénye letűnt korok hangulatát idézi, s megeleveníti egy város, nevezetesen Selmecbánya mindennapjait. A sejtelmesen, parfümösen burjánzó könyv sorai közt Krúdy gordonkahangját hallani, történetei álomvilágban játszódnak. Minden csupa eleven pezsgés. Évszázadok vetülnek egymásra, mesébe illő figurák emléke merül fel a romladozó falak közt. Hajdanvolt események köré elevenedik az Ezüst Macska fogadó, szeretni való és esendő alakjaival. „Szokatla

Száraz Miklós György művelődéstörténeti kötete nem elsősorban a székelyek történelméről szól, sokkal inkább a természetüket, szokásaikat, különösségüket igyekszik megragadni. De mert egy nép habitusa alakítja a történelmét, és a történelme alakítja a habitusát, ezért a szerző mégis a történelembe ágyazva igyekszik megismertetni velünk a székely népet, melynek saját földje, himnusza, zászlaja, szent hegye, és ami a legfontosabb, saját szabadsága van.

Szerelmes regény? Történelmi mű? Kémtörténet? Dokumentumkötet? Családregény? Egy nemzedék szembenézése a múlttal? Mindez együtt, lebilincselően, ahogy azt már Száraz Miklós Györgytől megszokhattuk. S mégis kicsit szívszaggatóbban a megszokottnál, hiszen a szerző saját szüleinek szerelmét, családjuk meghurcoltatását, édesapja életének kalandos fordulatait írta meg. Közben megelevenítve a háború előtti és utáni éveket, a kádári rezsim korszakát, a határokkal, börtönévekkel, kényszerű emigrálásokka

Száraz Miklós György művelődéstörténeti kötete nem elsősorban a székelyek történelméről szól, sokkal inkább a természetüket, szokásaikat, különösségüket igyekszik megragadni. De mert egy nép habitusa alakítja a történelmét, és a történelme alakítja a habitusát, ezért a szerző mégis a történelembe ágyazva igyekszik megismertetni velünk a székely népet, melynek saját földje, himnusza, zászlaja, szent hegye, és ami a legfontosabb, saját szabadsága van.

Száraz megeleveníti Trianont, a háborúkat, a kommunizmus legembertelenebb éveit, a börtönök világát és a Kádár-féle janus-arcú diktatúrát. Besúgók és forradalmárok, véletlenszerűen árulóvá vagy hőssé sodródott alakok, hastáncosnők és hithű pártasszonyok, „disszidensek” meg itthonmaradottak népesítik be e különleges hangulatú, már-már álomszerű világot. Pedig nem álmok szövedékében sodródunk, hanem a képtelen valóság tesz túl még az álmokon is. S ebben a világban nem lepődünk meg semmin sem: ha m

Száraz Miklós György művelődéstörténeti kötete nem elsősorban a székelyek történelméről szól, sokkal inkább a természetüket, szokásaikat, különösségüket igyekszik megragadni. De mert egy nép habitusa alakítja a történelmét, és a történelme alakítja a habitusát, ezért a szerző mégis a történelembe ágyazva igyekszik megismertetni velünk a székely népet, melynek saját földje, himnusza, zászlaja, szent hegye, és ami a legfontosabb, saját szabadsága van.

Szkíták, avarok, kazárok, kabarok leszármazottai? Egy ősi, elcsángált zsidó törzs maradéka? Görögök, perzsák, gótok, szicíliai római légionáriusok dédunokái? Attila és Csaba királyfi egyenes ági rokonai? Európa legősibb, a földjén legkorábban megtelepült klasszikus népe? Vagy ne bonyolítsuk azt, ami nem az? Egyszerűen magyarok ők is? Olyan magyarok, akikben a székely olykor szembe fordul a magyarral? A magyar őstörténet, benne a székelyek történetével, olyan izgalmas, hogy a tudósok meg nem szű

Naplójegyzetek a Károlyi-puccstól a vörös diktatúráig

Minden város mesél. Sétálsz az utcáin, bekukkantasz kongó templomaiba és udvaraiba, elmélázol a temetőkertjeiben, és a város lassan kitárulkozik. Pécs hajdani birodalmakról mesél. A Herkules oszlopaitól az Eufráteszig, a britanniai Londiniumtól az egyiptomi Thébáig terjedő hatalmas császárságról, Rómáról. Mesél ókeresztény vértanúk mennyországáról, az Isten égi birodalmáról, mesél a fényes padisah evilági szultánságáról. És persze mesél ünnepekről és hétköznapokról, pestisjárványokról, tűzvészek

Minden város mesél. Sétálsz az utcáin, bekukkantasz kongó templomaiba és udvaraiba, elmélázol a temetőkertjeiben, és a város lassan kitárulkozik. Pécs hajdani birodalmakról mesél. A Herkules oszlopaitól az Eufráteszig, a britanniai Londiniumtól az egyiptomi Thébáig terjedő hatalmas császárságról, Rómáról. Mesél ókeresztény vértanúk mennyországáról, az Isten égi birodalmáról, mesél a fényes padisah evilági szultánságáról. És persze mesél ünnepekről és hétköznapokról, pestisjárványokról, tűzvészek

Száraz Miklós György Trianon-kötete egyszerre szöveggyűjtemény – melyet irodalmunk legjobbjainak írásaiból válogatott össze –, valamint fotók, mindennapi tárgyak és műalkotások tárháza. A lapokon egy korszak hétköznapjai elevenednek meg, olykor giccsesen, máskor égető fájdalomként, valódi, szívbe markoló művészet formájában. A könyv szövegei Trianonról szólnak, a revízióról, a veszteségről és a felelősségről, az igazságtalanságról és az öngyilkos ostobaságról: Ady, Babits, Füst Milán, Illyés, Jó

Száraz Miklós György regényének helyszíne a misztikus Tibet. Noha ő maga járt a „világ tetején”, a csodák és rejtelmek földjén, mégsem a 21. századi Tibetbe repít bennünket, hanem a 18–19. századi, az európaiak előtt még jórészt ismeretlen világba. A regény főhőse Manszur bég, aki Katalóniában, Girona zsidó negyedében, a Call egy ritka madarakat, afrikai álarcokat és antik könyvritkaságokat áruló, rejtélyes kis boltjában ismerkedik meg egy angol orvossal, Sir Robert Moorral. A két férfi, a polig

Száraz Miklós György regényének helyszíne a misztikus Tibet. Noha ő maga járt a „világ tetején”, a csodák és rejtelmek földjén, mégsem a 21. századi Tibetbe repít bennünket, hanem a 18–19. századi, az európaiak előtt még jórészt ismeretlen világba. A regény főhőse Manszur bég, aki Katalóniában, Girona zsidó negyedében, a Call egy ritka madarakat, afrikai álarcokat és antik könyvritkaságokat áruló, rejtélyes kis boltjában ismerkedik meg egy angol orvossal, Sir Robert Moorral. A két férfi, a polig

Száraz Miklós György regényének helyszíne a misztikus Tibet. Noha ő maga járt a ,,világ tetején", a csodák és rejtelmek földjén, mégsem a 21. századi Tibetbe repít bennünket, hanem a 18-19. századi, az európaiak előtt még jórészt ismeretlen világba. A regény főhőse Manszur bég, aki Katalóniában, Girona zsidó negyedében, a Call egy ritka madarakat, afrikai álarcokat és antik könyvritkaságokat áruló, rejtélyes kis boltjában ismerkedik meg egy angol orvossal, Sir Robert Moorral. A két férfi, a poli

Száraz Miklós György regényének helyszíne a misztikus Tibet. Noha ő maga járt a ,,világ tetején", a csodák és rejtelmek földjén, mégsem a 21. századi Tibetbe repít bennünket, hanem a 18-19. századi, az európaiak előtt még jórészt ismeretlen világba. A regény főhőse Manszur bég, aki Katalóniában, Girona zsidó negyedében, a Call egy ritka madarakat, afrikai álarcokat és antik könyvritkaságokat áruló, rejtélyes kis boltjában ismerkedik meg egy angol orvossal, Sir Robert Moorral. A két férfi, a poli

Száraz Miklós György regényének helyszíne a misztikus Tibet. Noha ő maga járt a ,,világ tetején", a csodák és rejtelmek földjén, mégsem a 21. századi Tibetbe repít bennünket, hanem a 18-19. századi, az európaiak előtt még jórészt ismeretlen világba. A regény főhőse Manszur bég, aki Katalóniában, Girona zsidó negyedében, a Call egy ritka madarakat, afrikai álarcokat és antik könyvritkaságokat áruló, rejtélyes kis boltjában ismerkedik meg egy angol orvossal, Sir Robert Moorral. A két férfi, a poli