Miklós György

Mi történne, ha annyi pénzt nyernél a lottón, amennyit sohasem tudsz elkölteni? Képes lennél élvezni az életet, vagy válságba kerülnél, eszedet vesztenéd, tönkretennéd magad? És ha a pénzt lopott szelvénnyel nyerted? Amit ráadásul egy olyan kislány családjától vettél el, akivel rokon lelkek vagytok? És mit tennél akkor, ha egyszer csak kapnál több millió forintot egy cipősdobozban? És ha időközben rájönnél, hogy a pénzt a tolvaj küldte? A történet csavaros, és a közhely ezúttal is bebizonyosodni

Az álmok világa csodálatos – vagy épp ijesztő? Száraz Miklós Györgyöt mindig is vonzotta a misztikum, műveiben gyakorta merítkezett a tudatalattiba, s izgatta az álmok által hordozott üzenet. Legfrissebb regényét pedig teljesen ennek szentelte. Három főhős, három (vagy tán több száz) élet, három idősík… mindeközben robogunk az álmok világában. A több szálon és több időben játszózó cselekményt végig áthatja egyfajta lebegő állapot, melyben nem lehet élesen megkülönböztetni a valóságot az álmoktól

Száraz megeleveníti Trianont, a háborúkat, a kommunizmus legembertelenebb éveit, a börtönök világát és a Kádár-féle janus-arcú diktatúrát. Besúgók és forradalmárok, véletlenszerűen árulóvá vagy hőssé sodródott alakok, hastáncosnők és hithű pártasszonyok, „disszidensek” meg itthonmaradottak népesítik be e különleges hangulatú, már-már álomszerű világot. Pedig nem álmok szövedékében sodródunk, hanem a képtelen valóság tesz túl még az álmokon is. S ebben a világban nem lepődünk meg semmin sem: ha m

Szkíták, avarok, kazárok, kabarok leszármazottai? Egy ősi, elcsángált zsidó törzs maradéka? Görögök, perzsák, gótok, szicíliai római légionáriusok dédunokái? Attila és Csaba királyfi egyenes ági rokonai? Európa legősibb, a földjén legkorábban megtelepült klasszikus népe? Vagy ne bonyolítsuk azt, ami nem az? Egyszerűen magyarok ők is? Olyan magyarok, akikben a székely olykor szembe fordul a magyarral? A magyar őstörténet, benne a székelyek történetével, olyan izgalmas, hogy a tudósok meg nem szű

Száraz Miklós György regényének helyszíne a misztikus Tibet. Noha ő maga járt a „világ tetején”, a csodák és rejtelmek földjén, mégsem a 21. századi Tibetbe repít bennünket, hanem a 18–19. századi, az európaiak előtt még jórészt ismeretlen világba. A regény főhőse Manszur bég, aki Katalóniában, Girona zsidó negyedében, a Call egy ritka madarakat, afrikai álarcokat és antik könyvritkaságokat áruló, rejtélyes kis boltjában ismerkedik meg egy angol orvossal, Sir Robert Moorral. A két férfi, a polig

Léteznek olyan városok, melyek „lénye” sugárzik, köveikből árad, ömlik, páráll a múlt. Granada, Róma, Selmecbánya. Ezekben a városokban erősebbek az ízek, markánsabbak a színek és a formák, még a levegő zamata is más. Ezekben a városokban élőbb a muzsika és a dal. Ezeknek a városoknak aurájuk van. Utcáikon, tereiken, öreg házaikban, kongó kapualjaikban ott kísértenek régi századok neves és névtelen lakói. Pécs is ilyen város, ahol a múltra érzékeny ember bolygó árnyak, ismeretlen papok és suszte

Száraz Miklós György könyvének szövegei regényként és novellákként is olvashatók. Tíz fejezet, tíz történet, melyek mind a gyerekkor felhőtlen boldogságáról és rettenetes boldogtalanságáról szólnak. A főváros környéki falu, ahol az író főhőse mozog, a veszélyes gyerekjátékok és kalandok olykor kísérteties színtere kozmogóniai térré válik. Mert ezekben a balladai sűrűségű, sodró történetekben a gondtalan gyerekkor játékairól és kalandjairól kiderül, hogy nem játékok és nem kalandok, hanem a létez

A témák változatosak: hol az emberiség múltjában, hol a magyar múltban járunk, az ókortól és a honfoglalás időszakán át a közelmúltig. A szerző ír a csavargókról, ókoriakról és a 16–17. századi Anglia földönfutóiról. Cervantesről, dalmát kalózokról, éjszakai mesélőkről, cigány rabszolgaságról, Tiszaeszlárról, a magyar butaságról és magyar okosságról. Ír a magyar géniuszról, a magyar nyelv különlegességéről, vagy éppen arról, hogy feltétlenül akarnunk kell-e, hogy szeressenek minket, magyarokat a

Száraz Miklós György Lovak a ködben című nagyregénye egyszerre olvasható történelmi és szerelmes regényként, sőt akár esszéregényként is. Főhőse – és egyben narrátora –, Márta egyetemi tanulmányai miatt érkezik egy felvidéki kisvárosból a „magyarok fővárosába”, Budapestre. Úgy tűnhet, az ő néhány mozgalmas, bulikkal, izgalmas kirándulásokkal színesített diákévét beszéli el a könyv. Ám nem csak ezt! Hiszen Márta életén át- meg átvillan családjának története, bővebben a huszadik század magyar tört

Európa egyik legnagyobb folyója. Ez már önmagában is érdekes volna, de a Duna ennél sokkal több. Közel háromezer kilométeres útja során tíz országot és annál is több népet érint. Óriási hajóút, vízi sztráda. Olykor határ is. És persze hagyomány, história, sors, kultúra. Közös sors és közös kultúra. Ovidius és Pindarosz. A francia pokoljáró dudás, Louis-Ferdinand Céline. Esterházy Péter, Claudio Magris, Nick Thorpe, August Strindberg és Tímár György. A Nibelung-monda hősei, akik a világhódító A

Büszke, nyakas, harcos nép Európa közepén – ők a székelyek. Rengeteg titok lengi körül őket. Kezdve azzal, hogy vajon kik ők? Szkíták, avarok, kazárok, kabarok leszármazottai? Egy ősi, elcsángált zsidó törzs maradéka? Görögök, perzsák, gótok, szicíliai római légionáriusok dédunokái? Attila és Csaba királyfi egyenes ági rokonai? Európa legősibb, a földjén legkorábban megtelepült népe? Vagy ne bonyolítsuk…? Egyszerűen magyarok ők is. A magyar őstörténet, benne a székelyek történetével, olyan izga

Száraz Miklós György lenyűgöző könyvében olyan természeti tüneményekről, művészeti emlékekről, építészeti műremekről és szellemiségről mesél, melyek a mi földünkön sarjadtak, a valaha létezett, ám azóta fényes katedrálisként alámerült történeti Magyarország terében és idejében, mi adtuk őket az emberiségnek, vagy a véletlennek köszönhetően itt őrződtek meg. A könyvben a kincseink soroltatnak fel. De mi is a kincs? Ami egyedi vagy ritka. Arany, ezüst, elefántcsont, igazgyöngy, drágakő. Valaha kin