Miklós György

Száraz megeleveníti Trianont, a háborúkat, a kommunizmus legembertelenebb éveit, a börtönök világát és a Kádár-féle janus-arcú diktatúrát. Besúgók és forradalmárok, véletlenszerűen árulóvá vagy hőssé sodródott alakok, hastáncosnők és hithű pártasszonyok, „disszidensek” meg itthonmaradottak népesítik be e különleges hangulatú, már-már álomszerű világot. Pedig nem álmok szövedékében sodródunk, hanem a képtelen valóság tesz túl még az álmokon is. S ebben a világban nem lepődünk meg semmin sem: ha m

Az álmok világa csodálatos – vagy épp ijesztő? Száraz Miklós Györgyöt mindig is vonzotta a misztikum, műveiben gyakorta merítkezett a tudatalattiba, s izgatta az álmok által hordozott üzenet. Legfrissebb regényét pedig teljesen ennek szentelte. Három főhős, három (vagy tán több száz) élet, három idősík… mindeközben robogunk az álmok világában. A több szálon és több időben játszózó cselekményt végig áthatja egyfajta lebegő állapot, melyben nem lehet élesen megkülönböztetni a valóságot az álmoktól

Mi történne, ha annyi pénzt nyernél a lottón, amennyit sohasem tudsz elkölteni? Képes lennél élvezni az életet, vagy válságba kerülnél, eszedet vesztenéd, tönkretennéd magad?  A történet csavaros, és a közhely ezúttal is bebizonyosodni látszik: a jó nem feltétlenül és kizárólag jó, a rossz nem mindig és csakis rossz. Minden ember jó és rossz elegye, és nem csak a belső küzdelemben, a gyöngeség és erő, a megalkuvás és tartás szüntelen harcában dől el, hogy végül milyen emberré leszünk, hanem a s

Száraz Miklós György Trianon-kötete egyszerre szöveggyűjtemény – melyet irodalmunk legjobbjainak írásaiból válogatott össze –, valamint fotók, mindennapi tárgyak és műalkotások tárháza. A lapokon egy korszak hétköznapjai elevenednek meg, olykor giccsesen, máskor égető fájdalomként, valódi, szívbe markoló művészet formájában. A könyv szövegei Trianonról szólnak, a revízióról, a veszteségről és a felelősségről, az igazságtalanságról és az öngyilkos ostobaságról: Ady, Babits, Füst Milán, Illyés, Jó

Büszke, nyakas, harcos nép Európa közepén – ők a székelyek. Rengeteg titok lengi körül őket. Kezdve azzal, hogy vajon kik ők? Szkíták, avarok, kazárok, kabarok leszármazottai? Egy ősi, elcsángált zsidó törzs maradéka? Görögök, perzsák, gótok, szicíliai római légionáriusok dédunokái? Attila és Csaba királyfi egyenes ági rokonai? Európa legősibb, a földjén legkorábban megtelepült népe? Vagy ne bonyolítsuk…? Egyszerűen magyarok ők is. A magyar őstörténet, benne a székelyek történetével, olyan izga

Európa egyik legnagyobb folyója. Ez már önmagában is érdekes volna, de a Duna ennél sokkal több. Közel háromezer kilométeres útja során tíz országot és annál is több népet érint. Óriási hajóút, vízi sztráda. Olykor határ is. És persze hagyomány, história, sors, kultúra. Közös sors és közös kultúra. Ovidius és Pindarosz. A francia pokoljáró dudás, Louis-Ferdinand Céline. Esterházy Péter, Claudio Magris, Nick Thorpe, August Strindberg és Tímár György. A Nibelung-monda hősei, akik a világhódító A

Száraz Miklós György régóta várt, újból megjelenő regénye letűnt korok hangulatát idézi, s megeleveníti egy város, nevezetesen Selmecbánya mindennapjait. A sejtelmesen, parfümösen burjánzó könyv so...

Száraz Miklós György könyvének szövegei regényként és novellákként is olvashatók. Tíz fejezet, tíz történet, melyek mind a gyerekkor felhőtlen boldogságáról és rettenetes boldogtalanságáról szólnak. A főváros környéki falu, ahol az író főhőse mozog, a veszélyes gyerekjátékok és kalandok olykor kísérteties színtere kozmogóniai térré válik. Mert ezekben a balladai sűrűségű, sodró történetekben a gondtalan gyerekkor játékairól és kalandjairól kiderül, hogy nem játékok és nem kalandok, hanem a létez

Száraz Miklós György lenyűgöző könyvében olyan természeti tüneményekről, művészeti emlékekről, építészeti műremekről és szellemiségről mesél, melyek a mi földünkön sarjadtak, a valaha létezett, ám azóta fényes katedrálisként alámerült történeti Magyarország terében és idejében, mi adtuk őket az emberiségnek, vagy a véletlennek köszönhetően itt őrződtek meg. A könyvben a kincseink soroltatnak fel. De mi is a kincs? Ami egyedi vagy ritka. Arany, ezüst, elefántcsont, igazgyöngy, drágakő. Valaha kin

Száraz Miklós György művelődéstörténeti kötete nem elsősorban a székelyek történelméről szól, sokkal inkább a természetüket, szokásaikat, különösségüket igyekszik megragadni. De mert egy nép habitusa alakítja a történelmét, és a történelme alakítja a habitusát, ezért a szerző mégis a történelembe ágyazva igyekszik megismertetni velünk a székely népet, melynek saját földje, himnusza, zászlaja, szent hegye, és ami a legfontosabb, saját szabadsága van.

Száraz Miklós György művelődéstörténeti kötete nem elsősorban a székelyek történelméről szól, sokkal inkább a természetüket, szokásaikat, különösségüket igyekszik megragadni. De mert egy nép habitusa alakítja a történelmét, és a történelme alakítja a habitusát, ezért a szerző mégis a történelembe ágyazva igyekszik megismertetni velünk a székely népet, melynek saját földje, himnusza, zászlaja, szent hegye, és ami a legfontosabb, saját szabadsága van.

Száraz Miklós György művelődéstörténeti kötete nem elsősorban a székelyek történelméről szól, sokkal inkább a természetüket, szokásaikat, különösségüket igyekszik megragadni. De mert egy nép habitusa alakítja a történelmét, és a történelme alakítja a habitusát, ezért a szerző mégis a történelembe ágyazva igyekszik megismertetni velünk a székely népet, melynek saját földje, himnusza, zászlaja, szent hegye, és ami a legfontosabb, saját szabadsága van.

Szkíták, avarok, kazárok, kabarok leszármazottai? Egy ősi, elcsángált zsidó törzs maradéka? Görögök, perzsák, gótok, szicíliai római légionáriusok dédunokái? Attila és Csaba királyfi egyenes ági rokonai? Európa legősibb, a földjén legkorábban megtelepült klasszikus népe? Vagy ne bonyolítsuk azt, ami nem az? Egyszerűen magyarok ők is? Olyan magyarok, akikben a székely olykor szembe fordul a magyarral? A magyar őstörténet, benne a székelyek történetével, olyan izgalmas, hogy a tudósok meg nem szű

Száraz Miklós György: Apám darabokban - Lebilincselő családtörténet ????‍????‍????‍???? Száraz Miklós György szívbe markoló memoárjában saját szüleinek szerelmét, családjuk nehézségeit és édesapja életének kalandos fordulatait ismerhetjük meg. A könyv a hábo...

Száraz Miklós György Lovak a ködben című nagyregénye egyszerre olvasható történelmi és szerelmes regényként, sőt akár esszéregényként is. Főhőse – és egyben narrátora –, Márta egyetemi tanulmányai miatt érkezik egy felvidéki kisvárosból a „magyarok fővárosába”, Budapestre. Úgy tűnhet, az ő néhány mozgalmas, bulikkal, izgalmas kirándulásokkal színesített diákévét beszéli el a könyv. Ám nem csak ezt! Hiszen Márta életén át- meg átvillan családjának története, bővebben a huszadik század magyar tört

Naplójegyzetek a Károlyi-puccstól a vörös diktatúráig

Minden város mesél. Sétálsz az utcáin, bekukkantasz kongó templomaiba és udvaraiba, elmélázol a temetőkertjeiben, és a város lassan kitárulkozik. Pécs hajdani birodalmakról mesél. A Herkules oszlopaitól az Eufráteszig, a britanniai Londiniumtól az egyiptomi Thébáig terjedő hatalmas császárságról, Rómáról. Mesél ókeresztény vértanúk mennyországáról, az Isten égi birodalmáról, mesél a fényes padisah evilági szultánságáról. És persze mesél ünnepekről és hétköznapokról, pestisjárványokról, tűzvészek

Száraz Miklós György könyvének szövegei regényként és novellákként is olvashatók. Tíz fejezet, tíz történet, melyek mind a gyerekkor felhőtlen boldogságáról és rettenetes boldogtalanságáról szólnak. A főváros környéki falu, ahol az író főhőse mozog, a veszélyes gyerekjátékok és kalandok olykor kísérteties színtere kozmogóniai térré válik. Mert ezekben a balladai sűrűségű, sodró történetekben a gondtalan gyerekkor játékairól és kalandjairól kiderül, hogy nem játékok és nem kalandok, hanem a lét

Minden város mesél. Sétálsz az utcáin, bekukkantasz kongó templomaiba és udvaraiba, elmélázol a temetőkertjeiben, és a város lassan kitárulkozik. Pécs hajdani birodalmakról mesél. A Herkules oszlopaitól az Eufráteszig, a britanniai Londiniumtól az egyiptomi Thébáig terjedő hatalmas császárságról, Rómáról. Mesél ókeresztény vértanúk mennyországáról, az Isten égi birodalmáról, mesél a fényes padisah evilági szultánságáról. És persze mesél ünnepekről és hétköznapokról, pestisjárványokról, tűzvészek

Száraz Miklós György könyvének szövegei regényként és novellákként is olvashatók. Tíz fejezet, tíz történet, melyek mind a gyerekkor felhőtlen boldogságáról és rettenetes boldogtalanságáról szólnak. A főváros környéki falu, ahol az író főhőse mozog, a veszélyes gyerekjátékok és kalandok olykor kísérteties színtere kozmogóniai térré válik. Mert ezekben a balladai sűrűségű, sodró történetekben a gondtalan gyerekkor játékairól és kalandjairól kiderül, hogy nem játékok és nem kalandok, hanem a léte