Mihály Magyar

Lúdas Matyi harca Döbrögi úr ellen a jobbágy-nemesi küzdelem humoros-szatirikus képlete: a parasztlegény megigazulása a gőgösen ostoba földesúrral szemben. De azért Lúdas Matyi polgár módon elképzelt népi hős: magányos, leleményes harcos, aki egyedül veszi fel a küzdelmet az igazságtalansággal, és furfanggal győz. Döbrögi úr pedig úgy megijed, hogy végül megjavul. Ne essünk tévedésbe: a Lúdas Matyi nem forradalmi mű, a forradalmi remények lehanyatlása után keletkezett. De olyan demokratikus mű,

Mostani kötetünkben is apáról és fiáról van szó. Nem két egyenrangú személyről: az idősebb Apafi Mihály csaknem három évtizedig uralkodott, míg a fia, ténylegesen soha nem foglalta el a fejedelmi széket. Az ő idejében az erdélyi fejedelemségnek, mint államalakulatnak a létezése is megszűnt. Az önálló Erdély végnapjainak lehetünk tanúi a 17. század második felében. Egy darabig még mindig két nagyhatalom között vergődik a kis ország, mígnem eljön a változás. Az erdélyi fejedelemség számára mindez

A két Apafi Mihály - Magyar királyok és uralkodók 22. kötet Mostani kötetünkben is apáról és fiáról van szó. Nem két egyenrangú személyről: az idősebb Apafi Mihály csaknem három évtizedig uralkodott, míg a fia, ténylegesen soha nem foglalta el a fejede

Mostani kötetünkben is apáról és fiáról van szó. Nem két egyenrangú személyről: az idősebb Apafi Mihály csaknem három évtizedig uralkodott, míg a fia, ténylegesen soha nem foglalta el a fejedelmi széket. Az ő idejében az erdélyi fejedelemségnek, mint államalakulatnak a létezése is megszűnt. Az önálló Erdély végnapjainak lehetünk tanúi a 17. század második felében. Egy darabig még mindig két nagyhatalom között vergődik a kis ország, mígnem eljön a változás. Az erdélyi fejedelemség számára mindez

„Hazám, nemzetem, ennek nyelve volt most is az, és lészen mindenkori foglalatosságom fő tárgya. Minő és minőnek kellene hazánknak, nemzetünknek s nyelvünknek lenni, oly tárgy, melyet csak a szebblelkűek szoktak érteni, azon iparkodni pedig, hogy olyan legyen mind a három, milyennek lennie kell, legnemesbbek s a szó legvalódibb értelmében hazafiak, de egyszersmind részint léleki, részint fizikai tehetség nem léte miatt legkevesebbek tulajdona.” – írja műve előszavában a szerző. A kiadás az 1831-e

„Hazám, nemzetem, ennek nyelve volt most is az, és lészen mindenkori foglalatosságom fő tárgya. Minő és minőnek kellene hazánknak, nemzetünknek s nyelvünknek lenni, oly tárgy, melyet csak a szebblelkűek szoktak érteni, azon iparkodni pedig, hogy olyan legyen mind a három, milyennek lennie kell, legnemesbbek s a szó legvalódibb értelmében hazafiak, de egyszersmind részint léleki, részint fizikai tehetség nem léte miatt legkevesebbek tulajdona.” – írja műve előszavában a szerző. A kiadás az 1831-e

„Hazám, nemzetem, ennek nyelve volt most is az, és lészen mindenkori foglalatosságom fő tárgya. Minő és minőnek kellene hazánknak, nemzetünknek s nyelvünknek lenni, oly tárgy, melyet csak a szebblelkűek szoktak érteni, azon iparkodni pedig, hogy olyan legyen mind a három, milyennek lennie kell, legnemesbbek s a szó legvalódibb értelmében hazafiak, de egyszersmind részint léleki, részint fizikai tehetség nem léte miatt legkevesebbek tulajdona.” – írja műve előszavában a szerző. A kiadás az 1831-e

Táncsics Mihály klasszikus műve a magyar nyelvről, amely az 1831-es eredeti kiadás reprint változata. A könyv a szerző hazafiúi elkötelezettségét és a magyar nyelv iránti tiszteletét mutatja be. A...

Molnár Krisztina tanulmánykötete a közelmúlt kutatásainak legfrissebb eredményeire is támaszkodva új és árnyaltabb Csokonai-képet vázol fel, hozzásegítve bennünket a poéta valódi természetének mélyebb megismeréséhez.

Malonyay Dezső

Babits Mihály Nyl-kötésben 2100 számozott példányból ez az 1619-es Kissé sérült, lásd a képet!

Zárójelentés a 20. századról

A Magyar Napló Kiadó, folytatva a Babits Mihály műveinek kritikai kiadása sorozatot, ebben a kötetben a költő 1925 és 1927 közötti levelezését adja közre.