Mazsi

Sophie gyakran látja, amint egy öreg bácsi, Jenkins úr a labrador kölyökkutyát, Buksit sétáltatja. Bárcsak neki is lehetne ilyen kiskutyája! Az élénk Buksi imád szaladgálni, néha el is szökik a gazdájától. Aztán egy napon Sophie az utcán pillantja meg Buksit – póráz nélkül, egyedül. Talán megint elszökött? Ám Buksi nincs játékos kedvében – otthon valami nagy baj történt. De hogyan adhatná Sophie tudtára?

Natinak nagyon jó. Az óvodában aranyosak az óvó nénik, van legjobb barátja, anya és apa is szereti, bolondoznak vele, a kedvencét fôzik vacsorára. Mégis magányos. Egészen addig, míg apa meséjébôl életre nem kel Mazsi, a kócos tündér, és fel nem rázza az unalmas hétköznapokat. Mazsi követelôzik, hangos, harap és malacul eszik, és a sok galibát mind Natinak kell elsimítania. De ha Nati egyedül van, nincs kivel játszani vagy beszélgetni, akkor mindig mellette van Mazsi. Ha valaki kétkedik benne, ho

Natinak nagyon jó. Az óvodában aranyosak az óvó nénik, van legjobb barátja, anya és apa is szereti, bolondoznak vele, a kedvencét főzik vacsorára. Mégis magányos. Egészen addig, míg apa meséjéből életre nem kel Mazsi, a kócos tündér, és fel nem rázza az unalmas hétköznapokat. Mazsi követelőzik, hangos, harap és malacul eszik, és a sok galibát mind Natinak kell elsimítania. De ha Nati egyedül van, nincs kivel játszani vagy beszélgetni, akkor mindig mellette van Mazsi. Ha valaki kétkedik benne,

Natinak nagyon jó. Az óvodában aranyosak az óvó nénik, van legjobb barátja, anya és apa is szereti, bolondoznak vele, a kedvencét fôzik vacsorára. Mégis magányos. Egészen addig, míg apa meséjébôl é...