Mátyás király

Hallottátok-e igazságos Mátyás király hírét? Persze hogy hallottátok... De vajon azt is tudjátok-e, hogy szeretett tréfálkozni? Mindenrol a saját szemével igyekezett meggyozodni, ezért gyakran járt álruhában a népe között. S miközben a tapasztalt csalásokat, igazságtalanságokat keményen megbüntette, gyakran keveredett mulatságos helyzetbe. A szórakoztató, csattanósan rövid anekdotákat Szép Erno, a kedves szavú költo gyujtötte egy kötetbe. Szerepelnek itt ismeros mesék, mint az Okos Katica vagy a

Donászy Ferenc

Tényleg igazságos volt Mátyás király? Mi a valóságalapja az Erzsébet királyné és Andrássy Gyula körüli pletykáknak? Hogyan próbálta befolyásolni az európai történelmet Rákóczi Ferenc? Valóban koncepciós per áldozata lett Báthory Erzsébet? Milyen rejtélyek merülnek fel Mohács körül? Miért kellett romba dőlnie az ostromlott Budapestnek, és hogyan menekült meg a pesti gettó? A magyar történelem rejtélyei címmel húsz kötetes sorozatot indít útnak 2016 márciusában a Kossuth Kiadó. Célunk, hogy közért

Mátyás Flórián (Felsődetrehem, 1818. május 3. – Pécs, 1904. április 2.) magyar történész, nyelvész, forrás-kritikus, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. Széles körű történeti és nyelvi ismereteit autodidakta módon sajátította el. 1838-ban Ragusában a piarista gimnáziumban tanított és 1842-ben jogi diplomát szerzett. Az 1850-es évektől Pécsett telepedett le és ott élt. 1859. január 24-étől 1861-ig a pécsi római katolikus főgimnázium latin-görög és irodalom tanáraként tevékenykedett. Ezt követően

Mátyás Flórián (Felsődetrehem, 1818. május 3. – Pécs, 1904. április 2.) magyar történész, nyelvész, forrás-kritikus, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. Széles körű történeti és nyelvi ismereteit autodidakta módon sajátította el. 1838-ban Ragusában a piarista gimnáziumban tanított és 1842-ben jogi diplomát szerzett. Az 1850-es évektől Pécsett telepedett le és ott élt. 1859. január 24-étől 1861-ig a pécsi római katolikus főgimnázium latin-görög és irodalom tanáraként tevékenykedett. Ezt követően

Mátyás Flórián (Felsődetrehem, 1818. május 3. – Pécs, 1904. április 2.) magyar történész, nyelvész, forrás-kritikus, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. Széles körű történeti és nyelvi ismereteit autodidakta módon sajátította el. 1838-ban Ragusában a piarista gimnáziumban tanított és 1842-ben jogi diplomát szerzett. Az 1850-es évektől Pécsett telepedett le és ott élt. 1859. január 24-étől 1861-ig a pécsi római katolikus főgimnázium latin-görög és irodalom tanáraként tevékenykedett. Ezt követően

"Szájhagyományból, írásos forrásokból vette anyagát Kóka Rozália, lelkiismeretesen áttekintve az ismert és eldugott forrásokat és azokat kiegészítette saját élményanyagával, majd élvezetes új stílusban élő előadásra alkalmas megfogalmazásban adta közre."

1946 nyarán épp Szerb Antal szüleinél voltam látogatóban, amikor a Kovács utca felől hangos kiabálás hallatszott: – Árpi, gyere, megjött édesapád a fogságból! – Azóta akárhányszor arra járok, eszembe jut ez a nyári délután. A galambősz, mindig elegáns és fiatalos Szerb bácsi könyveket adott olvasásra. Tizenegy éves voltam akkor, faltam a regényeket. A Szerb szülők a Regina-villa hátsó részén, a földszinti lakásban laktak. Ma már, mint ez a budai históriákból is kiderül, a villát irodaházzá építe

Írta: Kolozsvári Grandpierre EmilRajzolta: Haui JózsefA varga piros csizmát készített a királynak, ám a palota kapujában strázsáló két őr azonban csak úgy engedik be, ha majdani jutalma egyik felét egyiküknek, másik felét a másikuknak adja. Az eszes varga

Mátyás király és a varga diafilm Hivatalos magyarországi forgalmazótól. Leírás: feltöltés alatt... Tulajdonságok: feltöltés alatt... Csomag tartalma: feltöltés alatt...

A varga piros csizmát készített a királynak, ám a palota kapujában strázsáló két őr azonban csak úgy engedik be, ha majdani jutalma egyik felét egyiküknek, másik felét a másikuknak adja. Az eszes varga azonban mégis kincsekkel tér haza.

Mátyás király mese - Eb, aki a kanalát meg nem eszi diafilm Hivatalos magyarországi forgalmazótól. Leírás: feltöltés alatt... Tulajdonságok: feltöltés alatt... Csomag tartalma: feltöltés alatt...

Mátyás Flórián (Felsődetrehem, 1818. május 3. – Pécs, 1904. április 2.) magyar történész, nyelvész, forrás-kritikus, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. Széles körű történeti és nyelvi ismereteit a...

Kolozsvár Futott 1904-ben

Benkő László Mátyás királyról szóló trilógiája nem kevesebbre vállalkozik, mint a 15. század második felének autentikus és részrehajlás nélküli bemutatására. _x000D_ Az első kötet nemcsak Mátyás életét mutatja be a trónra kerülésig, hanem apja, Hunyadi já

I. Mátyás figyelmét a sziléziai háború köti le, ugyanakkor konfliktusa III. Frigyes német-római császárral újra és újra fellángol. A királyt északról Kázmér lengyel uralkodó fenyegeti, a cseh trónon pedig annak fiát, Ulászlót erősíti meg a császár, de Mát

Gáspár Ferenc legújabb könyvében különleges utazásra invitálja az olvasót: egyes szám első személyben beszélteti hősét, a mindmáig legnépszerűbb magyar uralkodót, Mátyás királyt, mégpedig úgy, hogy időnként magunk sem tudjuk Mátyás-e az, aki mesél nekünk, vagy Lebersit, a király udvari bolondja. Ők ketten ugyanis – akárcsak Arany János vígballadájában, a Pázmán lovagban –, gyakran kicserélik egymást ebben a bűnügyi regényre is hajazó műben. A szerző megidézi a haldokló Mátyás lelkivilágát, ahogy

Mátyás király az akkori Európa egyik legnagyobb haderejét tartotta fegyverben. Ennek alapját a vármegyék zászlói alatt szolgáló nemesség, a főurak és főpapok bandériumai, a kiváltságos népek (székelyek, szászok, kunok) csapatai, a jobbágytelkek utáni telekkatonaság, végül a végszükségben hadra kelt parasztság és polgárság képezte. Mátyás emellett kiépített egy állandó zsoldos hadsereget is. Ez nehézlovasságból, nehézgyalogságból, szekérvárból, tüzérségből, huszárságból és folyami hajóhadból állt