Második Magyar

A családregény-sorozat második kötetében folytatódik a Lavette família története. Miután Daniel óriási ambícióval megvalósítja az „amerikai álmot”, gazdag és híres ember lesz, feleségül veszi az egyik előkelő kaliforniai pénzember szép lányát. A fiatalasszony azonban rendkívül hideg és gőgös természetűnek bizonyul, így az ifjú házasok csakhamar elhidegülnek egymástól. Mikor Barbara lányuk megszületik, Daniel elválik feleségétől, és egy szép kínai lány, May Ling oldalán keres vigasztalást. Másodi

A családregény-sorozat második kötetében folytatódik a Lavette família története. Miután Daniel óriási ambícióval megvalósítja az „amerikai álmot”, gazdag és híres ember lesz, feleségül veszi az egyik előkelő kaliforniai pénzember szép lányát. A fiatalasszony azonban rendkívül hideg és gőgös természetűnek bizonyul, így az ifjú házasok csakhamar elhidegülnek egymástól. Mikor Barbara lányuk megszületik, Daniel elválik feleségétől, és egy szép kínai lány, May Ling oldalán keres vigasztalást. Másodi

A könyv, amelyet az olvasó a kezében tart, nem regény, még csak nem is irodalmi alkotás, hanem maga a nagybetűs ÉLET. Mégpedig egy olyan nézőpontból, amelyből soha senki nem szeretné szemlélni. Ez a könyv ugyanis egy olyan fiatalember története, aki egy genetikai betegségnek, a cisztás fibrózisnak köszönhetően eleve az árnyékos oldalra született. Eddigi életének szinte minden pillanatát beárnyékolta a szenvedés - hol a túlélésért küzdött, hol pedig csak azért, hogy emberszámba vegyék azok az orv

Nagy Péter Tibor

A szerző hitvallásának második részében a férfikor hazai és európai vadászatairól számol be, sorra veszi vadászati főkönyve piros betűs ünnepeit, egy páratlan korrajzot nyújtva a XX. század első felének soha meg nem ismételhető vadászatairól.

A kiadványok alapvetően a központi tantervek és tankönyvek haladási ütemét követik, de bármely más könyvből tanuló diák számára is tökéletesen alkalmas a gyakorlásra. A sorozat alsós munkafüzetei...

Aki volt már lelkigyakorlaton, tudja, hogy az együtt töltött napok alatt a lélek feltöltődik, megerősödik, a világ újjá teremtődik bennünk, de visszatérve a hétköznapokba ez az erő lassan alábbhagy, s a folytatáshoz egy újabb megállóra van szükség. Ezt az elerőtlenedést tudja meggátolni vagy csökkenteni ez a könyv: segít visszakapaszkodni a mindennapokban ahhoz a lelki többlethez, amelyet a hívő ember számára csak a találkozás adhat meg.

Kovács István (1945) - költő, történész, diplomata. Mint költő a Kilencek tagjaként az Elérhetetlen föld című antológiában mutatkozott be 1969-ben. Kutatási területe a XIX. század első felének magyar-lengyel kapcsolatai, különös tekintettel a szabadságharc lengyel résztvevőire. Számos könyve jelent meg e témakörben. Ebben a kötetében, amelynek most bővített és javított változatát adjuk közre, ismeretlen lengyel hősöket kelt életre a szabadságharc idejéből. Közlegények, altisztek, főtisztek állna

Könyvem emlékezés és vallomás, tanúság és adósságtörlesztés, élni segítő szellemi találkozás az "Emelj fel emlék! / Lélek vagyok. Élni szeretnék!" Radnóti-fohász értelmében. Amikor jeles bencés tanárainkra és a még velünk élő diáktársainkra emlékezünk, élőknek és holtaknak megvalljuk: vannak utódaik, a jelenben is munkálkodó társaik, akik hivatásukat szeretik, az elődeink által vallott értékeket ismerik és tisztelik. Az oktatás létfontosságú nemzeti ügy: a legjobb befektetés. A magyar iskola- és

A főhős, Tomi-Ha-Szka egy magyar fiú, aki tízévesen egy majdnem halálos baleset következtében váratlanul egy teljesen idegen világba, egy dakota indián táborba kerül, egy szál magában. Az ő szemén át ismerkedhetünk meg e törzs hétköznapjaival és ünnepeivel, örömeivel, bánataival. A hasonló korú fiúk persze befogadják, és itt is ugyanúgy a betyárságon jár a barátok esze. A könyv lapjain végigkövethetjük kalandjait, amint bátor harcos, igazi férfi válik belőle. … A történet mindvégig valós, térkép

A főhős, Tomi-Ha-Szka egy magyar fiú, aki tízévesen egy majdnem halálos baleset következtében váratlanul egy teljesen idegen világba, egy dakota indián táborba kerül, egy szál magában. Az ő szemén...

Magyarország a világégésekből a vesztes oldalon került ki, így önkéntelenül adódik a magyar békeszerződések összehasonlítása, a hasonlóságok és különbözőségek egybevetése. A legyőzött Magyarországgal egyik esetben sem tárgyalták meg a békefeltételeket, a győztes nagyhatalmak "rólunk, de nélkülünk" döntöttek. A magyar közbeszédben ezért válhatott uralkodóvá az a gondolat, hogy az 1947-es párizsi béke csupán Trianon megismétlése, egyfajta "második Trianon", jóllehet a két békerendezés között nagyo

1966. június 26-án a Beatles a Nemzeti Stadionba készül első magyarországi koncertjére, amikor az egyik technikust holtan találják a hangfalak mögött. A gyilkos fegyvernek nyoma veszett, sem gyanúsítottja, sem szemtanúja nem akadt az esetnek, miközben a

Sebestyén Gyula (Szentantalfa, 1864. március 7. - Balatonszepezd, 1946. február 12.) folklorista, irodalomtörténész, a Magyar Nemzeti Múzeumi könyvtár igazgató-őre és a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. A magyar honfoglalás mondái I-II. kötetében a szerző minden adatot összegyűjtött és feldolgozott, amit a honfoglalás kori őseinkről tudni lehet. A szerező segítségül hívta a középkor krónikásait és történetíróit, valamint a millennium idején élt művészeket és azok alkotásait, hogy minél

1966. június 26-án a Beatles a Nemzeti Stadionba készül első magyarországi koncertjére, amikor az egyik technikust holtan találják a hangfalak mögött.A gyilkos fegyvernek nyoma veszett, sem gyanúsítottja, sem szemtanúja nem akadt az esetnek, miközben a Budapesti Rendőrkapitányság vezetője, Kádár János türelmetlenül várja az eredményeket.Az ügyet a fiatal és tehetséges Nemes Albert nyomozó kapja, akihez egy különc skót detektív csatlakozik; de az összeszokás nehezen megy, a páros rendre zsákutcáb

1966. június 26-án a Beatles a Nemzeti Stadionba készül első magyarországi koncertjére, amikor az egyik technikust holtan találják a hangfalak mögött. A gyilkos fegyvernek nyoma veszett, sem gyanúsítottja, sem szemtanúja nem akadt az esetnek, miközben a B

Az én első könyvem-ben arról olvashatunk, hogyan próbálta túlélni egy polgári család a 2. világháborút, a Rákosi-rendszert, az 1956-os forradalmat, majd a kádári szocializmust. A krónika azonban korábban kezdődik: az 1900-as évek elejétől, Szabadkán, ahonnan a Vinkler-család három gyermekkel 1922-ben költözött Szegedre. Dr. Vinkler Elemér leánya, Mária itt ismerkedett meg a szerző édesapjával, Maklári Péterrel, aki magyar királyi csendőr századosként szolgált. Ezért az apát az 1945 utáni Rákosi-