Marton Veronika

Marton Veronika sumerológusunk prof. Badiny Jós Ferenc egész életművét újra átolvasva, abból a legfontosabb gondolatokat kivéve szerkesztette össze ezt az emlékkönyvet Feri bácsiról. A magyar sumírológia esszenciájaként nyújtjuk át nektek Marton Veronika saját szerkesztésében Sumírok és Ősmagyarok című emlékkönyvecskét. Ha Igaz Magyar vagy és a magyar Igazság már fénylik Benned...Hirdesd, tanítsd ezt úgy, amint leírtam.Mert Igaz Magyarrá kell Lenned!És ápold Édes Anyanyelvünket!Áldással van az t

E könyv lerántja a leplet a magyarok történelemtudatának manipulálásáról, amelyet az évszázadok során politikai, de főként idegen érdekek szolgálatába állítottak. Betekintést nyújt azokba a X. században kezdődött folyamatokba, amelyek mindmáig meghatározzák a magyarság sorsát. Választ ad a kor több - sokakat érintő - kérdéseire is: Miért kellett időnap előtt lemondania Zolta vezérnek?Mit keres a lengyel Adelhaid a magyar történelemben?Ki volt Koppány? A IX. században a magyarság Kárpát-medencei

A „Hogyan lettem sumerológus?” című könyv önéletrajzi ihletésű emlékképek, látomások sajátos szövedéke. Nemcsak a szerző életének valós eseményeit idézi fel, hanem az előző élete(i)ből a jelenlegibe bevillant sorsfordító történéseket is. Esetenként sikerült megtalálnia hova, mely településre utalt a látomás; hol történtek előző életének eseményei. Elmondja, hogy a halálközeli élménye miként változtatta meg a sorsát, terelte az érdeklődését a sumerológia felé. Bemutatja, hogyan került kapcsolatba

„Könyvemben igyekeztem rávilágítani, mily szoros nyelvi (és egyéb) kapcsolat fűzi a magyarságot a rég letűnt ókori keleti népek egyikéhez-másikához. Több ezer év távolából írásaikon, agyagtábláik százezrein keresztül hallatják szavukat, s csak rajtunk múlik mit hallunk, mit értünk belőle. Vigyázzuk nyelvünket, megmaradásunk zálogát, hisz ezredévekkel ezelőtt eleink ezért bízták ránk! Őrizzük, óvjuk, mint a megfáradt öreget, aki az unokáira, a kései utódokra hagyományozta tudását, érzéseit, lelké

„A Biblia kurtán-furcsán elintézi Khúsfia Nimródot, a hunok és a magyarok ősatyját, holott az életútja messze túlmutat az Ószövetségen. A Vízözön előtti hatalmas Kusita Birodalom istenkirályainak utódjaként a víz szétválasztotta Birodalom ázsiai részének első királya lett. Kiváló hadvezér, Birodalomalapító volt. Több közel-keleti nép hagyománya első uralkodójaként tiszteli. Az ókori írók Nimródról szóló írásaiból kevés maradt meg, ám e töredékek fényt deríthetnek népünk történelmének mitológiába

A pecsételésre használt kő és fém műremekekről magyar nyelvű összefoglaló hiányában készült ez a könyv. Bemutatja röviden az ókori Közel-Kelet pecsételőit és pecséthengereit. Ennek figyelembe vételével „A Napkeleti Pecsétnyomók és Pecséthengerek” című eme kiadványt a téma megismerését mélyebb kontextusban igénylő olvasóinknak ajánljuk. További ajánlott Marton Veronika kiadványok: A pártusok, a sivatag lovagjai - a magyarság nemzetalkotói.A somogyi rovásírásos kövek.A sumir kultúra története.Az é

A magyarság Istentől vezérelt eszmélésének és egymásra találásának az éveit éljük. Megrendült a magyar föld, felszínre hozva a kincseit, köztük a somogyi rovásírásos köveket és a palatáblát. Egyre több magyar értő szemmel, érző szívvel hajol le értük, erőt merít belőlük. A rovásírás már nem megcsodálni való érintetlen jeltömeg, felébredt Csipkerózsika-álmából és egyre többeknek adatik meg, hogy rejteki titkait felfedje, megfejtse, megértse és továbbadja. „A Somogyi Rovásírásos Kövek” című eme ki

1842-ben Literáti Nemes Sámuel régiségkereskedő Klagenfurtban vásárolt egy XIII. századi latin nyelvű Breviáriumot. A borító belő oldalára ragasztott fóliánson egy 147 szavas, latin betűs magyar nyelvű szöveg, egy hosszabb imádság és egy rövidebb fohász volt. Az 1848-49-es szabadságharc leveréséig e bőrhártyát a Magyar Nemzeti Múzeumban féltve őrzött nyelvemlékként őrizték. Toldy (Schedel) Ferenc az 1852-ben megjelent „A magyar nemzeti irodalomtörténet”-ében még valódinak tartotta. Később egyre

A 2011-es év nemzeti vonatkozású könyvszenzációja végre megérkezett! A Földünkön időről-időre pusztító kataklizmák következménye egy-egy műveltség, világkorszak vége, pusztulása, ám a túlélők élniakarása egy új világ kibontakozását eredményezi. Feltehetően jelenleg is ily történések részesei vagyunk, hisz a világot sújtó természeti csapások igencsak megszaporodtak. Az ember ezeket elkerülendő keresi, kutatja, vajon mi okozza a természeti csapásokat. Megdönthetetlen bizonyítékokra nemigen lel, ám

Ez a könyv 15 dolgozatot tartalmaz. 130 kép és 7 térkép teszi szemléletesebbé. Felvillantja a több ezer éves magyar történelem elhallgatott, az iskolai tananyagból kihagyott eseményeit. Többek között a sumir agyagtáblákon fellelt nevek alapján fejti meg Álmos fejedelem, és a pilisi Ziribár hegy nevét. Beszámol a sumirok mindennapjairól. Leleplezi, miként használják a számítógépet hamisításra, továbbá egy neves történésznek a magyarságot lejárató valótlan állításait. Bemutatja a magyar nemzeti je

A Kaspi-Aral térségből a vízözönt túlélő al-Ubaid, Arattából az uruki és a Kárpát-medencéből a Jemdet Nasr embercsoportok összeolvadásából létrejött sumír népesség hozta létre a mindmáig kisugárzó káld-sumir kultúrát. Ennek ékírásos jeleivel kezdődött Kr. e. 3500 körül az írott forrásokra támaszkodó történelem. Mindmáig ható magasműveltséget hozott létre, melynek agyagtáblára írt jeleivel Kr.e. 3500–3000 körül kezdődött az írott forrásokra támaszkodó történelem. Egyenesági leszármazottja a magya

A világ múzeumaiban levő mintegy másfél millió ékiratos tábla kb. 4-5 százalékát fejtették eddig meg. Sajnos a fordítási munkák múltszázadi lendülete megtorpant. Német, angol, francia, amerikai stb. tudós-körök foglalkoznak ugyan az ékiratok megfejtésével, de csak az átszűrt, átszerkesztett változatok kerülnek nyilvánosságra. A kötet az Enuma elis kezdetű ékírásos szöveget a Naprendszer kialakulását magyarázó leírásként értelmezi. A műben először a történet olvasható, majd a kozmogóniai értelmez

A Teremtő nyelve a magyar c. könyvem I. része a magyar nyelv védelméről szóló írásaimat tartalmazza. Anyanyelvünk idegen nyelveknek „ajándékozott” szavairól bizonyítja be, hogy mindegyik vizsgált szó törzsökös magyar kifejezés. Eredetüket a sumir nyelv segítségével lehetett tisztázni. A sumir nép három szkítafajú népcsoportból ötvöződött össze. Az Erdélyből elvándoroltak vitték magukkal Mezopotámiába az írásbeliséget Valójában ők tanították meg a sumirrá forrott népnek az írást. Genetikailag biz