Mándy

Növényi pástétom konzerv.

Nyelv: , Kötés: , Oldalszám: 100, Kiadó: INDEPENDENTLY PUBLISHED, Autor: Mandy De Sandra, ISBN-13: 9781980411239, Kiadás éve: 2018

Növényi pástétom konzerv.

Egyszerűen teheti változatosabbá étkezését zakuszkával. Főtt ételekhez is kíválóan alkazmazható (pl. szószokhoz, rakott ételekhez), de leginkább mint kenyérre kenhető pástétomot ajánljuk önnek e terméket. Több zöldségből készült, így fogyasztásával értéke

Egyszerűen teheti változatosabbá étkezését zakuszkával. Főtt ételekhez is kíválóan alkazmazható (pl. szószokhoz, rakott ételekhez), de leginkább mint kenyérre kenhető pástétomot ajánljuk önnek e terméket. Több zöldségből készült, így fogyasztásával értéke

Zoobeedoo Mandy Kutyakabát bézs, több méretben Ez a könnyen felrakható kutyaruha védi kutyáját az esőtől, hótól, széltől. 3 rétegű, a külső anyag vízálló, belül puha polár anyag található, a kettő között pedig vatelin bélés biztosítja a hőszigetelést. Tép

Zoobeedoo Mandy Kutyakabát pink, több méretben Ez a könnyen felrakható kutyaruha védi kutyáját az esőtől, hótól, széltől. 3 rétegű, a külső anyag vízálló, belül puha polár anyag található, a kettő között pedig vatelin bélés biztosítja a hőszigetelést. Tép

A Csutak-sorozat e remek darabja a főhős „sztárrá" válását meséli el. Csutakból nem filmcsillag vagy tévésztár lesz, nem is népszerű - ahogy ma mondják -médiaszemélyiség. A 60-as évek elején ezeknél is nagyobb „szám" volt bekerülni a rádió varázslatos stúdióiba. Egy félig letűnt világ elevenedik meg a regényben, ugyanakkor a gyereklélek örökké aktuális rajza árnyalódik a könyv felejthetetlen lapjain - örömteli olvasást ígérve minden gyermeknek és gyermeklelkű felnőttnek egyaránt.

A Holnap Kiadó ifjúsági sorozatában jelenteti meg Mándy Iván: Csutak és Gyáva Dezső című könyvét. A kiadónak ebben a sorozatában már napvilágot látott a szerző többi, Csutakról szóló ifjúsági regénye is: Csutak színre lép, Csutak és a szürke ló, Csutak a mikrofon előtt. Csutak egy különös kiskamasz, akivel mindig történik valami, és nem egészen olyan, mint amilyennek a felnőttek a gyerekeket elképzelik, de az biztos, hogy Csutak mindig a jó oldalra áll... Ez a történet is urai és humánus, ezútta

A Csutak-sorozat e remek darabja a főhős „sztárrá" válását meséli el. Csutakból nem filmcsillag vagy tévésztár lesz, nem is népszerű - ahogy ma mondják -médiaszemélyiség. A 60-as évek elején ezeknél is nagyobb „szám" volt bekerülni a rádió varázslatos stúdióiba. Egy félig letűnt világ elevenedik meg a regényben, ugyanakkor a gyereklélek örökké aktuális rajza árnyalódik a könyv felejthetetlen lapjain - örömteli olvasást ígérve minden gyermeknek és gyermeklelkű felnőttnek egyaránt.

A Holnap Kiadó ifjúsági sorozatában jelenteti meg Mándy Iván: Csutak és Gyáva Dezső című könyvét. A kiadónak ebben a sorozatában már napvilágot látott a szerző többi, Csutakról szóló ifjúsági regénye is: Csutak színre lép, Csutak és a szürke ló, Csutak a mikrofon előtt. Csutak egy különös kiskamasz, akivel mindig történik valami, és nem egészen olyan, mint amilyennek a felnőttek a gyerekeket elképzelik, de az biztos, hogy Csutak mindig a jó oldalra áll... Ez a történet is urai és humánus, ezútta

Mándy Iván az 1940-es évek elején-közepén keletkezett korai regényei már teljes értékű részei a később inkább a novellisztika, a ciklikus prózai kisformák felé mozduló életműnek. A csőszház és az Egy festő ifjúsága is - noha más a cselekményidejük, más az elsősorban remélt olvasótáboruk, más a miliőjük és a stílusuk - rávallanak Mándyra (az első kisregény még a finoman rejtett, lírai önéletrajziságával is). Kötődni egy kisvilághoz és kiszakadni belőle: ez az a kettősség, melyet az álom- és films

A népszerű Csutak-sorozat után új Mándy-regény az ifjúságnak. És méghozzá meseregény, melynek nem kiskamaszok, hanem megelevenedő játékbabák és babával játszó gyerekek a hősei. De azért mégsem egészen mese az, amit Mándy ír, mégsem egészen csak kicsiknek szóló mese. Hiába mesél babákról vagy képzelet szülte figurákról; hiába van tele csodákkal, a valóság határait átlépő, meglepőbbnél meglepőbb fordulatokkal. Mándy ezt a babamesét igazából annak az ifjú olvasórétegnek írta, amely már csaknem feln

A Holnap Kiadó ifjúsági sorozatában jelenteti meg Mándy Iván: Csutak és Gyáva Dezső című könyvét. A kiadónak ebben a sorozatában már napvilágot látott a szerző többi, Csutakról szóló ifjúsági regénye is: Csutak színre lép, Csutak és a szürke ló, Csutak a mikrofon előtt. Csutak egy különös kiskamasz, akivel mindig történik valami, és nem egészen olyan, mint amilyennek a felnőttek a gyerekeket elképzelik, de az biztos, hogy Csutak mindig a jó oldalra áll... Ez a történet is urai és humánus, ezútta

A Csutak-sorozat e remek darabja a főhős „sztárrá" válását meséli el. Csutakból nem filmcsillag vagy tévésztár lesz, nem is népszerű - ahogy ma mondják -médiaszemélyiség. A 60-as évek elején ezeknél is nagyobb „szám" volt bekerülni a rádió varázslatos stúdióiba. Egy félig letűnt világ elevenedik meg a regényben, ugyanakkor a gyereklélek örökké aktuális rajza árnyalódik a könyv felejthetetlen lapjain - örömteli olvasást ígérve minden gyermeknek és gyermeklelkű felnőttnek egyaránt.

A népszerű Csutak-sorozat után új Mándy-regény az ifjúságnak. És méghozzá meseregény, melynek nem kiskamaszok, hanem megelevenedő játékbabák és babával játszó gyerekek a hősei. De azért mégsem egészen mese az, amit Mándy ír, mégsem egészen csak kicsiknek szóló mese. Hiába mesél babákról vagy képzelet szülte figurákról; hiába van tele csodákkal, a valóság határait átlépő, meglepőbbnél meglepőbb fordulatokkal. Mándy ezt a babamesét igazából annak az ifjú olvasórétegnek írta, amely már csaknem feln

Mándy Iván az 1940-es évek elején-közepén keletkezett korai regényei már teljes értékű részei a később inkább a novellisztika, a ciklikus prózai kisformák felé mozduló életműnek. A csőszház és az Egy festő ifjúsága is - noha más a cselekményidejük, más az elsősorban remélt olvasótáboruk, más a miliőjük és a stílusuk - rávallanak Mándyra (az első kisregény még a finoman rejtett, lírai önéletrajziságával is). Kötődni egy kisvilághoz és kiszakadni belőle: ez az a kettősség, melyet az álom- és films

Mándy Iván híres ifjúsági könyve a középkori Angliában játszódik, és a sherwoodi erdő igazságosztójának, Robin Hoodnak a történetét meséli el, aki embereivel szembeszállt a zsarnok nottinghami városbíróval.

Mándy Iván az 1940-es évek elején-közepén keletkezett korai regényei már teljes értékű részei a később inkább a novellisztika, a ciklikus prózai kisformák felé mozduló életműnek. A csőszház és az Egy festő ifjúsága is - noha más a cselekményidejük, más az elsősorban remélt olvasótáboruk, más a miliőjük és a stílusuk - rávallanak Mándyra (az első kisregény még a finoman rejtett, lírai önéletrajziságával is). Kötődni egy kisvilághoz és kiszakadni belőle: ez az a kettősség, melyet az álom- és films

A népszerű Csutak-sorozat után új Mándy-regény az ifjúságnak. És méghozzá meseregény, melynek nem kiskamaszok, hanem megelevenedő játékbabák és babával játszó gyerekek a hősei. De azért mégsem egészen mese az, amit Mándy ír, mégsem egészen csak kicsiknek szóló mese. Hiába mesél babákról vagy képzelet szülte figurákról; hiába van tele csodákkal, a valóság határait átlépő, meglepőbbnél meglepőbb fordulatokkal. Mándy ezt a babamesét igazából annak az ifjú olvasórétegnek írta, amely már csaknem feln