Magyarok eredete

A magyarság történetének kezdetét mintegy két és félezer évvel ezelőttre tehetjük: ekkor váltak ki távoli elődeink az ugor népközösségből, s kezdték meg önálló életüket. A magyar őstörténet a honfoglalás előtti évezredekről szól, népünk eredetét vizsgálja. A magyarság Európa egyetlen népe, mely különbözőségének, másságának köszönhetően tudta megőrizni az indoeurópai tengerben napjainkig szellemi és tárgyi kultúráját és – ami talán legfontosabb – nyelvét. Mint minden nemzet, így a magyar is több

Nemere István

Nemere István - ahogyan azt a felnőtteknek is tette számos művében, pl.: a Magyarország történetében - megmutatja azt a másik történelmet, amelyről ritkán, vagy soha nem esik szó az iskolai oktatásban. Ma ugyan már sokoldalúan. érdekes módon is oktatják ezt a tantárgyat az általános iskolákban, de aki nem olvassa hozzájuk az "alternatívákat", nem fog értesülni arról, hogy a hősök sem voltak makulátlanok, a viszonyok sem ideálisak, a forradalmak sem mindig tiszták, a magyar nép pedig kevésbé volt

Nemere István - ahogyan azt a felnőtteknek is tette számos művében, pl. ... Magyarok eredeteNemere István - ahogyan azt a felnőtteknek is tette számos művében, pl.: a Magyarország történetében - megmutatja azt a másik történelmet, amelyről ritkán, vag

Nemere István - ahogyan azt a felnőtteknek is tette számos művében, pl.: a Magyarország történetében - megmutatja azt a másik történelmet, amelyről ritkán, vagy soha nem esik szó az iskolai oktatásban. Ma ugyan már sokoldalúan. érdekes módon is oktatják ezt a tantárgyat az általános iskolákban, de aki nem olvassa hozzájuk az "alternatívákat", nem fog értesülni arról, hogy a hősök sem voltak makulátlanok, a viszonyok sem ideálisak, a forradalmak sem mindig tiszták, a magyar nép pedig kevésbé volt

Dr. Cserép József 1925-ben megjelent tanulmányában a magyarok eredetét, valamint a turáni népek feltételezett őshazáját keresi: - vándorlás kelet felé - Madja-Media Ázsiában - Ázsiából vissza nyugat felé - a balkáni magyarok sorsa - más töredékeink - fajunk jellemvonásai - ős-szavaink

Dr. Cserép József 1925-ben megjelent tanulmányában a magyarok eredetét, valamint a turáni népek feltételezett őshazáját keresi: - vándorlás kelet felé - Madja-Media Ázsiában - Ázsiából vissza nyugat felé - a balkáni magyarok sorsa - más töredékeink - fajunk jellemvonásai - ős-szavaink

Thury József (Makád, 1861. december 25. – Szabadka, 1906. május 22.) magyar nyelvész, turkológus, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. Aligha van nemzet, melynek eredetére vonatkozólag annyi és olyan természetű kútforrás maradt volna fenn, mint a magyarokra vonatkozólag, s mégis talán egy nemzetnek őstörténetét som borítja olyan sűrű homály mind e mai napig, mint éppen a magyarokét.

Nemere István - ahogyan azt a felnőtteknek is tette számos művében, pl.: a Magyarország történetében - megmutatja azt a másik történelmet, amelyről ritkán, vagy soha nem esik szó az iskolai oktatá...

Thury József (Makád, 1861. december 25. - Szabadka, 1906. május 22.) magyar nyelvész, turkológus, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. Aligha van nemzet, melynek eredetére vonatkozólag annyi és olyan természetű kútforrás maradt volna fenn, mint a magyarokra vonatkozólag, s mégis talán egy nemzetnek őstörténetét som borítja olyan sűrű homály mind e mai napig, mint éppen a magyarokét.

Szongott Kristóf (Marosbogát, 1843. március 21. - Szamosújvár, 1907. január 24.) bölcseleti doktor, főgimnáziumi tanár, szerkesztő, történész, múzeumigazgató, író, armenológus. A magyarság eredetének kutatása még napjainkban is fontos feladata a téma kutatóinak. Gyakran vita tárgyát képezi az, hogy melyik napcsoportból is származik a magyarság. Erre a kérdésre próbál a szerző kielégítő választ adni.

Szongott Kristóf (Marosbogát, 1843. március 21. - Szamosújvár, 1907. január 24.) bölcseleti doktor, főgimnáziumi tanár, szerkesztő, történész, múzeumigazgató, író, armenológus. ... A magyarok eredete és őslakaSzongott Kristóf (Marosbogát, 1843. március

Szongott Kristóf (Marosbogát, 1843. március 21. - Szamosújvár, 1907. január 24.) bölcseleti doktor, főgimnáziumi tanár, szerkesztő, történész, múzeumigazgató, író, armenológus. A magyarság eredetének kutatása még napjainkban is fontos feladata a téma kutatóinak. Gyakran vita tárgyát képezi az, hogy melyik napcsoportból is származik a magyarság. Erre a kérdésre próbál a szerző kielégítő választ adni.

Szongott Kristóf (Marosbogát, 1843. március 21. - Szamosújvár, 1907. január 24.) bölcseleti doktor, főgimnáziumi tanár, szerkesztő, történész, múzeumigazgató, író, armenológus. A magyarság eredetének kutatása még napjainkban is fontos feladata a téma kutatóinak. Gyakran vita tárgyát képezi az, hogy melyik napcsoportból is származik a magyarság. Erre a kérdésre próbál a szerző kielégítő választ adni.