magyar végétől

Batthyány Lajos májusi felhívása után csatlakozik az alakuló magyar nemzetőrséghez, ahol százados, majd Batthyány miniszterelnök titkára lett. Részt vesz a felállítandó honvédsereg szervezésében. Augusztus 17-én őrnaggyá és a dunáninneni nemzetőrség parancsnokává nevezték ki, harcolt a győztes pákozdi csatában. Októberben, már alezredesként, a honvédsereg Ausztriába való betörésekor a jobbszárny hadműveleteit fedezte. Október 12-én ezredessé, 19-én a magyar fősereg jobbszárnyának parancsnokává n

A szerző a ma Szlovéniához tartozó volt vasi és zalai határvidék történetének elismert kutatója. Sokéves kutatómunka és több korábbi kötete után, imponáló mennyiségű forrásanyagra támaszkodva írta meg a jelen monográfiát. Az 1918 októberétől 1919. augusztus 12-éig (a tájegység délszláv megszállásáig) tartó időszak eseménytörténete tükrözi a régióról való délszláv (azon belül a szlovén) gondolkodás alakulását ugyanúgy, mint a "forradalmi" időszakokat megélő magyar állam szűkülő lehetőségeit. A te

"Az ellenségről, a saját csapatok helyzetéről, a hadszíntérről, terepről és időjárásról szóló információ időbeni, pontos és hiteles továbbítása minden katonai művelet sikeres teljesítésének elengedhetetlen feltétele. A katonai hírközlés eszközei a technikai fejlődéssel összhangban változtak, az egyszerű fény- és hangjelzésektől, gyalog- és lovasfutároktól, postagalamboktól kezdve az optikai távjelző, az elektromos, majd elektronikus eszközökön át a korszerű számítógépes, hálózatközpontú, komplex