Magyar szakácskönyv

E könyvecske 1934-ben először németül, majd angolul, később franciául jelent meg, sőt néhány receptje japánul is. Csak ezek után adták ki magyarul, majd a szerző halála után oroszul, csehül és olaszul. A mű sikerét bizonyítja, hogy első megjelenése óta sz

E könyvecske 1934-ben először németül, majd angolul, később franciául jelent meg, sőt néhány receptje japánul is. Csak ezek után adták ki magyarul, majd a szerző halála után oroszul, csehül és olaszul. A mű sikerét bizonyítja, hogy első megjelenése óta számos kiadást ért meg, és szakmabeliek, valamint szakmán kívüliek százezrei forgatják szerte a világon.

Szerző: Gundel Károly Kiadó: Corvina Kiadó Oldalak száma: 100 Megjelenés: 2014. március Kötés: Keménytáblás E könyvecske 1934-ben először németül, majd angolul, később franciául jelent meg, sőt néhány receptje japánul is. Csak ezek után adták ki magyar

Németh Zsuzsána szakácskönyve a XIX. századi magyar gasztronómiát meghatározó szakácskönyvek egyike. Elõször 1835-ben jelent meg Kassán, az olvasó kezében levõ könyv az 1858-as Pesten megjelent „bõvített s jobbított kiadás” alapján készült.

Zilahy Ágnes író, szerkesztő és nem utolsósorban háziasszony volt. Teleky Sándor gróf – Petőfi barátja, emigrációja idején jeles gasztronómussá lett ha

„Rendkívül változatos élettapasztalat után írtam le e szakácskönyvet, kizárólag a saját emlékezetemből összeszedve. Nincsen e könyvben egyetlen étel sem, melyet magam – legalább párszor – el ne készítettem volna. Egyszerű, középosztálybeli háztartás keretébe illők ezek mind; de azért válogathat belőlük, vagyonnal bíró nagyobb mérvű háztartást vezető nő is éppen úgy, mint a legszegényebb család, vagy azok a hivatalt teljesítő nők, kik egyszerű cselédek gondjaira kénytelenek háztartásaikat bízni,

Gyakorlat teszi a mestert: - írja a szerző. Ezt a népszerű közmondást bátran rá lehet alkalmazni a nők (sőt, most már a férfiak) leghasznosabb hivatására, a szakácsművészetre is. Ez az igazán ritka szakácskönyv még a tizenkilencedik század végén íródott é

„Rendkívül változatos élettapasztalat után írtam le e szakácskönyvet, kizárólag a saját emlékezetemből összeszedve. Nincsen e könyvben egyetlen étel sem, melyet magam – legalább párszor – el ne kés...

Valódi magyar szakácskönyv „Rendkívül változatos élettapasztalat után írtam le e szakácskönyvet, kizárólag a saját emlékezetemből összeszedve. Nincsen e könyvben egyetlen étel sem, melyet magam – legalább párszor – el ne készítettem volna. Egyszerű, kö

Szerző: Zilahy Ágnes Kiadó: Nemzeti Örökség Kiadó Megjelenés: 2022 Oldalszám: 190 Kötése: puha „Rendkívül változatos élettapasztalat után írtam le e szakácskönyvet, kizárólag a saját emlékezetemből összeszedve. Nincsen e könyvben egyetlen étel sem, mel

Szerző: R. Pongrácz Anna Kiadó: Nemzeti Örökség Kiadó Oldalak száma: 94 Megjelenés: 2024. június Kötés: Puhatáblás Gyakorlat teszi a mestert: - írja a szerző. Ezt a népszerű közmondást bátran rá lehet alkalmazni a nők (sőt, most már a férfiak) leghaszn

Rendkívül változatos élettapasztalat után írtam le e szakácskönyvet, kizárólag a saját emlékezetemből összeszedve. Nincsen e könyvben egyetlen étel sem, melyet magam - legalább párszor - el ne készítettem volna. Egyszerű, középosztálybeli háztartás keretébe illők ezek mind; de azért válogathat belőlük, vagyonnal bíró nagyobb mérvű háztartást vezető nő is éppen úgy, mint a legszegényebb család, vagy azok a hivatalt teljesítő nők, kik egyszerű cselédek gondjaira kénytelenek háztartásaikat bízni, m

Egy nemzetet nem csak történelme, művészete és kultúrája határoz meg, hanem ételei, azaz kulináris tudománya is. Milyen ételeket eszünk, azok hogyan készülnek, milyen fűszereket használunk, mit és mivel fogyasztunk - tehát a gasztronómia együttesen alkotja mindezt -, nem beszélve a tálalásról. A szerező így foglalja össze konyhaművészetét: "Könyvem megírásánál idegen kútfőket nem használtam, van énnekem ennél sokkal jobb útmutatóm, a saját tapasztalásom. Első férjem ugyanis dúsgazdag földbirtoko

"Gyakorlat teszi a mestert:" - írja a szerző. Ezt a népszerű közmondást bátran rá lehet alkalmazni a nők (sőt, most már a férfiak) leghasznosabb hivatására, a szakácsművészetre is. Ez az igazán ritka szakácskönyv még a tizenkilencedik század végén íródott és azóta sem jelent meg új kiadásban, pedig számtalan jobbnál-jobb receptet és tanácsot ad az ételeink elkészítéséhez. Legyen az vadétel, halétel, házi szárnyas, sertés, marha stb., de bőven akad a receptek között sütemény, torta elkészítéséhez

Ez a kötet az 1896-ban megjelent "Magyar nemzeti szakácskönyv ezeregy vénnyel és leírással" című klasszikus szakácskönyv újrakiadása. A maga nemében igazi kuriózum, amely ma már szinte fellelhetetl...

Czifray István 1829-ben kiadott szakácskönyve majd 200 éves kora ellenére a legkevésbé sem csupán kultúrtörténeti érdekesség, hanem olyan hasznos alapmű a ma háziasszonyának, amelyből gasztronómiai szempontból hihetetlenül gazdag és eddig ismeretlen világ rajzolódik ki. A magyar konyha lassan kezdi újra felfedezni elfeledett hagyományait. Ebben az újra-felfedezésben mindenki számára nagy segítséget jelent a korhűen megtervezett könyvben felsorakoztatott 600 recept.

Egy nemzetet nem csak történelme, művészete és kultúrája határoz meg, hanem ételei, azaz kulináris tudománya is. Milyen ételeket eszünk, azok hogyan készülnek, milyen fűszereket használunk, mit és mivel fogyasztunk - tehát a gasztronómia együttesen alkotja mindezt -, nem beszélve a tálalásról. A szerező így foglalja össze konyhaművészetét: "Könyvem megírásánál idegen kútfőket nem használtam, van énnekem ennél sokkal jobb útmutatóm, a saját tapasztalásom. Első férjem ugyanis dúsgazdag földbirtoko

A kötet szerzője a XIX. század második felének magyar konyhaművészetét mutatja be a gazdasszony feladatain keresztül. Olyan kézi segédkönyvet ad a tisztelt Olvasó kezébe, mely nem csak a feladatokat írja le, hanem számtalan étel elkészítésének módját és receptjét is közli. A könyv három fő részre tagolódik, ahogyan az a könyv címében is látható és a közölt 1153 recept és tanács a konyhaművészet és a szakácskönyvek értékes sorát növeli.

Egy nemzetet nem csak történelme, művészete és kultúrája határoz meg, hanem ételei, azaz kulináris tudománya is. Milyen ételeket eszünk, azok hogyan készülnek, milyen fűszereket használunk, mit és mivel fogyasztunk – tehát a gasztronómia együttesen alkotja mindezt –, nem beszélve a tálalásról. A szerző így foglalja össze konyhaművészetét: „Könyvem megírásánál idegen kútfőket nem használtam, van énnekem ennél sokkal jobb útmutatóm, a saját tapasztalásom. Első férjem ugyanis dúsgazdag földbirtoko