Magyar szakácskönyv

A szerző neve ma is jól ismert az egész világon, a hazánkba látogató turisták nagy része biztosan felkeresi az 1910-ben alapított hírneves vendéglőt, a Gundelt. Könyvünk a magyar szakácsművészet legnagyobb példányszámban, legtöbb nyelven megjelent receptgyűjteménye, első kiadása óta több mint negyven kiadást ért meg. A receptgyűjteményt a szerző fiai átdolgozták, modernizálták. A kis könyv előszava összefoglalja mindazt, amit e népszerű receptgyűjteményről tudni érdemes második része Gundel Káro

E könyvecske 1934-ben először németül, majd angolul, később franciául jelent meg, sőt néhány receptje japánul is. Csak ezek után adták ki magyarul, majd a szerző halála után oroszul, csehül és olaszul. A mű sikerét bizonyítja, hogy első megjelenése óta számos kiadást ért meg, és szakmabeliek, valamint szakmán kívüliek százezrei forgatják szerte a világon.

Zilahy Ágnes író, szerkesztő és nem utolsósorban háziasszony volt. Teleky Sándor gróf – Petőfi barátja, emigrációja idején jeles gasztronómussá lett ha

Németh Zsuzsána szakácskönyve a XIX. századi magyar gasztronómiát meghatározó szakácskönyvek egyike. Elõször 1835-ben jelent meg Kassán, az olvasó kezében levõ könyv az 1858-as Pesten megjelent „bõvített s jobbított kiadás” alapján készült.

„Rendkívül változatos élettapasztalat után írtam le e szakácskönyvet, kizárólag a saját emlékezetemből összeszedve. Nincsen e könyvben egyetlen étel sem, melyet magam – legalább párszor – el ne készítettem volna. Egyszerű, középosztálybeli háztartás keretébe illők ezek mind; de azért válogathat belőlük, vagyonnal bíró nagyobb mérvű háztartást vezető nő is éppen úgy, mint a legszegényebb család, vagy azok a hivatalt teljesítő nők, kik egyszerű cselédek gondjaira kénytelenek háztartásaikat bízni,

"Zilahy Ágnes író, szerkesztő és nem utolsósorban háziasszony volt. Teleky Sándor gróf - Petőfi barátja, emigrációja idején jeles gasztronómussá lett hajdani 1848-as honvédtiszt - javaslatára kezdett szakácskönyvírásba. Az akkoriban kapható néhány, külföldi művekből fordított és összeollózott kötet helyett egy olyan könyvet akart írni, amelynek minden receptjét saját maga is elkészítette. Olyan szakácskönyvet, amely a hagyományos magyar konyhakultúrát foglalja össze. Világos, részletes receptleí

„Rendkívül változatos élettapasztalat után írtam le e szakácskönyvet, kizárólag a saját emlékezetemből összeszedve. Nincsen e könyvben egyetlen étel sem, melyet magam – legalább párszor – el ne kés...

"Gyakorlat teszi a mestert:" - írja a szerző. Ezt a népszerű közmondást bátran rá lehet alkalmazni a nők (sőt, most már a férfiak) leghasznosabb hivatására, a szakácsművészetre is. Ez az igazán ritka szakácskönyv még a tizenkilencedik század végén íródott és azóta sem jelent meg új kiadásban, pedig számtalan jobbnál-jobb receptet és tanácsot ad az ételeink elkészítéséhez. Legyen az vadétel, halétel, házi szárnyas, sertés, marha stb., de bőven akad a receptek között sütemény, torta elkészítéséh

Valódi magyar szakácskönyv „Rendkívül változatos élettapasztalat után írtam le e szakácskönyvet, kizárólag a saját emlékezetemből összeszedve. Nincsen e könyvben egyetlen étel sem, melyet magam – legalább párszor – el ne készítettem volna. Egyszerű, kö

"Gyakorlat teszi a mestert:" - írja a szerző. Ezt a népszerű közmondást bátran rá lehet alkalmazni a nők (sőt, most már a férfiak) leghasznosabb hivatására, a szakácsművészetre is. Ez az igazán ritka szakácskönyv még a tizenkilencedik század végén íródott és azóta sem jelent meg új kiadásban, pedig számtalan jobbnál-jobb receptet és tanácsot ad az ételeink elkészítéséhez. Legyen az vadétel, halétel, házi szárnyas, sertés, marha stb., de bőven akad a receptek között sütemény, torta elkészítés

"Gyakorlat teszi a mestert:" - írja a szerző. Ezt a népszerű közmondást bátran rá lehet alkalmazni a nők (sőt, most már a férfiak) leghasznosabb hivatására, a szakácsművészetre is. Ez az igazán ritka szakácskönyv még a tizenkilencedik század végén íródott és azóta sem jelent meg új kiadásban, pedig számtalan jobbnál-jobb receptet és tanácsot ad az ételeink elkészítéséhez. Legyen az vadétel, halétel, házi szárnyas, sertés, marha stb., de bőven akad a receptek között sütemény, torta elkészítéséh

Rendkívül változatos élettapasztalat után írtam le e szakácskönyvet, kizárólag a saját emlékezetemből összeszedve. Nincsen e könyvben egyetlen étel sem, melyet magam - legalább párszor - el ne készítettem volna. Egyszerű, középosztálybeli háztartás keretébe illők ezek mind; de azért válogathat belőlük, vagyonnal bíró nagyobb mérvű háztartást vezető nő is éppen úgy, mint a legszegényebb család, vagy azok a hivatalt teljesítő nők, kik egyszerű cselédek gondjaira kénytelenek háztartásaikat bízni, m

"Gyakorlat teszi a mestert:" - írja a szerző. Ezt a népszerű közmondást bátran rá lehet alkalmazni a nők (sőt, most már a férfiak) leghasznosabb hivatására, a szakácsművészetre is. Ez az igazán ritka szakácskönyv még a tizenkilencedik század végén íródott és azóta sem jelent meg új kiadásban, pedig számtalan jobbnál-jobb receptet és tanácsot ad az ételeink elkészítéséhez. Legyen az vadétel, halétel, házi szárnyas, sertés, marha stb., de bőven akad a receptek között sütemény, torta elkészítéséh

"Gyakorlat teszi a mestert:" - írja a szerző. Ezt a népszerű közmondást bátran rá lehet alkalmazni a nők (sőt, most már a férfiak) leghasznosabb hivatására, a szakácsművészetre is. Ez az igazán ritka szakácskönyv még a tizenkilencedik század végén íródott és azóta sem jelent meg új kiadásban, pedig számtalan jobbnál-jobb receptet és tanácsot ad az ételeink elkészítéséhez. Legyen az vadétel, halétel, házi szárnyas, sertés, marha stb., de bőven akad a receptek között sütemény, torta elkészítéséhez

Czifray István 1829-ben kiadott szakácskönyve majd 200 éves kora ellenére a legkevésbé sem csupán kultúrtörténeti érdekesség, hanem olyan hasznos alapmű a ma háziasszonyának, amelyből gasztronómiai szempontból hihetetlenül gazdag és eddig ismeretlen világ rajzolódik ki. A magyar konyha lassan kezdi újra felfedezni elfeledett hagyományait. Ebben az újra-felfedezésben mindenki számára nagy segítséget jelent a korhűen megtervezett könyvben felsorakoztatott 600 recept.

Egy nemzetet nem csak történelme, művészete és kultúrája határoz meg, hanem ételei, azaz kulináris tudománya is. Milyen ételeket eszünk, azok hogyan készülnek, milyen fűszereket használunk, mit és mivel fogyasztunk - tehát a gasztronómia együttesen alkotja mindezt -, nem beszélve a tálalásról. A szerező így foglalja össze konyhaművészetét: "Könyvem megírásánál idegen kútfőket nem használtam, van énnekem ennél sokkal jobb útmutatóm, a saját tapasztalásom. Első férjem ugyanis dúsgazdag földbirtoko

„Rendkívül változatos élettapasztalat után írtam le e szakácskönyvet, kizárólag a saját emlékezetemből összeszedve. Nincsen e könyvben egyetlen étel sem, melyet magam – legalább párszor – el ne készítettem volna. Egyszerű, középosztálybeli háztartás keretébe illők ezek mind; de azért válogathat belőlük, vagyonnal bíró nagyobb mérvű háztartást vezető nő is éppen úgy, mint a legszegényebb család, vagy azok a hivatalt teljesítő nők, kik egyszerű cselédek gondjaira kénytelenek háztartásaikat bízni,