Magyar szakácskönyv

E könyvecske 1934-ben először németül, majd angolul, később franciául jelent meg, sőt néhány receptje japánul is. Csak ezek után adták ki magyarul, majd a szerző halála után oroszul, csehül és olaszul. A mű sikerét bizonyítja, hogy első megjelenése óta sz

E könyvecske 1934-ben először németül, majd angolul, később franciául jelent meg, sőt néhány receptje japánul is. Csak ezek után adták ki magyarul, majd a szerző halála után oroszul, csehül és olaszul. A mű sikerét bizonyítja, hogy első megjelenése óta számos kiadást ért meg, és szakmabeliek, valamint szakmán kívüliek százezrei forgatják szerte a világon.

E könyvecske 1934-ben először németül, majd angolul, később franciául jelent meg, sőt néhány receptje japánul is. Csak ezek után adták ki magyarul, majd a szerző halála után oroszul, csehül és olaszul. A mű sikerét bizonyítja, hogy első megjelenése óta számos kiadást ért meg, és szakmabeliek, valamint szakmán kívüliek százezrei forgatják szerte a világon.

„Rendkívül változatos élettapasztalat után írtam le e szakácskönyvet, kizárólag a saját emlékezetemből összeszedve. Nincsen e könyvben egyetlen étel sem, melyet magam – legalább párszor – el ne készítettem volna. Egyszerű, középosztálybeli háztartás keretébe illők ezek mind; de azért válogathat belőlük, vagyonnal bíró nagyobb mérvű háztartást vezető nő is éppen úgy, mint a legszegényebb család, vagy azok a hivatalt teljesítő nők, kik egyszerű cselédek gondjaira kénytelenek háztartásaikat bízni,

Gyakorlat teszi a mestert: - írja a szerző. Ezt a népszerű közmondást bátran rá lehet alkalmazni a nők (sőt, most már a férfiak) leghasznosabb hivatására, a szakácsművészetre is. Ez az igazán ritka szakácskönyv még a tizenkilencedik század végén íródott é

„Rendkívül változatos élettapasztalat után írtam le e szakácskönyvet, kizárólag a saját emlékezetemből összeszedve. Nincsen e könyvben egyetlen étel sem, melyet magam – legalább párszor – el ne kés...

"Gyakorlat teszi a mestert:" - írja a szerző. Ezt a népszerű közmondást bátran rá lehet alkalmazni a nők (sőt, most már a férfiak) leghasznosabb hivatására, a szakácsművészetre is. Ez az igazán ritka szakácskönyv még a tizenkilencedik század végén íródott és azóta sem jelent meg új kiadásban, pedig számtalan jobbnál-jobb receptet és tanácsot ad az ételeink elkészítéséhez. Legyen az vadétel, halétel, házi szárnyas, sertés, marha stb., de bőven akad a receptek között sütemény, torta elkészítéséh

Valódi magyar szakácskönyv „Rendkívül változatos élettapasztalat után írtam le e szakácskönyvet, kizárólag a saját emlékezetemből összeszedve. Nincsen e könyvben egyetlen étel sem, melyet magam – legalább párszor – el ne készítettem volna. Egyszerű, kö

Czifray István 1829-ben kiadott szakácskönyve majd 200 éves kora ellenére a legkevésbé sem csupán kultúrtörténeti érdekesség, hanem olyan hasznos alapmű a ma háziasszonyának, amelyből gasztronómiai szempontból hihetetlenül gazdag és eddig ismeretlen világ

Rendkívül változatos élettapasztalat után írtam le e szakácskönyvet, kizárólag a saját emlékezetemből összeszedve. Nincsen e könyvben egyetlen étel sem, melyet magam - legalább párszor - el ne készítettem volna. Egyszerű, középosztálybeli háztartás keretébe illők ezek mind; de azért válogathat belőlük, vagyonnal bíró nagyobb mérvű háztartást vezető nő is éppen úgy, mint a legszegényebb család, vagy azok a hivatalt teljesítő nők, kik egyszerű cselédek gondjaira kénytelenek háztartásaikat bízni, m

Egy nemzetet nem csak történelme, művészete és kultúrája határoz meg, hanem ételei, azaz kulináris tudománya is. Milyen ételeket eszünk, azok hogyan készülnek, milyen fűszereket használunk, mit és mivel fogyasztunk - tehát a gasztronómia együttesen alkotja mindezt -, nem beszélve a tálalásról. A szerező így foglalja össze konyhaművészetét: "Könyvem megírásánál idegen kútfőket nem használtam, van énnekem ennél sokkal jobb útmutatóm, a saját tapasztalásom. Első férjem ugyanis dúsgazdag földbirtoko

Kerekes Sándor mesterszakács nevéhez fűződik többek között az ország kolbászának megalkotása, de olyan éttermek felfuttatásánál is elvehetetlen szerepe volt, mint például az Gold bisztró, vagy később az Almárium bisztró. Tizenegy országban - köztük Spanyo

"Gyakorlat teszi a mestert:" - írja a szerző. Ezt a népszerű közmondást bátran rá lehet alkalmazni a nők (sőt, most már a férfiak) leghasznosabb hivatására, a szakácsművészetre is. Ez az igazán ritka szakácskönyv még a tizenkilencedik század végén íródott és azóta sem jelent meg új kiadásban, pedig számtalan jobbnál-jobb receptet és tanácsot ad az ételeink elkészítéséhez. Legyen az vadétel, halétel, házi szárnyas, sertés, marha stb., de bőven akad a receptek között sütemény, torta elkészítéséhez

Czifray István 1829-ben kiadott szakácskönyve majd 200 éves kora ellenére a legkevésbé sem csupán kultúrtörténeti érdekesség, hanem olyan hasznos alapmű a ma háziasszonyának, amelyből gasztronómiai szempontból hihetetlenül gazdag és eddig ismeretlen világ rajzolódik ki. A magyar konyha lassan kezdi újra felfedezni elfeledett hagyományait. Ebben az újra-felfedezésben mindenki számára nagy segítséget jelent a korhűen megtervezett könyvben felsorakoztatott 600 recept.