Magyar Sándor

Hogy úgy a hazai, valamint a külföldi címertan (heraldika) a maga ábrázolásaiban egy - később letűnt - jelképező rendszer hatása alatt állott és ennek a jelképezésnek ősforrásai: a Szentírás, a Melito vagy Pseudo-Melito: Clavis Scripturae-ja, a Physiologusok és Bestiariusok stb. voltak, azt - úgy vélem - már eddig is sikerült elég elfogadható módon bebizonyítanom.

Hogy úgy a hazai, valamint a külföldi címertan (heraldika) a maga ábrázolásaiban egy - később letűnt - jelképező rendszer hatása alatt állott és ennek a jelképezésnek ősforrásai: a Szentírás, a Melito vagy Pseudo-Melito: Clavis Scripturae-ja, a Physiologusok és Bestiariusok stb. voltak, azt - úgy vélem - már eddig is sikerült elég elfogadható módon bebizonyítanom.

Hogy úgy a hazai, valamint a külföldi címertan (heraldika) a maga ábrázolásaiban egy - később letűnt - jelképező rendszer hatása alatt állott és ennek a jelképezésnek ősforrásai: a Szentírás, a Melito vagy Pseudo-Melito: Clavis Scripturae-ja, a Physiologusok és Bestiariusok stb. voltak, azt - úgy vélem - már eddig is sikerült elég elfogadható módon bebizonyítanom.

Solymossy Sándor (Pest, 1864. augusztus 28. – Budapest, 1945. április 9.) magyar néprajzkutató, egyetemi tanár, az Magyar Tudományos Akadémia tagja. Főbb kutatási területei a néphit-, a népmese- és a népballada-kutatása. A néprajz és az összehasonlító néprajzi kutatás elméleti, módszertani kérdései. Jelen tanulmánya „A magyar ősvallás” kérdéskörét és összefüggéseit mutatja be: a samán alakját, a világfa és a népmesékben fellelhető ősvallási elemek jelentőségét és kapcsolatát a magyarság hitrend

Solymossy Sándor (Pest, 1864. augusztus 28. – Budapest, 1945. április 9.) magyar néprajzkutató, egyetemi tanár, az Magyar Tudományos Akadémia tagja. Főbb kutatási területei a néphit-, a népmese- és a népballada-kutatása. A néprajz és az összehasonlító néprajzi kutatás elméleti, módszertani kérdései. Jelen tanulmánya „A magyar ősvallás” kérdéskörét és összefüggéseit mutatja be: a samán alakját, a világfa és a népmesékben fellelhető ősvallási elemek jelentőségét és kapcsolatát a magyarság hitrend

Solymossy Sándor (Pest, 1864. augusztus 28. – Budapest, 1945. április 9.) magyar néprajzkutató, egyetemi tanár, az Magyar Tudományos Akadémia tagja. Főbb kutatási területei a néphit-, a népmese- és a népballada-kutatása. A néprajz és az összehasonlító néprajzi kutatás elméleti, módszertani kérdései. Jelen tanulmánya „A magyar ősvallás” kérdéskörét és összefüggéseit mutatja be: a samán alakját, a világfa és a népmesékben fellelhető ősvallási elemek jelentőségét és kapcsolatát a magyarság hitrend

Baktay Ervin

Igaz, hogy a magyar huszárság virtusainak, bravúrjainak se szeri, se száma, kiváló haditetteinek egész sorát csodálhatjuk és hogy a mai korszerű fegyverekkel vívott harcokban a lovasságjelentősége lényegesen csökkent, mert a bombázó repülőgépekkel, gépfegyverekkel és gépágyukkal szemben még a magyar huszárság vakmerő lovasrohamai is eredménytelenek lesznek; de a huszárszavunkhoz, ehhez a gyönyörű, zamatos, ősi magyar katonai kifejezésünkhöz mégis görcsösen ragaszkodnunk kell, mert abban benne va

Solymossy Sándor (Pest, 1864. augusztus 28. – Budapest, 1945. április 9.) magyar néprajzkutató, egyetemi tanár, az Magyar Tudományos Akadémia tagja. Főbb kutatási területei a néphit-, a népmese- és...

Igaz, hogy a magyar huszárság virtusainak, bravúrjainak se szeri, se száma, kiváló haditetteinek egész sorát csodálhatjuk és hogy a mai korszerű fegyverekkel vívott harcokban a lovasságjelentősége lényegesen csökkent, mert a bombázó repülőgépekkel, gépfegyverekkel és gépágyukkal szemben még a magyar huszárság vakmerő lovasrohamai is eredménytelenek lesznek; de a huszárszavunkhoz, ehhez a gyönyörű, zamatos, ősi magyar katonai kifejezésünkhöz mégis görcsösen ragaszkodnunk kell, mert abban benne va

Igaz, hogy a magyar huszárság virtusainak, bravúrjainak se szeri, se száma, kiváló haditetteinek egész sorát csodálhatjuk és hogy a mai korszerű fegyverekkel vívott harcokban a lovasságjelentősége lényegesen csökkent, mert a bombázó repülőgépekkel, gépfegyverekkel és gépágyukkal szemben még a magyar huszárság vakmerő lovasrohamai is eredménytelenek lesznek; de a huszárszavunkhoz, ehhez a gyönyörű, zamatos, ősi magyar katonai kifejezésünkhöz mégis görcsösen ragaszkodnunk kell, mert abban benne va

Petőfi Sándor - Arany János

A művészi színvonalon álló hímzések legjava a nyugati műveltség területén már a középkorban is rendes, többnyire céhek kötelékébe tartozó s azoknak szabályai szerint kitanult kézművesek munkája. Ezek Magyarországon a „hímvarrók”, kik egyúttal – de nyilván nem mindig – „erszénykötők” is. A kötet a magyar hímzések sokszínűségét és szépségét mutatja be fekete-fehér képmellékletekkel.

"Habár kultusza eleven a Balaton-felvidéken, művei napjainkban ismeretlenek a szélesebb közönség körében. Pedig a Himfy költője, a "magyar Petrarca" korának ünnepelt szerzője volt, és jelentős hatást gyakorolt irodalomtörténetünkre. Hiánypótló kiadványunk a korszak kutatóinak bevonásával Kisfaludy Sándor munkásságának átfogó összegzését tűzte ki célul, miközben az interdiszciplináris megközelítés révén, oktatási szempontokat is érintve és kortárs alkotók személyes élményeinek megszólaltatásával

Dr. Dömötör Sándor, kiváló néprajztudósunk magyar népmesegyűjteménye igazi örömteli válogatás, nem csak a felnőtt olvasók számára, de a gyermekeknek is szórakoztató és tanulságos meséket tartalmaz....

A művészi színvonalon álló hímzések legjava a nyugati műveltség területén már a középkorban is rendes, többnyire céhek kötelékébe tartozó s azoknak szabályai szerint kitanult kézművesek munkája. Ezek Magyarországon a „hímvarrók”, kik egyúttal – de nyilván nem mindig – „erszénykötők” is. A kötet a magyar hímzések sokszínűségét és szépségét mutatja be fekete-fehér képmellékletekkel.

Igaz, hogy a magyar huszárság virtusainak, bravúrjainak se szeri, se száma, kiváló haditetteinek egész sorát csodálhatjuk és hogy a mai korszerű fegyverekkel vívott harcokban a lovasságjelentősége...

Pethő Sándor, a publicista nevét sokan ismerik. A sok viszontagságot megért Magyar Nemzet fejlécén ma is szerepel: alapította Pethő Sándor.A lap 1938-ban került először a magyar olvasók kezébe, az Anschlusst követően, amikor a 75 milliós nemzetiszocialista német birodalom megjelent a magyar határoknál. Pethő Sándor a német gyarmatosítással és a nyilas tébollyal bátran szembeszálló humanista magyar tollforgató idolja, akinek Bajcsy-Zsilinszky Endréhez, Lendvai Istvánhoz hasonló mártír sorsát kijá

A művészi színvonalon álló hímzések legjava a nyugati műveltség területén már a középkorban is rendes, többnyire céhek kötelékébe tartozó s azoknak szabályai szerint kitanult kézművesek munkája. Ezek Magyarországon a „hímvarrók”, kik egyúttal – de nyilván nem mindig – „erszénykötők” is. A kötet a magyar hímzések sokszínűségét és szépségét mutatja be fekete-fehér képmellékletekkel.