Magyar Sándor

Hogy úgy a hazai, valamint a külföldi címertan (heraldika) a maga ábrázolásaiban egy - később letűnt - jelképező rendszer hatása alatt állott és ennek a jelképezésnek ősforrásai: a Szentírás, a Melito vagy Pseudo-Melito: Clavis Scripturae-ja, a Physiologusok és Bestiariusok stb. voltak, azt - úgy vélem - már eddig is sikerült elég elfogadható módon bebizonyítanom.

Hogy úgy a hazai, valamint a külföldi címertan (heraldika) a maga ábrázolásaiban egy - később letűnt - jelképező rendszer hatása alatt állott és ennek a jelképezésnek ősforrásai: a Szentírás, a Melito vagy Pseudo-Melito: Clavis Scripturae-ja, a Physiologusok és Bestiariusok stb. voltak, azt - úgy vélem - már eddig is sikerült elég elfogadható módon bebizonyítanom.

Hogy úgy a hazai, valamint a külföldi címertan (heraldika) a maga ábrázolásaiban egy - később letűnt - jelképező rendszer hatása alatt állott és ennek a jelképezésnek ősforrásai: a Szentírás, a Melito vagy Pseudo-Melito: Clavis Scripturae-ja, a Physiologusok és Bestiariusok stb. voltak, azt - úgy vélem - már eddig is sikerült elég elfogadható módon bebizonyítanom.

Solymossy Sándor (Pest, 1864. augusztus 28. – Budapest, 1945. április 9.) magyar néprajzkutató, egyetemi tanár, az Magyar Tudományos Akadémia tagja. Főbb kutatási területei a néphit-, a népmese- és a népballada-kutatása. A néprajz és az összehasonlító néprajzi kutatás elméleti, módszertani kérdései. Jelen tanulmánya „A magyar ősvallás” kérdéskörét és összefüggéseit mutatja be: a samán alakját, a világfa és a népmesékben fellelhető ősvallási elemek jelentőségét és kapcsolatát a magyarság hitrend

Solymossy Sándor (Pest, 1864. augusztus 28. – Budapest, 1945. április 9.) magyar néprajzkutató, egyetemi tanár, az Magyar Tudományos Akadémia tagja. Főbb kutatási területei a néphit-, a népmese- és a népballada-kutatása. A néprajz és az összehasonlító néprajzi kutatás elméleti, módszertani kérdései. Jelen tanulmánya „A magyar ősvallás” kérdéskörét és összefüggéseit mutatja be: a samán alakját, a világfa és a népmesékben fellelhető ősvallási elemek jelentőségét és kapcsolatát a magyarság hitrend

Solymossy Sándor (Pest, 1864. augusztus 28. – Budapest, 1945. április 9.) magyar néprajzkutató, egyetemi tanár, az Magyar Tudományos Akadémia tagja. Főbb kutatási területei a néphit-, a népmese- és a népballada-kutatása. A néprajz és az összehasonlító néprajzi kutatás elméleti, módszertani kérdései. Jelen tanulmánya „A magyar ősvallás” kérdéskörét és összefüggéseit mutatja be: a samán alakját, a világfa és a népmesékben fellelhető ősvallási elemek jelentőségét és kapcsolatát a magyarság hitrend

Dr. Dömötör Sándor, kiváló néprajztudósunk magyar népmesegyűjteménye igazi örömteli válogatás, nem csak a felnőtt olvasók számára, de a gyermekeknek is szórakoztató és tanulságos meséket tartalmaz. A kötet nem csak az eredeti meséket tartalmazza, hanem a Dömötör Sándor által írt tanulmányt és a mesék magyarázatát is.

Dr. Dömötör Sándor, kiváló néprajztudósunk magyar népmesegyűjteménye igazi örömteli válogatás, nem csak a felnőtt olvasók számára, de a gyermekeknek is szórakoztató és tanulságos meséket tartalmaz. A kötet nem csak az eredeti meséket tartalmazza, hanem a Dömötör Sándor által írt tanulmányt és a mesék magyarázatát is.

Solymossy Sándor (Pest, 1864. augusztus 28. – Budapest, 1945. április 9.) magyar néprajzkutató, egyetemi tanár, az Magyar Tudományos Akadémia tagja. Főbb kutatási területei a néphit-, a népmese- és...

Igaz, hogy a magyar huszárság virtusainak, bravúrjainak se szeri, se száma, kiváló haditetteinek egész sorát csodálhatjuk és hogy a mai korszerű fegyverekkel vívott harcokban a lovasságjelentősége lényegesen csökkent, mert a bombázó repülőgépekkel, gépfegyverekkel és gépágyukkal szemben még a magyar huszárság vakmerő lovasrohamai is eredménytelenek lesznek; de a huszárszavunkhoz, ehhez a gyönyörű, zamatos, ősi magyar katonai kifejezésünkhöz mégis görcsösen ragaszkodnunk kell, mert abban benne va

Dr. Dömötör Sándor, kiváló néprajztudósunk magyar népmesegyűjteménye igazi örömteli válogatás, nem csak a felnőtt olvasók számára, de a gyermekeknek is szórakoztató és tanulságos meséket tartalmaz. A kötet nem csak az eredeti meséket tartalmazza, hanem a Dömötör Sándor által írt tanulmányt és a mesék magyarázatát is.

Igaz, hogy a magyar huszárság virtusainak, bravúrjainak se szeri, se száma, kiváló haditetteinek egész sorát csodálhatjuk és hogy a mai korszerű fegyverekkel vívott harcokban a lovasságjelentősége lényegesen csökkent, mert a bombázó repülőgépekkel, gépfegyverekkel és gépágyukkal szemben még a magyar huszárság vakmerő lovasrohamai is eredménytelenek lesznek; de a huszárszavunkhoz, ehhez a gyönyörű, zamatos, ősi magyar katonai kifejezésünkhöz mégis görcsösen ragaszkodnunk kell, mert abban benne va

Igaz, hogy a magyar huszárság virtusainak, bravúrjainak se szeri, se száma, kiváló haditetteinek egész sorát csodálhatjuk és hogy a mai korszerű fegyverekkel vívott harcokban a lovasságjelentősége lényegesen csökkent, mert a bombázó repülőgépekkel, gépfegyverekkel és gépágyukkal szemben még a magyar huszárság vakmerő lovasrohamai is eredménytelenek lesznek; de a huszárszavunkhoz, ehhez a gyönyörű, zamatos, ősi magyar katonai kifejezésünkhöz mégis görcsösen ragaszkodnunk kell, mert abban benne va

Az érettségi vizsgán való sikeres szerepléshez ma már nem elegendő a tankönyvek szövegének pontos ismerete, jóval összetettebb tudásbázisra, a képességek sokrétű alkalmazására van szükség. Kiadványunk maximálisan igazodik e komplex követelményrendszerhez.

Az érettségi vizsgán való sikeres szerepléshez ma már nem elegendő a tankönyvek szövegének pontos ismerete, jóval összetettebb tudásbázisra, a képességek sokrétű alkalmazására van szükség. Kiadványunk maximálisan igazodik e komplex követelményrendszerhez.

Solymossy Sándor azon néprajztudósok közé tartozik, akik a magyar ősvallás gyökereit kutatták, annak ellenére, hogy a maga korában szinte lehetetlennek látták ősi hitvilágunk feltérképezését és bizonyítását. A szerző felfigyelt arra, hogy a népi mondókák, a népmesék, a népdalok, a  szokások számtalan az ősi hitvilággal összefüggő eleme fellelhető. Ennek bizonyításaként született A magyar ősi hitvilág című tanulmánya, mely először A magyarság néprajza című 4 kötetés műben jelent meg először.