Magyar Napló Kiadó

"Saat pontos megfigyelő és a mai észt irodalom egyik legeredetibb jellemábrázolója. Hősei hétköznapi emberek, elsősorban nők, akik hagyományos szerepükből kitörve önmaguk mozgásterét próbálják kitágítani. Műveiben nagy szerepet játszik a fantázia és az álomlátás (Katasztrófa, Ködhegy királya), fontos építőelemei a szimbólumok és az allúziók. Legújabb regénye, A lasnamäe-i megváltó, mely elnyerte az év legjobb prózai alkotásának járó állami irodalmi díjat, a mai észt prózaírásra jellemző iróniát

Nyírő István a Nagy Háború kitörésekor az orosz frontra került, ahol 1916-ban fogságba esett. Szerencsésen megszabadul a szibériai hadifogolytáborból, és kalandos úton jut vissza Magyarországra, hazaérkezése pillanatáig abban a tudatban, hogy Magyarország győzött. Az igaz történeten alapuló kisregényt az I. világháború centenáriuma alkalmából jelentetjük meg.

"Ez a regény közel van hozzánk, nagyon közel. Közel a hely, ahol zajlik egy táj története, és közel a hang, a látásmód. Ismerősök vagyunk ebben a többkötetes szerző által bemutatott életben magyarként is, közép-európaiként is: a könyv lapjain megelevenedő közeget nem is kellett lefordítani, csak a nyelvet. Talán ezért is vonzza az olvasót a lírai hangvétel, amit a jelenleg Eszéken élő szerző a Szlavón-síkság szülötteként hitelesen sző át önéletrajzi elemekkel. A mű nem csupán a szerző gyermekkor

"Az Irodalmi Magazin a Magyarország Babérkoszorúja elismeréssel kitüntetett, valamint József Attila- és Márai Sándor-díjas Oláh János születésének nyolcvanadik évfordulója alkalmából lapszámmal emlékezik az alkotóra. Oláh János pályakezdése a Kilencek költőcsoport Elérhetetlen föld (1969) című antológiájához kapcsolódott, majd az alkotó első, Fordulópont (1972) című verseskönyvét sorra követték regényei: Közel (1977), Visszatérés (1979), Az őrült (1983). Az elbeszélések mellett (Az Örvényes part

Országra, hazára találni kivételes kegyelem egy ember életében akkor, ha ezt a hazát a nyelv által, a versben leli, teremti meg. Csillag Tamás bemutatkozó kötete egy útkeresés története. Egy férfi bolyongása Európában, hazakeresése Magyarországon - és önnön életében, lelke tartományaiban. Az idén harmincéves, Gyulán született fiatalember újszerűséget, friss levegőt hoz magával, a meglepetés lendületével. Mentes a kortárs költőket olykor gúzsba kötő kényszerektől, mondandóját nem méricskéli a sza

BOTH BALÁZS új kötetének versvilága a határokon mozog. Fizikai értelemben vett birodalmának nyugati végpontja Sopron, amely évtizedek óta egyszerre lakó- és munkahelye; a délkeleti záróvonal pedig a magyar-szerb határszakasz, Csikéria és környéke. Szellemi értelemben vett világának határait persze jóval szélesebbre húzta: elfér benne a piactéren álldogáló Villon, a hősök vérével megszentelt Arad, a Moszkvából Tatárföldre hurcolt Marina Cvetajeva, a Torontóból hazatért Faludy György és a csereszn

Az Áramlás egy utazás története, tizenhatezer kilométeren, kontinenseken, történelmi korokon és családokon át; egy fiatalember útja Közép-Amerikából Erdélybe, nagynénje temetésére, miközben felismeri, hogy nem szakadhat ki az áramlásból, nem tagadhatja meg sorsát. Az Áramlás egy nehezen kibogozható családtörténet, melyet országhatárok változása, politikai, üzleti játszmák és művészi állásfoglalások, egyéni törekvések és becsvágy kuszálnak össze, ahol a szülők titkai miatt testvérek sorsát gubanc

Ha a teljesség a cél, az apróságokra is figyelni kell, így válik pontossá látásunk, így emelkednek ki a betűtengerből a széppróza gyönyörű szigetei. Kisebbek és nagyobbak, hiszen e kötetben rövidebb novellákra éppúgy akadhatunk, mint kisregényre. Ezek a novellaszigetek hol itt Magyarországon, hol a varázslatok Ázsiájában, a szülő és a gyermek közt ringatózó világtengerben, a török kori fürdőket szemlélő folyókban, a csókok csokonais tréfákat is elbíró sodrásában, vagy épp a felismert női szépség

A Magyar Napló folyóirat interjúsorozatának újabb, könyv alakban megjelenő darabja az egyik legnagyobb mai magyar költőt, az 1927-ben született Tornai Józsefet bemutató, fényképekkel és versekkel illusztrált album. Az interjút és a záró esszét Jánosi Zoltán irodalomtörténész készítette.

Célunk, hogy nemcsak szakmai, hanem szélesebb körben is megismertessük az első szabadon megválasztott kormány miniszterelnökének, Antall Józsefnek az életútját. Az e kötetben közölt levelek, dokumentumok és interjúk alapján megrajzolható a pályakezdő bölcsész fiatalember életútjának íve. Rekonstruálható, hogyan fejlődött személyisége, és hogyan lehetett 1990-ben az ország demokratikusan megválasztott miniszterelnöke. Olvasás közben érzékelhetjük a pályakezdés gyötrelmeit, de a választási győzele

Balassi Bálint életműve olyan értéke és ereje a 16. század szellemi hagyatékának, amely nélkülözhetetlen a mai életünkben is. Vajon ismerjük-e eléggé a "soktitkú" költőt akár életrajza, indítékai, akár szövegeinek értelmezése, az életmű belső összefüggéseinek feltárása tekintetében? Ma is sokakat inspirál az irodalmár- és történészszakma, valamint a kultúrával hivatásszerűen foglalkozók köréből, hogy újból és újból visszatérjenek költeményeihez s a személyével kapcsolatos életeseményekhez, törté

A regényeit, különösen az Utas és holdvilágot, valamint A Pendragon legendát övező népszerűség, és alkotásainak számos társművészeti közvetítése ellenére Szerb Antal helye az irodalomtörténeti kánonban mindmáig nincs tisztázva. Az író-tudós munkásságát nemzedéki, továbbá európai kontextusban vizsgáló és a kevésbé ismert műveket is köztudatba emelő tanácskozásunk volt az első tudományos konferencia, amely a recepció korábbi és legújabb irányait rendszerezve megkísérelt a lektűr- vagy elitszerző-v

"A Kassák Lajos emlékére összeállított lapszám a magyar avantgárd meghatározó alkotójának szépirodalmi, irodalomszervezői és képzőművészeti munkásságát, illetve annak hatását és utóéletét állítja fókuszba. A kiadvány a széles közönség számára szinte ismeretlen művészt és az általa folyamatosan újraalkotott ars poeticát a maga összetett egységében mutatja meg. A folyóirat szerkesztői Irodalom- és művészettörténészeket kérdeztek többek között arról, milyen szerepet játszott Kassák a hazai és a nem

"Pázmány Péter a magyar irodalom egyedi géniusza. Kalamárisában Kosztolányi szerint "tűz van, égi szikra, de a poklok kénköves lángja is". Egyházi írásai - prédikációk, vitairatok, teológiai összefoglalók, imádságok - a barokk irodalom körébe sorolandók: megfelelnek az adott műfaj formai és tartalmi követelményeinek, ugyanakkor személyes indulattól fűtött, nemegyszer gyilkos iróniával fűszerezett, kristálytiszta érveléstechnikával készült alkotások is egyben. Nem feledhető, hogy a 17. század - s

Az 1989. decemberi romániai forradalomról számos írás és film született, legnagyobbrészt román nyelven, de sokat foglalkozott vele a magyar nyelvű sajtó is. Az eseményeket a sorkatona szemszögéből feldolgozó művek száma azonban elenyésző. Király Farkas el

"Hozhatunk-e helyes döntéseket környezetünk konfliktusainak nyomása alatt és tudásunk korlátozottsága ellenére? Hogyan viselhetjük el, ha válságos helyzetünkben eltaszít magától az, akinek védelmeznie kellene? Az Irodalmi Magazin összeállítása a kiterjedt szakirodalomhoz képest is új szempontú értelmezésekkel, továbbá a Bánk bán-kutatás legújabb eredményeinek összegzésével, az alkotás előadástörténetének és különféle művészeti feldolgozásainak bemutatásával, valamint szépírók és magyartanárok dr

1915 februárja és 1916 januárja között zajlott a Gallipoli-félsziget ostroma, mely során a török sereg sikeresen megvédte a Dardanellák-szorost a francia-brit hadsereggel szemben. A regény cselekményideje 2000-ben indul, ekkor érkezik egy új-zélandi nő Gallipoliba, hogy a csatában elhunyt dédnagyapja sírját megkeresse. A kötet emléket állít a 100 éve Gallipolinál elesett katonáknak.

Papp-Für János költészetében a nyerseség, a kegyetlenség, a hétköznapiság egy mitológiai, békességet és összhangot sugalló világot alkot, ahol az ember, a tárgya, az idő semmi több, mint a világ egyszerű alkatrésze, s mint ilyen: maga a világ.

Hárs Ernő, a 2014-ben elhunyt kiváló költő és műfordító utolsó elkészült munkáját veheti kézbe most az olvasó. Mint két éve az Új Ember című katolikus hetilapban ő maga írta, először félve nyúlt ehhez a bonyolult szöveghez, most azonban először hajlandó volt közölni néhány szonettet a készülő fordításból, ebből a névtelenül, sőt tulajdonképpeni cím nélkül ránk maradt, 232 darabos szonettkoszorúból, amely az Il Fiore (A virág) címen vált ismertté, és amelyet igen mértékadó olasz irodalomtörténész

"Az olvasási szokások, legyen szó információszerzésről, érzelmi átélésről vagy szórakozásról, gyökeresen megváltoztak az elmúlt ötven-hatvan évben - előbb a televízió, majd az internet, újabban pedig az okostelefon és a mesterséges intelligencia térnyeréséből fakadóan. Ma már nem a nyomtatott könyv, az abból (fel)olvasott szöveg a kultúra legnagyobb - sokáig csaknem kizárólagos - letéteményese. Mind civilizációs közösségünk, mind személyes életutunk szempontjából alapvető kérdéseket kell tehát f