Magyar művészet

Az olvasóhoz: a mû bizonyos ideológiai, politikai jellemzéseit illik fenntartással kezelni, hiszen jóval a rendszerváltás elõtt készült, amikor még kötelezõ ideológiai iránymutatás volt. Építészet a XIX. században (A barokk magyarországi hanyatlása - A Ki

A honfoglalás és az államalapítás korának mûvészete - A román stílusú mûvészet - A gótikus stílusú mûvészet - A reneszánsz mûvészet - A barokk stílusú mûvészet

E rövid tanulmány távolról sem terjeszkedik ki az erdélyi művészettörténet valamennyi kérdésére. Már csak azért sem, mert Kőváry Lászlónak az a megállapítása, hogy Erdély gazdag, ismeretlen múzeum, még ma is való igazság. Erdély teljes művészettopográfiája még teljesületlen álom. Aránylag a szászok leltározták legkimerítőbben a velük vonatkozásban álló emlékeket. A román műtörténetírók már maguk is többször hangoztatják, hogy feladataik kezdetén állanak, s a magyar művészetnek – számbelileg a le

E rövid tanulmány távolról sem terjeszkedik ki az erdélyi művészettörténet valamennyi kérdésére. Már csak azért sem, mert Kőváry Lászlónak az a megállapítása, hogy Erdély gazdag, ismeretlen múzeum, még ma is való igazság. Erdély teljes művészettopográfiája még teljesületlen álom. Aránylag a szászok leltározták legkimerítőbben a velük vonatkozásban álló emlékeket. A román műtörténetírók már maguk is többször hangoztatják, hogy feladataik kezdetén állanak, s a magyar művészetnek – számbelileg a le

E rövid tanulmány távolról sem terjeszkedik ki az erdélyi művészettörténet valamennyi kérdésére. Már csak azért sem, mert Kőváry Lászlónak az a megállapítása, hogy Erdély gazdag, ismeretlen múzeum, még ma is való igazság. Erdély teljes művészettopográ

E rövid tanulmány távolról sem terjeszkedik ki az erdélyi művészettörténet valamennyi kérdésére. Már csak azért sem, mert Kőváry Lászlónak az a megállapítása, hogy Erdély gazdag, ismeretlen múzeum, még ma is való igazság. Erdély teljes művészettopográfiája még teljesületlen álom. Aránylag a szászok leltározták legkimerítőbben a velük vonatkozásban álló emlékeket. A román műtörténetírók már maguk is többször hangoztatják, hogy feladataik kezdetén állanak, s a magyar művészetnek – számbelileg a le

E rövid tanulmány távolról sem terjeszkedik ki az erdélyi művészettörténet valamennyi kérdésére. Már csak azért sem, mert Kőváry Lászlónak az a megállapítása, hogy Erdély gazdag, ismeretlen múzeum,...

Miként lehet a magát univerzálisnak tekintő tudományt egy konkrét közösség, a magyar nemzet szolgálatába állítani? Hogyan lehet tudományosan megalapozni a nemzetépítés programját? Van-e speciálisan magyar tudomány, és ha van, hol érintkezik az egyetemes tudományossággal? Ha szembekerül egymással a tudományos igazság és a nemzeti érdek, melyiket kell választani? Mitől lesz magyar a művészet, és hogyan lehet a művészet egyetemes nyelvén megjeleníteni a magyar nemzetépítés fontos témáit? Végül, mik

Az operett mára hungarikum, Huszka, Lehár, Kálmán Imre darabjait ma is világszerte játsszák nagy sikerrel. És ki ne ismerné Fedák Sári, Honthy Hanna, a Latabár testvérek vagy Kabos Gyula nevét? Mi a titok hát? A csillogó díszletek, a gyönyörű jelmezek, a

Az ember hajdan, ha összeütött két követ, kifúrta egy vastagabb ág belsejét és belefújt – mindannyiszor rácsodálkozott az így keletkezett hangra. Határtalanul örült neki, s úgy gondolta: e csodás hangokat örömmel hallgatják az istenek is. Amikor fölfedezt

Könyvünkben a magyar film alkotóiról, meghatározó műfajairól és stílusairól olvashatunk az első magyarországi vetítéstől, vagyis 1896-tól a Saul fia 2016-os Oscar-díjáig. A 120 év történetét bemutató tíz fejezetben megismerhetjük az egyes korszakokat ala

Az operett mára hungarikum, Huszka, Lehár, Kálmán Imre darabjait ma is világszerte játsszák nagy sikerrel. És ki ne ismerné Fedák Sári, Honthy Hanna, a Latabár testvérek vagy Kabos Gyula nevét? Mi a titok hát? A csillogó díszletek, a gyönyörű jelmezek, a színészek játék-, ének- és tánctudása? Mindez együtt adja az operett csodálatos egyvelegét, a felhőtlen kikapcsolódás élményét. Könyvünk bemutatja a műfaj fejlődését a kezdetektől napjainkig, végigvezet legfontosabb színészeinek arcképcsarnokán

A magyarországi fiatal művészek hosszú időn át a bécsi és müncheni Képzőművészeti Akadémiákon tanultak. Ezért volt jelentős lépés, hogy 1871-ben Budapesten megkezdhette működését az első magyarországi felsőfokú képzőművészeti intézmény. Az Országos Magyar Mintarajztanoda és Rajztanárképezde kezdetben egy belvárosi magánházban bérelt ideiglenesen helyiségeket. A hallgatói szám gyors növekedésével azonban szűkösnek bizonyult a hely, így a kulturális tárca 1874 nyarán a főváros legimpozánsabb terül

A 19. század Magyarország felívelő korszaka, amelyet a művészetben, az építészetben is az Európához történő felzárkózás lendülete jellemez. Az egyetemes európai értékek mellett a sajátosan magyar formanyelv megteremtésének igénye is felmerült. Könyvünk a

Az Ezerarcú művészet egy szellemi utazás, ahol képzőművészeti alkotások és irodalmi szövegek egymásba fonódva mesélnek szerelemről, szenvedésről, titkokról és látomásokról. A kötet lapjain nemcsak művészettörténeti ismeretek elevenednek meg, hanem egy mélyebb értelmezés is kibontakozik: hogyan válik a kép jellé, a jelkép szimbólummá, a szimbólum pedig lelki tapasztalattá. Irodalom és képzőművészet nem illusztrációi egymásnak, hanem egymást kiegészítő, eleven párbeszédben álló nyelvek. A középkor

Az Ezerarcú művészet egy szellemi utazás, ahol képzőművészeti alkotások és irodalmi szövegek egymásba fonódva mesélnek szerelemről, szenvedésről, titkokról és látomásokról. A kötet lapjain nemcsak művészettörténeti ismeretek elevenednek meg, hanem egy mélyebb értelmezés is kibontakozik: hogyan válik a kép jellé, a jelkép szimbólummá, a szimbólum pedig lelki tapasztalattá. Irodalom és képzőművészet nem illusztrációi egymásnak, hanem egymást kiegészítő, eleven párbeszédben álló nyelvek. A középkor

Az Ezerarcú művészet egy szellemi utazás, ahol képzőművészeti alkotások és irodalmi szövegek egymásba fonódva mesélnek szerelemről, szenvedésről, titkokról és látomásokról. A kötet lapjain nemcsak művészettörténeti ismeretek elevenednek meg, hanem egy mélyebb értelmezés is kibontakozik: hogyan válik a kép jellé, a jelkép szimbólummá, a szimbólum pedig lelki tapasztalattá. Irodalom és képzőművészet nem illusztrációi egymásnak, hanem egymást kiegészítő, eleven párbeszédben álló nyelvek. A középkor