Magyar mondák

Az erdélyi származású Gaál Mózes (1863–1936) az áthagyományozott mondai töredékek és történelmi, művelődéstörténeti tények valamint a krónikák és gesták tiszteletben tartása mellett írói szabadsággal ismerteti a magyar mitológiát. A majd félszáz történet

A Hun és magyar mondák gyûjteménye izgalmasabbnál izgalmasabb regéket tartalmaz. Aki eddig nem ismerte ezeket a legendákat, most alkalma nyílik arra, hogy elolvassa õket, s többet megtudjon a hunokról és a magyarokról.

Gaál Mózes, a kiváló író erdélyi származású (1836-1936), a Hun és Magyar mondákat a következő szavakkal vezeti be: „Avatag írások, nagy-rég

Felelős kiadó:Tóth Tamás

Az erdélyi származású Gaál Mózes (1836–1936) az áthagyományozott mondai töredékek és történelmi, művelődéstörténeti tények valamint a krónikák és gesták tiszteletben tartása mellett írói szabadsággal ismerteti a magyar mitológiát. A majd félszáz történet

Az erdélyi származású Gaál Mózes (1836–1936) az áthagyományozott mondai töredékek és történelmi, mûvelõdéstörténeti tények valamint a krónikák és gesták tiszteletben tartása mellett írói szabadsággal ismerteti a magyar mitológiát. A majd félszáz történet

A magyarság történelmének a mondák világában gyökerező első fejezetei elevenednek meg a Jankovics Marcell bábáskodása alatt készült rajzfilmsorozat kockáin. A részletes beszámolót adó epizódoknak hála, nyomon követhetjük népünk egykor volt hányattatásait, megismerhetjük régmúltunk gyakorta emlegetett alakjait - tisztább képet kapva a közismert és kevésbé emlegetett legendákról, eseményekről. A némi humorral fűszerezett történetek Mádi Szabó Gábor ízes tolmácsolásában kerülnek képernyőre. Epizódo

Ez a különleges füzet nemcsak érdekes, sok képpel illusztrált olvasnivalót kínál a gyerekeknek, hanem játékos feladatokat is, melyek a magyar mondák megismerését szolgálják. A szerző a 4. osztályos gyerekek olvasási képességének megfelelően válogatott a m

Ez a különleges füzet nemcsak érdekes, sok képpel illusztrált olvasnivalót kínál a gyerekeknek, hanem játékos feladatokat is, melyek a magyar mondák megismerését szolgálják. A szerző a 4. osztályos gyerekek olvasási képességének megfelelően válogatott a magyar mondák gazdag világából. Külön izgalmat és újabb sikerélményt jelenthet még az önellenőrzés lehetősége, hiszen az okostáblán kialakított minta máris megmutatja, van-e elhibázott válasz.

Édesanyám emlékének, és minden szülõnek ajánlva: A kultúrtörténeti jellegû mûvemben, találva sem lehetne tán érzelmesebben kifejezni az emberek vágyakozását a tiszta és boldog lélek megélésére, miként ez a „Karácsony ünnepén” címû Halász Judit dalnak a r

Ez a különleges füzet nemcsak érdekes, sok képpel illusztrált olvasnivalót kínál a gyerekeknek, hanem játékos feladatokat is, melyek a magyar mondák megismerését szolgálják. A szerző a 4. osztályos gyerekek olvasási képességének megfelelően válogatott a magyar mondák gazdag világából. Külön izgalmat és újabb sikerélményt jelenthet még az önellenőrzés lehetősége, hiszen az okostáblán kialakított minta máris megmutatja, van-e elhibázott válasz.

Lázár Ervin a kimeríthetetlen magyar mondakincs legszebb darabjait dolgozza fel. Az Attiláról, a honfoglaló és kalandozó magyarokról, a tatár és török elleni harcokról, Lehel kürtjéről, Szent Istvánról, Szent Lászlóról, Mátyás királyról és másokról szóló

Böngérfi János, Bingenheimer (Pest, 1859. április 1. – Budapest, 1950. január 16.) fővárosi nép- és ipariskolai tanító, pedagógiai és ifjúsági író. Mély szomorúságban töltötte napjait Csaba Szittyaországban. Fájt lelkének nagyon, hogy a magyarok nem siettek Attila örökségének visszafoglalására. Meg se mozdultak, nem hogy fölkerekedtek volna, a világ legszebb országának megszerzésére. Hasztalan magasztalta Csaba a föld szépségét és gazdagságát. Mind azt felelték neki: - Mit ér a kincs, a pompa,

Mondáink és meséink hasonlítanak, de míg a mesék valóságtartalma az egyszer volt, hol nem volt idők és álmok homályába vész, addig a mondákban itt is, ott is felbukkannak a ma is létező hegyek, tavak, települések nevei, vagy jól ismert történelmi eseményekhez, személyekhez kapcsolódnak a költőien megformált történetek.

Mondáink és meséink hasonlítanak, de míg a mesék valóságtartalma az egyszer volt, hol nem volt idők és álmok homályába vész, addig a mondákban itt is, ott is felbukkannak a ma is létező hegyek, tavak, települések nevei, vagy jól ismert történelmi esem...

Böngérfi János, Bingenheimer (Pest, 1859. április 1. – Budapest, 1950. január 16.) fővárosi nép- és ipariskolai tanító, pedagógiai és ifjúsági író. Mély szomorúságban töltötte napjait Csaba Szittyaországban. Fájt lelkének nagyon, hogy a magyarok nem siettek Attila örökségének visszafoglalására. Meg se mozdultak, nem hogy fölkerekedtek volna, a világ legszebb országának megszerzésére. Hasztalan magasztalta Csaba a föld szépségét és gazdagságát. Mind azt felelték neki: - Mit ér a kincs, a pompa,

A szerző a kimeríthetetlen magyar mondakincs legszebb darabjait dolgozza fel ebben a művében. Az Attiláról, a honfoglaló és kalandozó magyarokról, a tatár és török elleni harc

Mondáink és meséink hasonlítanak, de míg a mesék valóságtartalma az egyszer volt, hol nem volt idők és álmok homályába vész, addig a mondákban itt is, ott is felbukkannak a ma is létező hegyek, tavak, ... Erdélyi magyar mondákMondáink és meséink hasonl

Mondáink és meséink hasonlítanak, de míg a mesék valóságtartalma az egyszer volt, hol nem volt idők és álmok homályába vész, addig a mondákban itt is, ott is felbukkannak a ma is létező hegyek, tavak, települések nevei, vagy jól ismert történelmi eseményekhez, személyekhez kapcsolódnak a költőien megformált történetek.