magyar királyság

A világhírű magyar emigráns középkortörténész alapműve a magyar Szent István-i magyar királyság megalakulásának nemzetközi kontextusairól, a kor magyar politikai és művelődéstörténetéről

A XX. századi magyar történettudomány elfeledett munkáit bemutató sorozat kötete a svájci emigrációban elhunyt kiváló középkorkutató első összefoglaló munkáját tartalmazza, mely eredetileg 1928-ban jelent meg, s gyakorlatilag hozzáférhetetlen. A kötet részletesen elemzi a honfoglaló, majd megtelepülő magyar törzsek külpolitikai aktivitását, majd pedig a megszülető és megerősödő magyar állam nemzetközi kapcsolatait. Dolgozatom a magyarság mai hazájában eltöltött három évszázados életének külpoli

A kötet a világhírű magyar emigráns középkortörténész, Deér József alapműve a Szent István-i magyar királyság megalakulásának nemzetközi kontextusairól, a kor magyar politikai és művelődéstörténetéről. „A Magyar Királyság Megalakulása” című eme kiadványt a magyar történelem, ezen belül a királyság megalakulása, a kor politikai és művelődéstörténete témakörök ebből a kötetből való megismerését mélyebb kontextusban is igénylő olvasóinknak ajánljuk.

A patrimoniális azzal az elvvel kapcsolatos kifejezés, amely szerint a földbirtok az államnak, és államhatalomnak az alapja. A patrimoniális állam fogalmának megteremtője von Haller német történész volt, aki szabatosan definiálta a korai feudális állam mibenlétét. A patrimoniális állam lényege az a fejedelmi hatalom, mely „magánjogi természetű és az állam földje felett való tulajdonon alapszik.” Ilyen értelemben honosodott meg a magyar alkotmánytörténetben is a fogalom. Mint Eckhart Ferenc írta:

A legnyugatibb magyar emlékek felkeresésére a Magyar Királyság kiegyezéskori határa mentén haladunk a mai Ausztriában, különös figyelmet szentelve a magyar kultúra emlékeinek, az egykori határainkat védő vagy veszélyeztető végváraknak, és az egykori határ

A XX. századi magyar történettudomány elfeledett munkáit bemutató sorozat kötete a svájci emigrációban elhunyt kiváló középkorkutató első összefoglaló munkáját tartalmazza, mely eredetileg 1928-ban jelent meg, s gyakorlatilag hozzáférhetetlen. A kötet részletesen elemzi a honfoglaló, majd megtelepülő magyar törzsek külpolitikai aktivitását, majd pedig a megszülető és megerősödő magyar állam nemzetközi kapcsolatait. Dolgozatom a magyarság mai hazájában eltöltött három évszázados életének külpoli

A legnyugatibb magyar emlékek felkeresésére a Magyar Királyság kiegyezéskori határa mentén haladunk a mai Ausztriában, különös figyelmet szentelve a magyar kultúra emlékeinek, az egykori határainkat védő vagy veszélyeztető végváraknak, és az egykori határköveknek. Egy-egy érdekes hely kedvéért néha elkalandozunk a valaha volt még távolabbi határaink felé is.

A kötet annak a monumentális munkának a történetét mutatja be, amelynek eredményeként Mossóczy Zakariás és Telegdy Miklós 1584-ben megjelentette a középkori és kora újkori magyar törvények első nyomtatott gyűjteményét. Ez a kollekció lett később a nevezetes Corpus Juris Hungarici alapja. A törvények sora a Mossóczy-Telegdy-féle kötetben annak megjelenése előtt fél évezreddel, Szent István korával kezdődik, így felmerül a kérdés, hogy mennyiben hitelesek ezek a nagyon régi, ám máig használt és id

A kereskedelem a gazdaság valamennyi ágával összefüggésbe hozható, és nincs olyan társadalmi csoport, amelyet valamilyen formában (akár csak felhasználóként vagy vámbirtokosként) ne érintettek volna a kereskedelmi folyamatok. A középkori nagyvárosoktól a kisebb településekig meghatározó volt a kereskedelmi színterek megléte, avagy éppen azok hiánya, ezek nem csupán a település központtá válását befolyásolták, illetve fejlődését segítették, de a településkép változásában, lakóinak összetételében

Alexandre Pierre Odart de Rilly (1778-1866) gróf a XIX. század első felének meghatározó alakja volt az európai szőlészeti és borászati munkák szervezésének. Érdeklődése túlmutatott a franciaországi szúlőgazdálkodás gondjain, követte a spanyol és az olasz szakirodalmat, személyesen látogatott el több németországi, ausztriai és Magyar Királyságbeli birtokra, szőlőiskolába. Az Esvres melletti La Dorée elnevezésű birtokán maga is kísérletezett szőlőfajtákkal. Legtöbbet a Tokaj-Hegyalja szőlőiről és

Alexandre Pierre Odart de Rilly (1778-1866) gróf a XIX. század első felének meghatározó alakja volt az európai szőlészeti és borászati munkák szervezésének. Érdeklődése túlmutatott a franciaországi szúlőgazdálkodás gondjain, követte a spanyol és az olasz szakirodalmat, személyesen látogatott el több németországi, ausztriai és Magyar Királyságbeli birtokra, szőlőiskolába. Az Esvres melletti La Dorée elnevezésű birtokán maga is kísérletezett szőlőfajtákkal. Legtöbbet a Tokaj-Hegyalja szőlőiről és

Alexandre Pierre Odart de Rilly (1778-1866) gróf a XIX. század első felének meghatározó alakja volt az európai szőlészeti és borászati munkák szervezésének. Érdeklődése túlmutatott a franciaországi szúlőgazdálkodás gondjain, követte a spanyol és az olasz

Alexandre Pierre Odart de Rilly (1778–1866) gróf a XIX. század első felének meghatározó alakja volt az európai szőlészeti és borászati munkák szervezésének. Érdeklődése túlmutatott a franciaországi szúlőgazdálkodás gondjain, követte a spanyol és az olasz szakirodalmat, személyesen látogatott el több németországi, ausztriai és Magyar Királyságbeli birtokra, szőlőiskolába. Az Esvres melletti La Dorée elnevezésű birtokán maga is kísérletezett szőlőfajtákkal.Legtöbbet a Tokaj-Hegyalja szőlőiről é

Az 1789-ben kirobbant francia forradalom volt az utolsó olyan forradalom, melynek előkészítésén még nem munkálkodtak „hivatásos forradalmárok”, mert ez a „foglalkozás” csak a franciaországi események során született meg. Bár előtte és vele egy időben is k

Az 1789-ben kirobbant francia forradalom volt az utolsó olyan forradalom, melynek előkészítésén még nem munkálkodtak „hivatásos forradalmárok”, mert ez a „foglalkozás” csak a franciaországi események során született meg. Bár előtte és vele egy időben is k

"A török hódoltság korának oszmán-török textíliáiról elsősorban a selyemkaftánok és az értékes csomózott szőnyegek jutnak eszünkbe, holott a 16-17. századi oszmán-török vagy ahogyan egykor nevezték, a ,,portai" textíliák és textil alapú lófelszerelések, hadi eszközök palettája ennél sokkal szélesebb. Az Erdélyi Fejedelemség és a Magyar Királyság fejedelmi vagy főúri kincstáraiban és háztartásaiban előforduló török textilfélék használatáról a magyar nyelvű írott emlékek tudósítanak. A korabeli tö

A Marbushka: Az elfeledett királyság társasjáték egy különleges hangulatú családi társasjáték, amelyben hősökként kutathatjátok fel a királyság elveszett emlékeit. Küzdjetek meg Khaos mágussal, győzzétek le az akadályokat, és szerezzétek vissza a királysá

Már első ránézésre is rendkívüli kiadvány A Magyar Királyság és Pozsony őseink szemével című könyv. A szerző több mint 1400 oldalon laikusok számára is érdekfeszítő és közérthető formában festi meg a Magyar Királyság és Pozsony teljeskörű képét, főként a XVII. és XVIII. század időszakából. A szöveget gazdag képanyag, több mint 3000 kép, metszet és fotó egészíti ki. A kötetet nemcsak tartalma, hanem a kivitelezése is egyedivé teszi.