Magyar királynék és nagyasszonyok

Sorozatunk híres asszonyokat bemutató ágán elérkeztünk a 18. századhoz. Csupa rejtély ez a korszak is. Ki ügyködött II. Rákóczi Ferenc kuruc táborában, műveivel lelkesítve a katonákat: Cinka Panna, a hegedűs, vagy Losárdy Zsuzsanna, a költő? Hogyan lett i

Ne ijessze el a kedves Olvasót, ha kötetünk szereplőinek többségét nem ismeri. Beethoven állítólagos szerelmének, Brunszvik Teréznek, a róla elnevezett jó nevű gimnázium után Veres Pálnénak vagy az első magyar orvosnő Hugonnai Vilmának a neve talán még cs

A 20. század első felének műfajteremtő klasszikusairól szólunk elsősorban sorozatunk zárókötetében. Olyanokról, akik valami egészen különlegeset hoztak létre. A nagynevű alkotócsaládból származó Ferenczy Noémi a gobelinszövés elismerten legnagyobb hazai művésze lett, míg Mattioni Eszter a cementbe ágyazott kőmozaik, a hímeskő technikáját honosította meg. Kovács Margit neve pedig szinte egyet jelent a magyar alakos kerámiával, munkáival ma is, lépten-nyomon találkozhatunk.

Itt a sort egy igazi nagyasszonnyal kezdjük: magával Szilágyi Erzsébettel, aki sok gyötrelmes kalandon ment át, miközben férje mellett élte a török időket, bátyja, Szilágyi Mihály kisebb zsarolásainak engedve, hogy aztán első fiát kivégezzék, a másikat külföldi börtönbe hurcolják. Később fia, Mátyás uralkodása alatt vállalt sok feladatot és ő nevelte fel „törvénytelen” unokáját, Corvin Jánost is. Mátyás két feleségéről írunk majd, a cseh Katalinról, aki korán meghalt, és az itáliai Izabelláról,

Déryné Széppataki Róza egész ifjúságát vándorszínészként, falusi vendéglők és istállók rögtönzött színpadain töltötte. Megismerhetjük a korán visszavonult Schodelné Klein Rozália tragikus szerelmét, amely a reformpolitikus Nyáry Pálhoz fűzte, és tanúi lehetünk az ünnepelt Laborfalvi Róza megismerkedésének, majd házasságának Jókai Mórral, a színésznők „konkurenciaharcának” is.

A 20. század első felének műfajteremtő „klasszikusairól” szólunk elsősorban sorozatunk zárókötetében. Olyanokról, akik valami egészen különlegeset hoztak létre. A nagynevű alkotócsaládból származó Ferenczy Noémi a gobelinszövés elismerten legnagyobb hazai művésze lett, míg Mattioni Eszter a cementbe ágyazott kőmozaik, a „hímeskő” technikáját honosította meg. Kovács Margit neve pedig szinte egyet jelent a magyar alakos kerámiával, munkáival ma is, lépten-nyomon találkozhatunk.

Zita királyné élete is elég tragikus volt, hiszen alig ment férjhez IV. Károlyhoz, kitört a világháború, és bár sorra szülte férjének a gyerekeket, Károly pedig osztrák császár és magyar király lett – a történelem elsöpörte mindkettejüket. Vereség, lemondás, két sikertelen próbálkozás a magyar trón – legalább a magyar! – megszerzésére, aztán nagyhatalmi összefogással száműzetés, ahol férjét utolérte a halál. Keveset tud az átlagember arról, hogyan élt Zita még ezután vagy fél évszázadot, hogyan

Nagy Lajos és a bosnyák Erzsébet lánya, Mária volt az egyetlen igazi magyar királynő, aki valóban uralkodott is. Kalandos történet az övé, hiszen Luxemburgi Zsigmond felesége lett, aki a nejét a lázadók börtönéből szabadította ki, majd Mária különös baleset áldozata lett. Jött utána egyenesen Nápolyból egy trónkövetelő, a felesége magyar királyné lett úgy, hogy soha nem járt hazánkban. Zsigmond második felesége a hírhedett Cillei-család lánya, Borbála, aki rengeteg bajt okozott a politikában, mé

Teleki Blanka és Leövey Klára, a két romantikus nőalak a reformkor és a szabadságharc szereplője, akiknek látszólag csak a „közjóval” törődő magatartása mögött titkolt szerelmi szenvedélyek, csalódások is vezettek egészen a várfogságig. – Megelevenednek kötetünkben 1848-49 hősnői. Így Kossuth Lajos húga, a honvédkórházak – emigrációban fiatalon elhunyt – megszervezője, illetve olyan asszonyok (Lebstück Mária, Bányai Júlia), akik férfiruha mögé rejtőzve, honvédként, sőt tisztként küzdötték végig

Ebben a kötetben kap helyet hét másik feleség is: II. Béla vérszomjas neje, a szerb Ilona, aki félig-meddig uralkodott is vak férje helyett, az orosz Fruzsina, az osztrák Ágnes, a bizánci Mária és Ágnes, a francia Margit, majd a spanyol Konstancia története is. Ugyanakkor itt ismerheti meg az olvasó II. András német feleségét, a rosszemlékű Gertrudist, akivel merénylők végeztek. II. Andásnak még két felesége volt, Jolánta és Beatrix, aztán jött IV. Béla neje, a görög Laszkarisz Mária, aki férje

Kötetünk egyik hősnője Rozgonyi Istvánné Szengyörgyi Cecília, aki a galambóci csatában megmentette Zsigmond király életét. – Kik voltak az egri nők? Élt-e Dobó Katica és Cecey Éva? Asszonyok, akiknek valóban szerepük volt abban, hogy a törököt sikerült elűzni Eger falai alól. – Szó lesz Kanizsai Dorottyáról, az özvegy nádornéról, aki magára vállalta a mohácsi csatatér halottainak eltemettetését, és megtudhatjuk, miért ölte meg Dobozi Mihály a feleségét.

Sorozatunk jelen kötetében a magyar olvasó számára talán kevésbé ismert királylányokról olvashatnak. Pedig kötetünk két főhősnője Kinga, IV. Béla legidősebb lánya, illetve Hedvig, Nagy Lajos legkisebb gyermeke Lengyelországban nagyon is híresek lettek: a lengyelek nemcsak nagyasszonyaiknak, hanem nemzeti szentjeiknek is tartják őket már évszázadok óta. Annak ellenére is, hogy formálisan csak a lengyel pápa, II. János Pál avatta szentté őket a legutóbbi években. Aztán következnek a magyar királyo

Különösen a két Erzsébet sztorija érdekes. Két kemény asszony, az egyik a francia eredetű Károly Róbert, a másik annak fia, Nagy Lajos felesége volt. Az első Erzsébet lengyel földről jött, itthon túlélte a királyi család elleni merényletet, majd részt vett a nagypolitikában, diplomataként utazgatott Európában. A másik Erzsébet a bosnyák lány, Nagy Lajos felesége, aki férje halála után szerelmi és hatalmi mámorában, agresszív politikájával csaknem vesztébe vitte az országot, végül ellenfelei vége

Az első, nemzetközi sikereket aratott, magyar sportolónők. Kronberger Lili a tenisztől a korcsolyáig mindennel megpróbálkozott, és mindjárt nyert is nagy versenyeken. 1936-ban születtek az olimpián első női aranyérmeink: Elek Ilona vívásban, Csák Ibolya magasugrásban bizonyult a legjobbnak. A sport és a nők, nők az élsportban.

Nem biztos, hogy Brunszvik Teréz volt Beethoven „halhatatlan kedvese”, ám az bizonyos, hogy sokat tett a kisgyermekek szervezett nevelésének kialakításáért. Akárcsak a leányok iskolába járásáért Veres Pálné Beniczky Hermin, akit ma már inkább csak gimnázium-névadóként ismerünk. – Hugonnai Vilma grófnő története arról a rengeteg küzdelemről szól, amire azért kényszerült, hogy – nő létére elsőként – Magyarországon orvos lehessen. A rabszolgának eladott Sass Flórának mindez nem adatott meg, mégis e

A 19. század vége és a 20. század első fele színházi és filmvilágának nagy alakjai. Blaha Lujzáról, „a nemzet csalogányáról” még életében teret neveztek el, Jászai Mari viszont – akit a kor számos jelentős személyéhez fűzött érzelmi kapcsolat – síremlékét maga állíttatta fel a régi Nemzeti Színház köveiből. – Az új század új nőideáljai: a „nadrágszerepeket” is alakító, az ultiban máig emlegetett Fedák Sári, a színház „utolsó nagyasszonya”, a férje szerelmének szó szerint áldozatává vált Bajor Gi

Két, nemzetközi hírű női szent: Erzsébet, Wartburg őrgrófnője, a szegények jótevője és a domonkos apáca Margit, aki egész életét "Magyarországért hozott engesztelő áldozatnak" tekintette. Szó lesz még néhány olyan, középkori hercegnőről, akiket - ha nem is avattak szentté - itthon "boldog"-nak tekintettek és tiszteltek. A Magyar királynék és nagyasszonyok 2. kötete.

Évszázadokat átívelve, magyar költők életének legfontosabb asszonyairól lesz itt szó: többek Balassi Bálint legnagyobb szerelméről, Losonczy Annáról, akit a költő „Júliának” nevezett, Csokonai Vitéz Mihály „Lillájáról”, Vajda Juliannáról, de olvashatunk a legnagyobbak, a romantikus költők asszonyairól is, így a „feleségek feleségéről”, Petőfi Sándorné Szendrey Júliáról is

A 20. század nehéz évtizedeit nyomon követve megismerhetjük többek között az első magyar országgyűlési képviselőnő, Schlachta Margit életpályáját. Salkaházi Sára a II. világháború alatt menekítette az üldözötteket, ami végül az életébe került. A Szociáldemokrata Párt vezetője volt az elveihez mindhalálig hű Kéthly Anna; neki börtön, majd emigráció jutott osztályrészül.

Az időrendet betartva sorozatunk máris egy nagyasszonnyal, Géza fejedelem feleségével, Saroltával kezdődik. Utána jönnek az igazi királynék: Szent István felesége, Gizella, Orseolo Péter felesége, Judit, és I. András neje, Anasztázia. Mivel elég kevés adat áll rendelkezésre a hölgyekről, viszonylag sokat írunk majd a középkori nők helyzetéről. De még ebben a kötetben lesz szó a következő királyok - I. Béla, Salamon, I. Géza, 1.(Szent) László és Könyves Kálmán - feleségeiről, azaz Rixa lengyel, J