Magyar királynék és nagyasszonyok

Sorozatunk egy nagyasszonnyal, Géza fejedelem feleségével, Saroltával kezdődik.  Utána jönnek az igazi királynék: Szent István felesége, Gizella, Orseolo Péter felesége, Judit, és I. András neje, Anasztázia. Mivel elég kevés adat áll rendelkezésre a hölgyekről, viszonylag sokat írunk majd a középkori nők helyzetéről. De még ebben a kötetben lesz szó a következő királyok - I. Béla, Salamon, I. Géza, 1.(Szent) László és Könyves Kálmán - feleségeiről, azaz Rixa lengyel, Judit német, Szünedéne görög

Tizenöt asszony, tizenöt élet. Közös jellemzőjük, hogy mindegyik sorsa erősen összekapcsolódott egy-egy Habsburg német császár és magyar király személyével. Spanyol, lengyel, német nőkről van szó, akik között csak egyetlen egy lehetett a felesége egy magy

Ne ijessze el a kedves Olvasót, ha kötetünk szereplőinek többségét nem ismeri. Beethoven állítólagos szerelmének, Brunszvik Teréznek, a róla elnevezett jó nevű gimnázium után Veres Pálnénak vagy az első magyar orvosnő Hugonnai Vilmának a neve talán még cs

Sorozatunk híres asszonyokat bemutató ágán elérkeztünk a 18. századhoz. Csupa rejtély ez a korszak is. Ki ügyködött II. Rákóczi Ferenc kuruc táborában, műveivel lelkesítve a katonákat: Cinka Panna, a hegedűs, vagy Losárdy Zsuzsanna, a költő? Hogyan lett i

A 20. század első felének műfajteremtő klasszikusairól szólunk elsősorban sorozatunk zárókötetében. Olyanokról, akik valami egészen különlegeset hoztak létre. A nagynevű alkotócsaládból származó Ferenczy Noémi a gobelinszövés elismerten legnagyobb hazai művésze lett, míg Mattioni Eszter a cementbe ágyazott kőmozaik, a hímeskő technikáját honosította meg. Kovács Margit neve pedig szinte egyet jelent a magyar alakos kerámiával, munkáival ma is, lépten-nyomon találkozhatunk.

Kötetünk egyik hősnője Rozgonyi Istvánné Szengyörgyi Cecília, aki a galambóci csatában megmentette Zsigmond király életét. – Kik voltak az egri nők? Élt-e Dobó Katica és Cecey Éva? Asszonyok, akiknek valóban szerepük volt abban, hogy a törököt sikerült elűzni Eger falai alól. – Szó lesz Kanizsai Dorottyáról, az özvegy nádornéról, aki magára vállalta a mohácsi csatatér halottainak eltemettetését, és megtudhatjuk, miért ölte meg Dobozi Mihály a feleségét.

Az első, nemzetközi sikereket aratott, magyar sportolónők. Kronberger Lili a tenisztől a korcsolyáig mindennel megpróbálkozott, és mindjárt nyert is nagy versenyeken. 1936-ban születtek az olimpián első női aranyérmeink: Elek Ilona vívásban, Csák Ibolya magasugrásban bizonyult a legjobbnak. A sport és a nők, nők az élsportban.

Sorozatunk jelen kötetében a magyar olvasó számára talán kevésbé ismert királylányokról olvashatnak. Pedig kötetünk két főhősnője Kinga, IV. Béla legidősebb lánya, illetve Hedvig, Nagy Lajos legkisebb gyermeke Lengyelországban nagyon is híresek lettek: a lengyelek nemcsak nagyasszonyaiknak, hanem nemzeti szentjeiknek is tartják őket már évszázadok óta. Annak ellenére is, hogy formálisan csak a lengyel pápa, II. János Pál avatta szentté őket a legutóbbi években. Aztán következnek a magyar királyo

Teleki Blanka és Leövey Klára, a két romantikus nőalak a reformkor és a szabadságharc szereplője, akiknek látszólag csak a „közjóval” törődő magatartása mögött titkolt szerelmi szenvedélyek, csalódások is vezettek egészen a várfogságig. – Megelevenednek kötetünkben 1848-49 hősnői. Így Kossuth Lajos húga, a honvédkórházak – emigrációban fiatalon elhunyt – megszervezője, illetve olyan asszonyok (Lebstück Mária, Bányai Júlia), akik férfiruha mögé rejtőzve, honvédként, sőt tisztként küzdötték végig

A 20. század nehéz évtizedeit nyomon követve megismerhetjük többek között az első magyar országgyűlési képviselőnő, Schlachta Margit életpályáját. Salkaházi Sára a II. világháború alatt menekítette az üldözötteket, ami végül az életébe került. A Szociáldemokrata Párt vezetője volt az elveihez mindhalálig hű Kéthly Anna; neki börtön, majd emigráció jutott osztályrészül.

A 20. század első felének jelentős irodalmárai. Kaffka Margit, a Nyugat körének szinte egyetlen női írótagja, első és mindjárt jelentős regényírónőnk lett. Lesznai Anna hosszú és hányatott életét szintén irodalommal kezdte és fejezte be, az iparművészet és a festés mellett. Tormay Cecilre ma már alig emlékezünk, holott a két világháború között a „hivatalos” irodalom egyik vezető alakja volt, a Napkelet folyóirat szerkesztője. – Szó lesz a „nyugatos” költők, elsősorban Ady Endre közismert szerelm

A 20. század első felének műfajteremtő „klasszikusairól” szólunk elsősorban sorozatunk zárókötetében. Olyanokról, akik valami egészen különlegeset hoztak létre. A nagynevű alkotócsaládból származó Ferenczy Noémi a gobelinszövés elismerten legnagyobb hazai művésze lett, míg Mattioni Eszter a cementbe ágyazott kőmozaik, a „hímeskő” technikáját honosította meg. Kovács Margit neve pedig szinte egyet jelent a magyar alakos kerámiával, munkáival ma is, lépten-nyomon találkozhatunk.

Igen izgalmas történetek következnek, nem csupán a királyok, II. József, II. Lipót feleségeiről, majd tovább, hanem a kor szerelmi életéről a magasabb körökben. II. Józsefnek két igen rossz házassága volt, az egyikben akár boldog is lehetett volna, a másik rettenetes volt. I. Ferencnek négy felesége és Ferdinánd feleségei színes kavalkádot képeztek azokban az évtizedekben, közben megismerkedünk egy-egy királyi udvar etikettjével, szokásaival, divatjával és a benne zajló-kavargó szerelmes és egyé

Czinka Panna - a köztudattal ellentétben - nem volt Rákóczi hegedűse, de a 18. század közepén zenekarával sokat tett a „magyar” verbunkos zene megteremtéséért és elterjesztéséért. Írunk a vele gyakran összetévesztett Lósárdy Zsuzsannáról, aki állítólag valóban a fejedelem költőnője volt, de az is lehet, hogy az alakját csak később találta ki egy lelkes történész. Korponainé, „a lőcsei fehér asszony” maga nem írt, de híres irodalmi alak lett, rejtélyes sorsa máig sokakat foglalkoztat. - Szólunk m

A 19. század vége és a 20. század első fele színházi és filmvilágának nagy alakjai. Blaha Lujzáról, „a nemzet csalogányáról” még életében teret neveztek el, Jászai Mari viszont – akit a kor számos jelentős személyéhez fűzött érzelmi kapcsolat – síremlékét maga állíttatta fel a régi Nemzeti Színház köveiből. – Az új század új nőideáljai: a „nadrágszerepeket” is alakító, az ultiban máig emlegetett Fedák Sári, a színház „utolsó nagyasszonya”, a férje szerelmének szó szerint áldozatává vált Bajor Gi

Nagy Lajos és a bosnyák Erzsébet lánya, Mária volt az egyetlen igazi magyar királynő, aki valóban uralkodott is. Kalandos történet az övé, hiszen Luxemburgi Zsigmond felesége lett, aki a nejét a lázadók börtönéből szabadította ki, majd Mária különös baleset áldozata lett. Jött utána egyenesen Nápolyból egy trónkövetelő, a felesége magyar királyné lett úgy, hogy soha nem járt hazánkban. Zsigmond második felesége a hírhedett Cillei-család lánya, Borbála, aki rengeteg bajt okozott a politikában, mé

Itt a sort egy igazi nagyasszonnyal kezdjük: magával Szilágyi Erzsébettel, aki sok gyötrelmes kalandon ment át, miközben férje mellett élte a török időket, bátyja, Szilágyi Mihály kisebb zsarolásainak engedve, hogy aztán első fiát kivégezzék, a másikat külföldi börtönbe hurcolják. Később fia, Mátyás uralkodása alatt vállalt sok feladatot és ő nevelte fel „törvénytelen” unokáját, Corvin Jánost is. Mátyás két feleségéről írunk majd, a cseh Katalinról, aki korán meghalt, és az itáliai Izabelláról,

Ugyan a cím kissé csalóka, mert nem csak róluk lesz szó. Királyaink ekkor még nem Habsburgok, de az onnan származó asszonyok már felbukkannak. II. Ulászló királyunk két felesége még máshonnan származott, de a Mohácsnál odaveszett fia, II. Lajos felesége már Habsburg Mária volt, ki férje halála után sem adta fel igényeit. Szólunk Izabella lengyel hercegnőről is, aki Szapolyai János, az utolsó magyar király felesége volt, aztán az erdélyi fejedelemasszonyok között is találkoztunk vele. Ezután lesz

Nem biztos, hogy Brunszvik Teréz volt Beethoven „halhatatlan kedvese”, ám az bizonyos, hogy sokat tett a kisgyermekek szervezett nevelésének kialakításáért. Akárcsak a leányok iskolába járásáért Veres Pálné Beniczky Hermin, akit ma már inkább csak gimnázium-névadóként ismerünk. – Hugonnai Vilma grófnő története arról a rengeteg küzdelemről szól, amire azért kényszerült, hogy – nő létére elsőként – Magyarországon orvos lehessen. A rabszolgának eladott Sass Flórának mindez nem adatott meg, mégis e

A nagy királynő önálló kötetet kap sorozatunkban, hiszen egy egész korszakra jellemző volt személye, élete, tizenhat gyermeke, meg a róla szóló, nagyobbrészt hamis legendák. Rajta és történetén keresztül megismerjük a felvilágosodás korának híres asszonyait itthon és külföldön, meglátjuk, miként éltek az udvarhölgyek és az előkelő asszonyok a tizennyolcadik században.