MAGYAR KIRÁLYI

Dombrády Lóránd - Tóth Sándor

M. Szabó Miklós

Karl Shaw

Földi Pál

A symbolumoknak is megvan a fejlődéstörténetük. A legmagasabb symbolumok között vannak az országok, a nemzetek czímerei: változásaik az évszázadok folyamán visszatükröztetik népek életét, sorsát. A heraldikai jelvényeknek, a czímerek elhelyezésének váltakozásai, mindezek a látszólag csak külső mozzanatok a legszorosabb összefüggésben állanak a nagy politikai változásokkal. Nincsen oly kis czímerrészlet, a melynek megváltozása beható vizsgálat után ne utalna arra a hatalmas háttérre, a hol a népe

„A symbolumoknak is megvan a fejlődéstörténetük. A legmagasabb symbolumok között vannak az országok, a nemzetek czímerei: változásaik az évszázadok folyamán visszatükröztetik népek életét, sorsát... A heraldikai jelvényeknek, a czímerek elhelyezésének váltakozásai, mindezek a látszólag csak külső mozzanatok a legszorosabb összefüggésben állanak a nagy politikai változásokkal. Nincsen oly kis czímerrészlet, amelynek megváltozása beható vizsgálat után ne utalna arra a hatalmas háttérre, ahol a nép

Részlet a könyvből: Műrepülés. A repülőgép eddig vízszintesen repült, most egyszerre lebuktatta a fejét, a föld felé suhant, amelynek zöldje szélesen és laposan terjeszkedett a hideg, szürke, felhős ég alatt, s a motor zúgása megerősödött. A sebességmér

Grandpierre Attila, a csillagász-kandidátus-zenész-író legújabb könyvének központjában személyes életünk, a magyarság és az emberiség jövőjének kulcskérdése áll: miféle felemelő erőnek köszönhető az emberi öntudat megszületése? A választ az ősidők rendkív

Aki veszi a fáradtságot, hogy ezt a visszaemlékezést elolvassa, nos az egy olyan ezred életébe nyer bepillantást, melyet azért hoztak létre, hogy háború esetén segítse az utánpótlást a hátország és a frontvonal között. Nem kisebb feladatra született tehát

Aki veszi a fáradtságot, hogy ezt a visszaemlékezést elolvassa, nos az egy olyan ezred életébe nyer bepillantást, melyet azért hoztak létre, hogy háború esetén segítse az utánpótlást a hátország és a frontvonal között. Nem kisebb feladatra született tehát

Királyi fenség: Thomas Mann egyik korai regénye, amelyet 1906 és 1909 között írt. Az író által regényformában írt vígjátéknak aposztrofált mű Thomas Mann és későbbi felesége, Katharina Pringsheim (Katia Mann) megismerkedését és románcát tartalmazza mesébe ágyazott formában. A művet a korabeli kritika sekélyesnek, az íróhoz méltatlannak ítélte. A mű első magyar fordítása 1912-ben jelent meg a magyar könyvismertető szerint „A királyi fenség, ha hajszállal kisebb méretű író írja meg mint Mann, sabl

Grandpierre Attila, a csillagász-kandidátus-zenész-író legújabb könyvének központjában személyes életünk, a magyarság és az emberiség jövo~jének kulcskérdése áll: miféle felemelo~ ero~nek köszönheto~ az emberi öntudat megszületése? A választ az o~sido~k rendkívüli népe, a Tarih-i-Üngürüszben szereplo~ "rendkívüli teremtmények" népe, a királyi mágusok népe, a magyar nép különleges nemzetségcsaládja hordozza.

Egervári Ödön: A magyar királyi honvéd törzstisztek albuma bemutatja az Osztrák-Magyar Monarchia kiegyezés utáni magyar hadseregének honvéd tisztikarát. Itt nem csak a tisztek nevével, hanem életrajzukkal és arcképükkel is megismerkedhetünk. Olyan jeles alakok tűnnek fel a kötetben, mint gróf Andrássy Gyula, Hollán Ernő, gróf Vay László, stb. A könyv egy igazi kuriózum a történelem és a magyar hadtörténet szerelmesei számára.

A magyar királyi honvéd törzstisztek albuma bemutatja az Osztrák-Magyar Monarchia kiegyezés utáni magyar hadseregének honvéd tisztikarát. Itt nem csak a tisztek nevével, hanem az életrajzukkal és az arcképükkel is megismerkedhetünk. Olyan jeles alakok tűnnek fel a kötetben, mint gróf Andrássy Gyula, Hollán Ernő, gróf Vay László, Hamary Dániel magyar királyi honvéd ezredes-orvos stb. A könyv egy igazi kuriózum a történelem és a magyar hadtörténet szerelmesei számára... Ismerjük Meg Nevüket és Tet

M. Szabó Miklós

Aki veszi a fáradságot, hogy ezt a visszaemlékezést elolvassa, egy olyan ezred életébe pillanthat be, amelyet azért hoztak létre, hogy háború esetén segítse az utánpótlást a hátország és a frontvonal között. Nem kisebb feladatra született tehát, mint arra, hogy a fronton, a lövészárokban harcoló katonának legyen ruházata, lőszere, élelme. Ehhez olyan hozzáértő katonákra volt szükség, akiknek műszaki ismerete, tehetsége és nem utolsó sorban a bátorsága is megvolt ehhez. „A Magyar Királyi 101. Hon

Siklóssy László Az országgyűlési beszéd útja című kötete a magyar gyorsírástörténet, és azon belül az 1868-ban megalakult Parlamenti Gyorsíróiroda történetének egyedülálló ismertetése. Siklóssy 1939-ben megjelent művét az teszi különlegessé, hogy a szerző a témát a magyar parlamentarizmus és a sajtónyilvánosság fejlődéstörténetén keresztül dolgozta fel, egy több területet is átfogó kultúrtörténeti kontextusban. Az országgyűlés emlékei című könyvsorozatunk első kötetében szöveghű formában adjuk k