Magyar Kiadó

A Magyar szentek élete I. folytatásaként ismét magyar szentek rövid életrajzát olvashatjuk, gyerekeknek is érthető, felnőtteknek is tanulásgos módon. Basa Katalin rajzai elkészítéséhez már eddig is sokat tanulmányozta a szentek életét, és most szövegesen is megosztja ezt az olvasókkal. Török József egyháztörténet professzor, az Ecclesia irodalmi szerkesztője lektorálása biztosíték a szakmai szabatosságra.

A magyar irodalom története a kezdetektől napjainkig követi hazai literatúránk fejlődését, változásait. Kitér a legkitűnőbb haza és határon túli szerzők életművére, azok meghatározó alkotásaira, kapcsolódási pontjaikra, s röviden összefoglalva tárgyalja az egyes kor- és stílusirányzatokat. Olvasmányosan, élvezhetően, de minden állításában adatokra támaszkodva ad tömör áttekintést az általános, közép, és felső iskolai tanulmányokat folytatóknak. De aki azért veszi kezébe a köteteket, hogy felújít

A Magyar Művészeti Akadémia Film- és Fotóművészeti Tagozatának kiállítása Pesti Vigadó, 2017. február 4. – április 2.

"Az uralkodók minden időben igyekeztek biztosítani személyes védelmüket; ezt a célt szolgálta testőrgárdájuk. Nemcsak bizalmi, őrző-védő feladatot jelentett ez, hanem egyben reprezentatív célokat is szolgált. Ezt jelképezte díszes, megkülönböztető egyenruhájuk is. A testőrök általában kitűnően kiképzett, fegyelmezett és harcban kitüntetett daliás legények voltak, akik büszkén viselték a Gárda jelzőt. A történelem folyamán egyes uralkodók híres alakulatokat hoztak létre: többek között a római

A kötet a prédikáció műfajának irodalomtörténeti feltárására vállalkozik, az 1711-ig nyomtatásban megjelent magyar nyelvű halotti beszédek teljes körű feldolgozása alapján.

Hogy úgy a hazai, valamint a külföldi címertan (heraldika) a maga ábrázolásaiban egy - később letűnt - jelképező rendszer hatása alatt állott és ennek a jelképezésnek ősforrásai: a Szentírás, a Melito vagy Pseudo-Melito: Clavis Scripturae-ja, a Physiologusok és Bestiariusok stb. voltak, azt - úgy vélem - már eddig is sikerült elég elfogadható módon bebizonyítanom.

A középkori magyar címertan jelképezése Hogy úgy a hazai, valamint a külföldi címertan (heraldika) a maga ábrázolásaiban egy - később letűnt - jelképező rendszer hatása alatt állott és ennek a jelképezésnek ősforrásai: a Szentírás, a Melito vagy Pseudo

Szerző: Fazekas Mihály Kiadó: Akkord Kiadó Megjelenés: 2022 Oldalszám: 95 Lúdas Matyi - Debreceni Magyar Kalendáriom - Talentum diákkönyvtár (új kiadás)

Így összefoglalva szinte hihetetlen, micsoda játékos zseniket adott a magyar labdarúgósport a világnak! Közülük Kubala László szobra ma is ott áll Barcelonában, Puskásra, Kocsisra, Cziborra és a tucatnyi kiváló edzőre a mai napig büszkék a befogadó csapatoknál és szülőhazájukban is. De hányan hallottak Hirzer Ferencről, „a Juventus gazellájáról”, aki olasz gólkirály is volt? Vagy Plattkó Ferencről, aki hatszor nyert spanyol bajnokságot a Barca kapuőreként, s akinek zsenialitását a nagy spanyol k

A magyar fegyvernemeket bemutató sorozatban ezúttal a tüzérség kerül sorra, amelyet egy igazi tüzértiszt, bizonyos Bonaparte Napóleon a "háború istenének" nevezett. A távoli ellenség leküzdésével már a Bibliában is találkozhatunk, gondoljunk csak Dávis és a filiszteus Góliát küzdelmére.Az ókorban a parittyák mellett a hajítólándzsák és a nyilak képezték az ellenség leküzdésének ezt a módját. "A magyarok nyilaitól ments meg, Uram, minket!" - így fohászkodtak a jámbor keresztények, templomaikban v

Az égi testek, közöttük a Hold tisztelete, a legtöbb nép hagyományában fellelhető. Keleten ma is általános szokás üdvözülni a Holdat, Európában pedig a XV. században elterjedt volt a panasz, hogy némelyek megsüvegelték és letérdeltek láttára. A tisztelet nem az anyagot illette, hanem a holddal összeköttetésben álló, azaz a benne lévő szellemet. És oly fokú vala a tisztelet, a mily hatalmasnak tekinték a népek a Holdban lakó felsőbb lényt. A szíriaiak, görögök, rómaiak, germánok, finnek, szlávok

Nem egyszerű az írói, költői mesterség. A mesteri szintre való eljutáshoz pedig sok megpróbáltatáson kell átverekednie magát annak, aki úgy érzi erre hivatott. A különböző korok más és más problémákat állítanak eléjük, legyen az történelmi, társadalmi, szerelmi, vagy családi jellegű. A kötetben helyet kapó irodalmi nagyságaink életében hol az egyik, hol a másik jelent nagyobb megpróbáltatást. Eletük sokszor éppolyan fordulatos és lenyűgöző, mint alkotásaik.

A magyar oktató mese (fabula, állatmese) irodalmára kétségtelenül nagy hatással volt a nyugat európai, elsősorban a német és ennek közvetítésével a francia meseirodalom. Története nagy vonásokban, megegyezik a német oktató mese történetével. A XVI. század első két, Aesopust utánzó meseírója: Heltai és Pesti után a XVII. században nincs semmi nyoma nálunk a mesének. A XVIII. századi német oktató mese előzményei séma XVII. században, hanem a XVI. század német meseirodalmában keresendők. Az oktató

Baloghy Dezső tanulmánya a Magyar napimádás címmel 1910-ben jelent meg és egy újabb adalékkal gazdagítja az ősvallásról vallott nézeteinket. A szerző az alábbiakat írja ősvallásunkról: Az áldozás cselekménye tehát, mely míg egyrészt az ős régiség homályába vész, másrészt ma is oly mondhatatlan erősen tartja magát, nem csak vad és félvad népeknél, hanem a legműveltebb nemzeteink vallásában is napról-napra ismétlődik, bizton mutatja hogy ős napimádó vallásunk szertartásainak az áldozás s áldomás f

Londesz Elek (Debrecen, 1868. dec. 13. – Budapest, 1934, febr. 12.): író, újságíró. Előbb szülővárosában, azután Aradon, végül Budapesten  újságíró. 1898-tól a Pesti Napló londoni és párizsi levelezője.  Lefordította Firduszi Sahnáméjának egyes részleteit perzsából, valamint angolból Marlowe Doktor Faustusát. A Petőfi Társaság tagja volt. Azon kívül mese gyűjtéssel is foglalkozott. A Tündérországban című összeállítása keleti és magyar meséket tartalmaz. A kötet az 1917-es kiadás reprintje.

A könyv arról a korról, nemesi generációról szól, amely az 1820-as évektől vívta harcát Magyarország polgári átalakulásáért, szellemi és anyagi felvilágosodásáért.

E rövid tanulmány távolról sem terjeszkedik ki az erdélyi művészettörténet valamennyi kérdésére. Már csak azért sem, mert Kőváry Lászlónak az a megállapítása, hogy Erdély gazdag, ismeretlen múzeum, még ma is való igazság. Erdély teljes művészettopográfiája még teljesületlen álom. Aránylag a szászok leltározták legkimerítőbben a velük vonatkozásban álló emlékeket. A román műtörténetírók már maguk is többször hangoztatják, hogy feladataik kezdetén állanak, s a magyar művészetnek – számbelileg a le

Egy negyedikes nagy gyereknek a kisujjában van a helyesírás, de a szavak még számos titkot rejtenek. Tudtad például, hogy a focizik cselekvést fejez ki, a leleményes tulajdonságot, a tizenkettő pedig mennyiséget? Alex, az Alex Suli kíváncsi szurikátája jó

Mátyás Flórián az eredeti források felhasználásával mutatja be a kalandozó magyarok németországi portyájának , hadjáratának történetét.