Magyar István

Olvasnivalók Szentestére Elbeszélések és költemények

Beszélgetés Gazda István tudománytörténésszel.

Ha valaki meg szeretné ismerni a magyar nemzet hitét és kereszténységben gyökerező gondolkodását, nem találna megfelelőbb kalauzt eleink imádságainál. Szent Istvántól napjainkig egy évezrede száll a magyarok imája az Ég felé: dicsőítés, köszönet, hála, de legtöbbször könyörgés - könyörgés a tatárok, a törökök, majd a nyugat s később a kelet által ránk rakott láncok lehullásáért. Ez az imagyűjtemény nagyjaink szívének legbensőbb titkait tárja fel. Szent Imre ezeréves fohászát, a törökök nyilai el

Két királyról szól ez a kötet. Apa és fia nagyon különböztek egymástól. Az egyiknek a nevét és törvényeit ma is emlegetik, idézik némelyik mondását, és sokan még azt is tudják, hogy a maga korában ő volt a legműveltebb, legtudósabb király egész Európában – míg a fiának sokan még a nevét sem képesek felidézni. Könyves Kálmán az egyik, és II. István a másik. Nagy apának kis fia – ez sokszor az utódok sorsa. A Magyar királyok és uralkodók sorozat 5. kötete

Erdély nem is olyan régen még a nyugalom és a béke szigetének számított ezen a földrészen. A 17. század elején azonban a törökök és a tatárok támadásai váltakoztak a Habsburg-császárok legalább olyan kegyetlen és pusztító csapatainak portyázásaival, hadjárataival. Ez idő alatt három uralkodó is váltotta egymást a fejedelmi székben. Bocskai István, aki nem éppen békés körülmények között vehette át a hatalmat, Rákóczi Zsigmond, a nagy dinasztia alapítója következett. Majd Báthory Gábor, aki család

Sorozatunk kilencedik kötetében a három utolsó Árpád-házi király sorsát mutatjuk be. A tatárjárás utáni évtizedekben az országot rendbe tévő IV. Béla fia, V. István, a „nagy remények királya” sikerek és kudarcok közepette pergette azt a rövid időt, ami jutott neki a magyar trónon. A fia, IV. László pedig nem véletlenül kapta már életében a „Kun” melléknevet – nem is volt annyira magyar, mint amennyire kun. Ő volt az, aki saját alattvalói ellenében cselekedett minden lehetséges alkalommal. A harm

Sorozatunk hetedik kötetének akár azt a címet is adhatnánk: „a trónkövetelők kora”. Bitorlók, jogos és jogtalan trónörökösök, a hatalomért a módszerekben nem válogató, hevesen vetélkedő magyar államférfiak és gyermekkorú királyok tobzódása volt a 12. századnak az a valamivel több, mint negyven éve, amely alatt ennyi sok koronás fő fordult meg a trónon. Apáiktól különböző fiúk, egymáshoz semmiben sem hasonlító testvérek, nagybácsik és unokaöccsök vívták sokszor igen hosszú és véres harcukat. A

Miután három részre szakadt az ország, kétharmadán a Habsburgok és a törökök uralkodtak, megfeledkezvén a harmadik részről Erdélyről. Szerencsére! - Mert így Erdély lett a magyar politika, és kultúra hazája. Kötetünk első hőse, János Zsigmond szinte „önhibáján kívül” lett Erdély fejedelme. Utóda, Báthory István megerősítette a fejedelem nemzetközi tekintélyét, unokaöccse, Báthory Zsigmond miatt viszont idegen hadak lepték el Erdélyt. A Magyar királyok és uralkodók sorozat 18. kötete.

Ha valóban a "magyar vers a nyolcadik csoda", ahogy Turczi István írja, akkor a maga műfajában egyedülálló és előzmény nélküli Egymás nélkül semmit annak szép és ritka példájaként is hallgatható, miért lesz a versek szűkebb évadján is mindig költemény, mely tud saját eredetéről s ezért a forrásokhoz hordja vissza a kincseket. Tartalom: 1. A nő, aki nem tudja (Árnyékban: Szabó Lőrinc) 2. Kezdődik (Hajnal Anna szavai közt sétálva; 1907-1977-2007) 3. Száz év Zelk (Alkonyhalász, Ad libitum) 4. mÁgn

Ki volt Szent István? Honnén jött? Mit akart? Milyen szerepe volt a nemzet életében és az emberi nagy közösségben? Milyen volt a magyar népesség műveltsége, gazdasági és politikai szervezete, mikor jött és mikor fejezte be művét? Mit cselekedett és mi lett a maradandó alkotásaiból? Ezekre a kérdésekre keressük a választ érettük igen nagy utat kell bejárnunk: vissza kell térnünk az előidőkbe, és át kell lépnünk a magyar határokon.

Karácsonyi János (Gyula, 1858. december 15. – Nagyvárad, 1929. január 1.) magyar történész, szentszéki bíró, vovádriai címzetes püspök és nagyváradi nagyprépost, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. A szerező számtalan tanulmányt, dolgozatot írt élete során. Írásai a Szent Korona történetétől a heraldikáig, a családtörténettől a művészettörténetig terjedtek. Jelen tanulmánya is ezt a hozzáértést bizonyítja.

Karácsonyi János (Gyula, 1858. december 15. – Nagyvárad, 1929. január 1. ... Hogyan lett Szent István koronája a Magyar Szent Korona felső részévé?Karácsonyi János (Gyula, 1858. december 15. – Nagyvárad, 1929. január 1.) magyar történész, szentszéki bí

Különös Magyar Háborúk: Ismeretlen történelmi csaták ⚔️ Fedezd fel a magyar történelem kevésbé ismert oldalát! Nemere István izgalmas könyvében olyan háborúkról olvashatsz, amelyekről talán még a történelemkedvelők sem tudnak. Készülj fel meglepetése...