magyar írók

A könyvben az 1917-ben Kner Izidor által kiadott két mű található (reprint).

Nem egyszerű az írói, költői mesterség. A mesteri szintre való eljutáshoz pedig sok megpróbáltatáson kell átverekednie magát annak, aki úgy érzi erre hivatott. A különböző korok más és más problémákat állítanak eléjük, legyen az történelmi, társadalmi, szerelmi, vagy családi jellegű. A kötetben helyet kapó irodalmi nagyságaink életében hol az egyik, hol a másik jelent nagyobb megpróbáltatást. Eletük sokszor éppolyan fordulatos és lenyűgöző, mint alkotásaik.

Könyvünk először gyűjti egybe magyar írók cigányságról, cigányokról szóló novelláit. A történetek többnyire egyszerre vidámak és gyászosak, igazak és emberiek. A szerzők között találjuk többek között Ady Endrét, Bíró Lajost, Bródy Sándort, Csáth Gézát, Füst Milánt, Heltai Jenőt, Hunyady Sándort, Kosztolányi Dezsőt, Krúdy Gyulát, Mándy Ivánt, Móricz Zsigmondot, Szomory Dezsőt, Tamási Áront.

Ez a kötet a böjttől pünkösdig terjedő időszakot követi végig, ismert és kevésbé ismert magyar írók novelláit rendezve az ünnepek szerint öt fejezetbe. „Jézus van a középpontban, Isten nagy váltságművének a személye, aki által megváltozhat, megfordulhat a

A novellagyűjtemény a falu és város klasszikus ellentétpárjára építve mutatja be Tündérország magyarjait, akik kötődjenek bár szorosan a természethez vagy tartozzanak akár az urbanizációhoz, hitük és gondolkodásuk alapját tekintve egyek, ahogyan törekvésü

A karácsony a havason ezerféle lehet, ahogyan a hóesés is lehet ezerféle a lassú szállingózástól a szilaj viharig, mely fehér ló képében száguld végig Erdély földjén, akár a fehér halál. E sokféleséget mégis áthatja valami közös: a székelység fogalma, amit Nyirő József találóan Erdély földjével azonosít. „A föld és a székelyek ugyanaz… Soha nép igazabban és szebben meg nem testesített földet, mint ők.” A válogatás erdélyi magyar írók és költők karácsonyi témájú műveiből merítve idézi fel a szere

A kötetben szlovákiai magyar szerzők írásait és verseit olvashatjuk.

Régi idők karácsonyai elevenednek meg e válogatáskötet lapjain, amely a gazdag magyar novellakincs időközben már klasszikussá ért soraival villantja fel az ünnep fényét.

Régi idők karácsonyai elevenednek meg e válogatáskötet lapjain, amely a gazdag magyar novellakincs időközben már klasszikussá ért soraival villantja fel az ünnep fényét.

Milyenek az oroszok és milyenek vagyunk mi, a megfigyelők? Miként ragadható meg a félelmet és rajongást egyszerre kiváltó rejtélyes orosz világ? Hammerstein Judit vizsgálódásának tárgya a két világháború közötti Oroszországot megjárt magyar írók úti beszá

Vannak karácsonytalan karácsonyok, amikor ezüstkönnyes a karácsonyfa, és vannak olyan karácsonyok, amikor boldog, karácsonyhangulatos a lélek, és a fa sötétzöldje az ősi, igéző illatfelhőben mozdulatlanul várja, hogy az égi békesség a szívekbe költözzön.

Vannak karácsonytalan karácsonyok, amikor ezüstkönnyes a karácsonyfa, és vannak olyan karácsonyok, amikor boldog, karácsonyhangulatos a lélek, és a fa sötétzöldje az ősi, igéző illatfelhőben mozdulatlanul várja, hogy az égi békesség a szívekbe költözzön.

Erdély fordulatokban igencsak gazdag és a drámai eseményeket sem nélkülöző történelme kiapadhatatlan forrásul szolgál a szépírók számára. Ezt bizonyítják a kötetünk tartalmát képező, erdélyi írók tollából született elbeszélések is, amelyek a táltos időktő

Révai Sára 2014-ben végigjárta Magyarország állami méneseit: Szilvásváradon, Hortobágyon, Mezőhegyesen és Bábolnán fotózott, közel egy évig. Látott szerelmes lovakat, féltékenyeket és magányosokat, igaz barátságokkal és mély empátiával szembesült. „Megfigyeltem például, ha két ló egymás mellett áll, képesek órákon át teljes harmóniában, egyszerre mozogni. Ez számomra olyan összhangról árulkodik, melyet mi, emberek, sajnos megközelíteni sem tudunk. Sokat tanultam tőlük.” Sokat tanultak a lovaktól

Kiss Gy. Csaba emblematikus alakja a szlavisztikának. Nincs még egy olyan életmű a 20?21. század fordulóján, amelyik jobban példázná azt a szláv (lengyel-szlovák-cseh-horvát) szellemi elkötelezettséget, amit Kiss Gy. Csaba képvisel. Nemcsak vendégtanári m

Erdély fordulatokban igencsak gazdag és a drámai eseményeket sem nélkülöző történelme kiapadhatatlan forrásul szolgál a szépírók számára. Ezt bizonyítják a kötetünk tartalmát képező, erdélyi írók tollából született elbeszélések is, amelyek a táltos időktől kezdve az aranykoron át a keserű végig, sőt még azon túl, az elképzelt jövővel kapcsolatban is bőséggel szolgálnak olvasni- és gondolkodnivalóval. Tamási Áron, Nyirő József, P. Gulácsy Irén, Makkai Sándor, Kemény Zsigmond és írótársaik tolla n

Magyarórán nem tanítják, az irodalomtörténet pedig alig-alig tartja számon a huszadik század klasszikus magyar íróinak meccseit, futballról szerzett benyomásait, pedig az utókorra maradt személyes történeteik, színes anekdotáik vagy éppen sarkos megállapításaik páratlanul izgalmas olvasmányélményt kínálnak. Kevesen tudják, hogy a száz éve elhunyt Ady Endre 1899-ben Debrecen első csapatában futballozott, József Attila alighanem az Aranycsapat-edző Sebes Gusztáv édesapjáról mintázta Csoszogi, az ö