MAGYAR HISTÓRIA

1111 évet, a 895-ös honfoglalástól napjainkig mutatja be a magyarság történetét a szerző olvasmányos kézikönyvében. A kronologikus eseménytörténet befogadását segíti a mozaikszerű felépítés: számos kiemelt portré, csataleírás, gazdasági-társadalmi-kulturális mozzanat felvillantása és gazdag illusztrációs anyaga által a kötet igazi kalauza lehet a magyar múlt titkai iránt érdeklődőknek.

Az eredetileg latinul írott, s először 1800-ban Szebenben nyomtatásban megjelent mű szerzője egy XVII. század elején élt magyar nemesúra. Életéről nem sokat tudunk, műve viszont elsőrendű forrása a Mohácsot megelőző és követő néhány évnek – konkrétan az 1517 és 1540 közötti évek történetének, melyet még majdhogynem kortársként jegyezhetett fel. Első magyar fordítás – mely a 4 könyvből álló teljes történeti mű 1. könyvét tartalmazza.

A kötet a magyarságnak Itáliával ápolt több évszázados kapcsolatrendszerébe ad betekintést. A szerző egyrészt új fénybe állít már ismert történeti tényeket, továbbá tíz hosszabb-rövidebb, eredetileg latinul vagy olaszul írt novella szövegét közli, amelyek magyar fordításban most olvashatók először.

A Budai Ézsaiás vezette debreceni deákok által metszett Oskolai új Átlás és Ó Átlás 12-12 mappáján többek között megtalálható a Föld, Európa, Ázsia, Észak. és Dél-Amerika, Egyiptom, Magyarország és a nagyobb európai országok térképe. Megismerhetjük az a

Mályusz Elemér (Makó, 1898. augusztus 22. – Budapest, 1989. augusztus 25.) magyar történész, MTA-tag, a magyar középkorkutatás egyik legjelentősebb alakja... Az Attraktor Kiadó eme sorozatában a magyar polgári történetírás legjelesebb - új kiadásban nem hozzáférhető - munkáit kívánta ismételt megjelentetéssel a szélesebb közönség számára megismerhetővé tenni. Azokat az írásokat érinti, amelyeket a II. világháború után nem az adott tudományterület változásának önmozgása, hanem a direkt politikai

Mátyás halálát követően II. Ulászló cseh királyt (Kázmér, egykori lengyel király fiát, a magyar- és csehországi László király unokáját és Zsigmond lengyel király testvérét), több vetélytársa ellenében Budán, 1490. július 15-én, az általános rendi gyűlésen kikiáltották Magyarország királyává. Nem sokkal azután Székesfehérvárott a tisztségébe beiktatták és megkoronázták. Uralkodása alatt egyszerre több háborút is indított, úgyhogy nem csoda, ha öreg korára kissé megfáradt... Somogyi Ambrus nótáriu

A XX. századi magyar történettudomány elfeledett munkáit bemutató sorozat eme kötete Csoma József (Rásony, 1848, - Abaújdevecser, 1917.) történész, heraldikus, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja (1900)]hosszú évtizedek óta hozzáférhetetlen alapműve a magyar címertan ezer évéről. Mintegy száz éve jelent meg először, a benne lefektetett fejlődéstörténet azóta is a szakma alapját képezi. Ismerteti a különféle korok címertani jellemzőit, alakulását, és ezek európai összefüggéseit. Ábrák sok

Borbiró Virgil, születési nevén Bierbauer Virgil, olykor Borbiró-Bierbauer (Nagyenyed, 1893. március 6. – Budapest, 1956. július 25.) építész, építészettörténész, építészetelméleti író. Az először 1937-ben napvilágot látott kötetében a szerző a magyar építészet ezer éves történetét foglalta össze. A tizenkét tematikai egységre tagolt műben a honfoglalás korától a XIX. század végéig, az eklekticizmus koráig tekinthetjük át hazánk építészettörténetének korszakait. A szerző a témát széles perspektí