Magyar film

A háború vége felé járunk. A Végvári Tánciskolában folyik a táncóra. András (Kern András) a ruhatáros Adorjánné fia kihasználva a légiriadó okozta zűrzavart, ellop egy kabátot, hogy miután eladta, a pénzből megvásárolhassa egy örömlány szolgáltatásait. A ruhatárosnő (Psota Irén) gyermekei és sógóra, Svéd Feri (Garas Dezső) segítségével útnak indul, hogy visszaszerezze a kabátot és vele együtt becsületét. Útjuk valóságos pokoljárás a háború sújtotta város örömtanyáinak, sikátorainak, fürdőházaina

A Magyar Művészeti Akadémia Film- és Fotóművészeti Tagozatának kiállítása Pesti Vigadó, 2017. február 4. – április 2.

Pali (Ráday Imre), a gazdag úrifiú egy kellemes nyári délutánon elvetődik a balatonföldvári postahivatalba, ahol egyből feltűnik neki a szépséges, árva postáskisasszony, Szabó Teri (Ágay Irén), aki azonnal megdobogtatja az aranyifjú szívét. Vonzalma nem marad viszonzatlan, ám mielőtt még a nagy szerelem kialakulhatna köztük, Pali úgy dönt, próbára teszi a leányzó érzelmeit, ezért "csak" szegény titkárnak adja ki magáit Teri előtt, komornáját és komornyikját pedig ráveszi, hogy dúsgazdag örökbefo

Bogdánné válni akar, mert férje megpróbálta megcsókolni csinos alkalmazottjukat, Pál Évát. Dr. Halmi, a férj ügyvédje Évára hárítva a felelősséget megakadályozza a házasság felbontását. A tárgyalás után bocsánatot kér a lánytól, és randevúra hívja. Éva csúnya vénkisasszonynak maszkírozva, Kató néven beáll Halmi mellé titkárnőnek, s közben Évaként randevúzgat az ügyvéddel. Szép órákat töltenek együtt, egymásba szeretnek. A férfi a szerelem elől Abbáziába szökik, de addigra már nincs számára menek

A Vadnai László történetében szereplő villa eladó. Tulajdonosa elutazik, és inasára hagyja a házat, aki szintén átadja a megőrzést egy régi jó cimborájának. A barát azonnal beköltözik unokahúgával, ráadásul megjelenik két szélhámos is. Ám hogy ki az eladó és ki a vevő és egyáltalán miért kell eladni a villát, mindez olyan kérdés, amire csak a film végén, sok falrengető poén után kapunk - kaphatunk kielégítő magyarázatot.12 éven aluliaknak nem ajánlott

Mindenki lehet hős - a saját álmaiban! Kovács úr a szemrevaló Nellyke kezére pályázik, ám tudomásul kell vennie, hogy szerelme hiábavaló: Micikét már másnak ígérték. Kovács ezért elhatározza, hogy amúgy úriember módjára oldja meg a helyzetet: cigányzenével, itallal és a végén öngyilkossággal.F/1668/JKorhatár: 12

A vajdasági költő, színész, újságíró korabeli feljegyzései nyomán bepillanthatunk az ezredforduló környéki mindennapokba Újvidéken, a szerző választott városában, valamint Szabadkán és Zentán, és tágabban a délszláv háború utáni Szerbiában. A NATO-bombázá

Könyvünkben a magyar film alkotóiról, meghatározó műfajairól és stílusairól olvashatunk az első magyarországi vetítéstől, vagyis 1896-tól a Saul fia 2016-os Oscar-díjáig.A 120 év történetét bemutató tíz fejezetben megismerhetjük az egyes korszakokat alakító társadalmi folyamatokat, a filmgyártás intézményrendszereit, amelyek segítségével a kortárs magyar film értelmezése is könnyebbé válhat.A Magyar film 1.0 a Holnap Kiadó ismeretterjesztő sorozatában, a magyar művészet és művelődéstörténet feje

Könyvünkben a magyar film alkotóiról, meghatározó műfajairól és stílusairól olvashatunk az első magyarországi vetítéstől, vagyis 1896-tól a Saul fia 2016-os Oscar-díjáig.A 120 év történetét bemutató tíz fejezetben megismerhetjük az egyes korszakokat alakító társadalmi folyamatokat, a filmgyártás intézményrendszereit, amelyek segítségével a kortárs magyar film értelmezése is könnyebbé válhat.A Magyar film 1.0 a Holnap Kiadó ismeretterjesztő sorozatában, a magyar művészet és művelődéstörténet feje

Könyvünkben a magyar film alkotóiról, meghatározó műfajairól és stílusairól olvashatunk az első magyarországi vetítéstől, vagyis 1896-tól a Saul fia 2016-os Oscar-díjáig.A 120 év történetét bemutató tíz fejezetben megismerhetjük az egyes korszakokat alakító társadalmi folyamatokat, a filmgyártás intézményrendszereit, amelyek segítségével a kortárs magyar film értelmezése is könnyebbé válhat.A Magyar film 1.0 a Holnap Kiadó ismeretterjesztő sorozatában, a magyar művészet és művelődéstörténet feje

Deák-Sárosi Lászlónak A szimbolikus-retorikus film címen 2016-ban megjelent PhD-értekezése a képi retorika mozgóképi kiterjesztésével számos új szemponttal gazdagította a filmelméletet. Legalább ennyire újak és szakszerűek a szemiotikai, filmszemiotikai, irodalomelméleti, ismeretelméleti és kritikai írásai. Ezek összefüggő egységet alkotnak, és a képi retorikai megközelítést megalapozva, kiegészítve hasznos szempontrendszert adnak a filmek elemzéséhez azok műfajától és stílusától függetlenül. A

Izgalmas, helyenként napfényes, máskor vadregényes, néha zord szellemi tájkép bontakozik ki a Pintér Judit tanulmányaiból, interjúiból válogató kötetben. A filmes újságíróként, szerkesztőként, fordítóként és a magyar-olasz filmes kapcsolatok szervezőjeként is ismert szerző több évtized alatt született írásaiban a székely havasoktól alig egy ugrásra találjuk Rómát és az „itáliai Hollywood”, azaz a Cinecitta világát; a magyar falvakból rálátni az olasz társadalmi változásokra, és a kötet lapjain

"Verset, esszét, tanulmányt írtam, szépprózát és történelmi tényirodalmat fordítottam, de az, hogy a lengyel filmmel kapcsolatos érzéseimet valaha is papírra vessem, meg se fordult a fejemben. Pedig Andrzej Wajdának A légió című filmjét is majdnem annyiszor láttam, mint a Hamu és gyémántot. Mindkét film egyes jeleneteit lefényképezett verseknek éreztem. És a táncforgatagban a lengyel történelmet megelevenítő Menyegző is lenyűgözött. Andrzej Wajdát ma is költőnek, költői eszményemnek tartom. Film

Könyvünkben a magyar film alkotóiról, meghatározó műfajairól és stílusairól olvashatunk az első magyarországi vetítéstől, vagyis 1896-tól a Saul fia 2016-os Oscar-díjáig. A 120 év történetét bemutató tíz fejezetben megismerhetjük az egyes korszakokat alakító társadalmi folyamatokat, a filmgyártás intézményrendszereit, amelyek segítségével a kortárs magyar film értelmezése is könnyebbé válhat. A Magyar film 1.0 a Holnap Kiadó ismeretterjesztő sorozatában, a magyar művészet és művelődéstörténet fe

Izgalmas, helyenként napfényes, máskor vadregényes, néha zord szellemi tájkép bontakozik ki a Pintér Judit tanulmányaiból, interjúiból válogató kötetben. A filmes újságíróként, szerkesztőként, fordítóként és a magyar-olasz filmes kapcsolatok szervezőjeként is ismert szerző több évtized alatt született írásaiban a székely havasoktól alig egy ugrásra találjuk Rómát és az "itáliai Hollywood", azaz a Cinecitta világát; a magyar falvakból rálátni az olasz társadalmi változásokra, és a kötet lapjain a

Könyvünkben a magyar film alkotóiról, meghatározó műfajairól és stílusairól olvashatunk az első magyarországi vetítéstől, vagyis 1896-tól a Saul fia 2016-os Oscar-díjáig. A 120 év történetét bemutató tíz fejezetben megismerhetjük az egyes korszakokat alakító társadalmi folyamatokat, a filmgyártás intézményrendszereit, amelyek segítségével a kortárs magyar film értelmezése is könnyebbé válhat. A Magyar film 1.0 a Holnap Kiadó ismeretterjesztő sorozatában, a magyar művészet és művelődéstörténet fe

Az 1930-1940-es évtizedhatár a tömegfilm egyetemes történetének fordulópontja, egy nagy megrázkódtatást hozó időszak nyitánya. A klasszikus tömegfilmkultúrák boldogságvíziói sötétebb árnyalatokat kapnak, a változás legfeltűnőbb tünete pedig a végtelenül k

A Mesterek és hazák második kötetének ugyanazok a főszereplői, mint az elsőnek: a magyar és az olasz filmkultúra klasszikus alkotói és filmtörténeti jelenségei. A forma azonban más: ezúttal az interjúk kerülnek többségbe, s közéjük szövődnek be a tanulmányok, elemzések, esszék. A magyar témák egyfajta kiindulási pontja nem egy rendező vagy korszak, hanem a rendezők sorát elindító, több korszakot meghatározó stúdióvezető, Nemeskürty István személye. A vele készült interjú és a róla szóló tanulmán

A Mesterek és hazák második kötetének ugyanazok a főszereplői, mint az elsőnek: a magyar és az olasz filmkultúra klasszikus alkotói és filmtörténeti jelenségei. A forma azonban más: ezúttal az interjúk kerülnek többségbe, s közéjük szövődnek be a tanulmányok, elemzések, esszék. A magyar témák egyfajta kiindulási pontja nem egy rendező vagy korszak, hanem a rendezők sorát elindító, több korszakot meghatározó stúdióvezető, Nemeskürty István személye. A vele készült interjú és a róla szóló tanulmán

A Mesterek és hazák második kötetének ugyanazok a főszereplői, mint az elsőnek: a magyar és az olasz filmkultúra klasszikus alkotói és filmtörténeti jelenségei. A forma azonban más: ezúttal az interjúk kerülnek többségbe, s közéjük szövődnek be a tanulmányok, elemzések, esszék. A magyar témák egyfajta kiindulási pontja nem egy rendező vagy korszak, hanem a rendezők sorát elindító, több korszakot meghatározó stúdióvezető, Nemeskürty István személye. A vele készült interjú és a róla szóló tanulmán