Magyar film

A Magyar Művészeti Akadémia Film- és Fotóművészeti Tagozatának kiállítása Pesti Vigadó, 2017. február 4. – április 2.

A vajdasági költő, színész, újságíró korabeli feljegyzései nyomán bepillanthatunk az ezredforduló környéki mindennapokba Újvidéken, a szerző választott városában, valamint Szabadkán és Zentán, és tágabban a délszláv háború utáni Szerbiában. A NATO-bombázá

Könyvünkben a magyar film alkotóiról, meghatározó műfajairól és stílusairól olvashatunk az első magyarországi vetítéstől, vagyis 1896-tól a Saul fia 2016-os Oscar-díjáig.A 120 év történetét bemutató tíz fejezetben megismerhetjük az egyes korszakokat alakító társadalmi folyamatokat, a filmgyártás intézményrendszereit, amelyek segítségével a kortárs magyar film értelmezése is könnyebbé válhat.A Magyar film 1.0 a Holnap Kiadó ismeretterjesztő sorozatában, a magyar művészet és művelődéstörténet feje

Könyvünkben a magyar film alkotóiról, meghatározó műfajairól és stílusairól olvashatunk az első magyarországi vetítéstől, vagyis 1896-tól a Saul fia 2016-os Oscar-díjáig.A 120 év történetét bemutató tíz fejezetben megismerhetjük az egyes korszakokat alakító társadalmi folyamatokat, a filmgyártás intézményrendszereit, amelyek segítségével a kortárs magyar film értelmezése is könnyebbé válhat.A Magyar film 1.0 a Holnap Kiadó ismeretterjesztő sorozatában, a magyar művészet és művelődéstörténet feje

Könyvünkben a magyar film alkotóiról, meghatározó műfajairól és stílusairól olvashatunk az első magyarországi vetítéstől, vagyis 1896-tól a Saul fia 2016-os Oscar-díjáig.A 120 év történetét bemutató tíz fejezetben megismerhetjük az egyes korszakokat alakító társadalmi folyamatokat, a filmgyártás intézményrendszereit, amelyek segítségével a kortárs magyar film értelmezése is könnyebbé válhat.A Magyar film 1.0 a Holnap Kiadó ismeretterjesztő sorozatában, a magyar művészet és művelődéstörténet feje

"Verset, esszét, tanulmányt írtam, szépprózát és történelmi tényirodalmat fordítottam, de az, hogy a lengyel filmmel kapcsolatos érzéseimet valaha is papírra vessem, meg se fordult a fejemben. Pedig Andrzej Wajdának A légió című filmjét is majdnem annyiszor láttam, mint a Hamu és gyémántot. Mindkét film egyes jeleneteit lefényképezett verseknek éreztem. És a táncforgatagban a lengyel történelmet megelevenítő Menyegző is lenyűgözött. Andrzej Wajdát ma is költőnek, költői eszményemnek tartom. Film

Izgalmas, helyenként napfényes, máskor vadregényes, néha zord szellemi tájkép bontakozik ki a Pintér Judit tanulmányaiból, interjúiból válogató kötetben. A filmes újságíróként, szerkesztőként, fordítóként és a magyar-olasz filmes kapcsolatok szervezőjeként is ismert szerző több évtized alatt született írásaiban a székely havasoktól alig egy ugrásra találjuk Rómát és az „itáliai Hollywood”, azaz a Cinecitta világát; a magyar falvakból rálátni az olasz társadalmi változásokra, és a kötet lapjain

Deák-Sárosi Lászlónak A szimbolikus-retorikus film címen 2016-ban megjelent PhD-értekezése a képi retorika mozgóképi kiterjesztésével számos új szemponttal gazdagította a filmelméletet. Legalább ennyire újak és szakszerűek a szemiotikai, filmszemiotikai, irodalomelméleti, ismeretelméleti és kritikai írásai. Ezek összefüggő egységet alkotnak, és a képi retorikai megközelítést megalapozva, kiegészítve hasznos szempontrendszert adnak a filmek elemzéséhez azok műfajától és stílusától függetlenül. A

Könyvünkben a magyar film alkotóiról, meghatározó műfajairól és stílusairól olvashatunk az első magyarországi vetítéstől, vagyis 1896-tól a Saul fia 2016-os Oscar-díjáig. A 120 év történetét bemutató tíz fejezetben megismerhetjük az egyes korszakokat alakító társadalmi folyamatokat, a filmgyártás intézményrendszereit, amelyek segítségével a kortárs magyar film értelmezése is könnyebbé válhat. A Magyar film 1.0 a Holnap Kiadó ismeretterjesztő sorozatában, a magyar művészet és művelődéstörténet fe

Könyvünkben a magyar film alkotóiról, meghatározó műfajairól és stílusairól olvashatunk az első magyarországi vetítéstől, vagyis 1896-tól a Saul fia 2016-os Oscar-díjáig. A 120 év történetét bemutató tíz fejezetben megismerhetjük az egyes korszakokat alakító társadalmi folyamatokat, a filmgyártás intézményrendszereit, amelyek segítségével a kortárs magyar film értelmezése is könnyebbé válhat. A Magyar film 1.0 a Holnap Kiadó ismeretterjesztő sorozatában, a magyar művészet és művelődéstörténet fe

_x000D_ _x000D_ 1995-ben, amikor ez a kötet először megjelent, Fodor András a következőket írta róla: „Dallos Szilvia valódi eseteket felsorakoztató anekdotagyűjteményében többről van szó, mint filmről, forgatásról, kis ügyetlenkedésekről és mulatságos es

_x000D_ _x000D_ 1995-ben, amikor ez a kötet először megjelent, Fodor András a következőket írta róla: „Dallos Szilvia valódi eseteket felsorakoztató anekdotagyűjteményében többről van szó, mint filmről, forgatásról, kis ügyetlenkedésekről és mulatságos es

A Mesterek és hazák második kötetének ugyanazok a főszereplői, mint az elsőnek: a magyar és az olasz filmkultúra klasszikus alkotói és filmtörténeti jelenségei. A forma azonban más: ezúttal az interjúk kerülnek többségbe, s közéjük szövődnek be a tanulmányok, elemzések, esszék. A magyar témák egyfajta kiindulási pontja nem egy rendező vagy korszak, hanem a rendezők sorát elindító, több korszakot meghatározó stúdióvezető, Nemeskürty István személye. A vele készült interjú és a róla szóló tanulmán

A Mesterek és hazák második kötetének ugyanazok a főszereplői, mint az elsőnek: a magyar és az olasz filmkultúra klasszikus alkotói és filmtörténeti jelenségei. A forma azonban más: ezúttal az interjúk kerülnek többségbe, s közéjük szövődnek be a tanulmányok, elemzések, esszék. A magyar témák egyfajta kiindulási pontja nem egy rendező vagy korszak, hanem a rendezők sorát elindító, több korszakot meghatározó stúdióvezető, Nemeskürty István személye. A vele készült interjú és a róla szóló tanulmán

A Mesterek és hazák második kötetének ugyanazok a főszereplői, mint az elsőnek: a magyar és az olasz filmkultúra klasszikus alkotói és filmtörténeti jelenségei. A forma azonban más: ezúttal az interjúk kerülnek többségbe, s közéjük szövődnek be a tanulmányok, elemzések, esszék. A magyar témák egyfajta kiindulási pontja nem egy rendező vagy korszak, hanem a rendezők sorát elindító, több korszakot meghatározó stúdióvezető, Nemeskürty István személye. A vele készült interjú és a róla szóló tanulmán

A Mesterek és hazák második kötetének ugyanazok a főszereplői, mint az elsőnek: a magyar és az olasz filmkultúra klasszikus alkotói és filmtörténeti jelenségei. A forma azonban más: ezúttal az interjúk kerülnek többségbe, s közéjük szövődnek be a tanulmányok, elemzések, esszék. A magyar témák egyfajta kiindulási pontja nem egy rendező vagy korszak, hanem a rendezők sorát elindító, több korszakot meghatározó stúdióvezető, Nemeskürty István személye. A vele készült interjú és a róla szóló tanulmán

A Mesterek és hazák második kötetének ugyanazok a főszereplői, mint az elsőnek: a magyar és az olasz filmkultúra klasszikus alkotói és filmtörténeti jelenségei. A forma azonban más: ezúttal az interjúk kerülnek többségbe, s közéjük szövődnek be a tanulmányok, elemzések, esszék. A magyar témák egyfajta kiindulási pontja nem egy rendező vagy korszak, hanem a rendezők sorát elindító, több korszakot meghatározó stúdióvezető, Nemeskürty István személye. A vele készült interjú és a róla szóló tanulmá

A kötet időrendben sorolja fel a legfontosabb magyar filmeket, az 1916-os Obsitostól a 2005-ös Herminamező – Szellemjárásig. Szinte minden filmhez színes fotóillusztráció tartozik._x000D_ Ha úgy tetszik, a posztmodern eklektika jegyében került itt egymás

A kötet időrendben sorolja fel a legfontosabb magyar filmeket, az 1916-os Obsitostól a 2005-ös Herminamező – Szellemjárásig. Szinte minden filmhez színes fotóillusztráció tartozik._x000D_ Ha úgy tetszik, a posztmodern eklektika jegyében került itt egymás

Az 1930-1940-es évtizedhatár a tömegfilm egyetemes történetének fordulópontja, egy nagy megrázkódtatást hozó időszak nyitánya. A klasszikus tömegfilmkultúrák boldogságvíziói sötétebb árnyalatokat kapnak, a változás legfeltűnőbb tünete pedig a végtelenül k