magyar emlékei

Árpádkori latin krónikásaink említik először, hogy a keleti határhegyek közé szorult székelységnek valami sajátságos, a magyarságétól elütő írásrendszere van. A krónikások és emlékírók egybehangzóan azt igazolják, hogy az erdélyi székelyek fára rovott ősi

Fischer Károly Antal volt az első olyan tudós, aki a rovásírás emlékeit először összegyűjtötte. Könyve először 1889-ben látott napvilágot és már a megjelenésével is komoly vihart kavart az őstörténettel és az ősnyelvvel foglalkozó tudósok körében, de komoly támadás érte a régi hagyomány követői részéről is. A mai modern tudomány "A hun-magyar írás és annak fennmaradt emlékei"-t ma is időszerűnek tekinti és további kutatásra méltónak ítéli. Tudóstársa, Sebestyén Gyula is komoly érveket sorol fel

Árpádkori latin krónikásaink említik először, hogy a keleti határhegyek közé szorult székelységnek valami sajátságos, a magyarságétól elütő írásrendszere van. A krónikások és emlékírók egybehangzóan azt igazolják, hogy az erdélyi székelyek fára rovott ősi írása a XIII. elejétől fogva még négyszáz esztendőn át élt és megfigyelhető volt. Dr. Sebestyén Gyula kiváló, tudományos értékű művében tárja fel a rovásírás történetét és értékét. Jelen kiadás az 1915-ben megjelent mű reprintje.

Fischer Károly Antal volt az első olyan tudós, aki a rovásírás emlékeit először összegyűjtötte. Könyve először 1889-ben látott napvilágot és már a megjelenésével is komoly vihart kavart az őstörténettel és az ősnyelvvel foglalkozó tudósok körében, de komoly támadás érte a régi hagyomány követői részéről is. A mai modern tudomány "A hun-magyar írás és annak fennmaradt emlékei"-t ma is időszerűnek tekinti és további kutatásra méltónak ítéli. Tudóstársa, Sebestyén Gyula is komoly érveket sorol fel

Árpádkori latin krónikásaink említik először, hogy a keleti határhegyek közé szorult székelységnek valami sajátságos, a magyarságétól elütő írásrendszere van. A krónikások és emlékírók egybehangzóan azt igazolják, hogy az erdélyi székelyek fára rovott ősi írása a XIII. elejétől fogva még négyszáz esztendőn át élt és megfigyelhető volt. Dr. Sebestyén Gyula kiváló, tudományos értékű művében tárja fel a rovásírás történetét és értékét. Jelen kiadás az 1915-ben megjelent mű reprintje.

Fischer Károly Antal volt az első olyan tudós, aki a rovásírás emlékeit először összegyűjtötte. Könyve először 1889-ben látott napvilágot és már a megjelenésével is komoly vihart kavart az őstörtén...

Árpádkori latin krónikásaink említik először, hogy a keleti határhegyek közé szorult székelységnek valami sajátságos, a magyarságétól elütő írásrendszere van. A krónikások és emlékírók egybehangzóa...

Az igazság nem hathat másként, csak saját erejével, mely szelíden és mégis erőteljesen hatol az elménkbe.(II. János Pál) Az emberiség hiedelmének és intézményeinek összehasonlító tanulmányozása sokkal többre alkalmas, mint hogy kielégítse a felvilágosodott kíváncsiságot, és anyagot szolgáltasson a tudós kutatásaihoz. „Ha megfelelően foglalkozunk e tudománnyal, a haladás előmozdításának hatalmas eszköze lehet, mert felfed bizonyos gyenge pontokat abban az alapzatban, amelyre a modern társadalom f

A kétnyelvű (magyar-angol) kiadvány a 2016. február 10 - március 15. és a 2018. február 16 - március 25. között a Magyar Képzőművészeti Egyetem Barcsay Termében megrendezett két kiállítás anyagán alapul, a Magyar Képzőművészeti Egyetem Könyvtár, Levéltár és Művészeti Gyűjtemény gazdag történetifénykép-gyűjteményéből nyújt reprezentatív válogatást, nagy méretű képekkel illusztrálva. Tartalomjegyzék: I. Bevezető. A 19. századi fotográfiák a 21. században. A gyűjteményről és a válogatásról. II. K