magyar 1945

Szerdahelyi István

Dombrády Lóránd - Tóth Sándor

Egy hanyatló birodalom romba döntői - Az orosz fasiszták fantasztikus kalandjai - A Vasgárda menetelése Nagy-Románia felé - Bósz indiai bevetése a fasizmus érdekében - August Borms drámája - Az író a hamis paradicsom szolgálatában: gondolatok irodalomról és fasizmusról - Ezra Pound fasiszta fanatizmusa - Knut Hamsun mártíriuma - Petiot: Sátán doktor, a Birodalom francia katonája - Stella Goldschlag, a kollaboráns zsidó démona - Lord How-How és náci küldetése - Benito és Claretta végső utazása -

FÜLSZÖVEG Az együttlét Ameli Ladár, harminchárom éves fiatalember, ideiglenesen ablakpucoló, a huszonnyolcas villamoson zötykölődve vágyait, múltját idézi tervez. A hosszú úton - másokkal elkerülhetetlen kölcsönhatásban - gondolkodik. Temetésre megy. Barátját, az afrikai Argil Drallát temetik: az ő sorsát is újraéli. Jákob lajtorjája Jókai Anna Jákob lajtorjája címmel rendhagyó, különleges szerkezetű és sugallatú új regénnyel lepte meg az irodalmat. A feszült, izgalmas cselekménysort olykor-olyk

Jelen munka tekinthető az első olyan kísérletnek, mely kifejezetten arra vállalkozik, hogy a Salói Köztársaság, a Déli Királyság és Magyarország 1943-1945 közötti diplomáciai kapcsolatait rekonstruálja és periodizálja. Az olasz-magyar diplomáciatörténet legfontosabb állomásainak bemutatásán túl a kötet egyik vállalt célja, hogy Itália történetének olyan közismert fejezeteiről is részletesebben ismertetést adjon, mint az olasz kiugrás és annak magyarországi következményei (a budapesti olasz követ

"A szerző sok éves kutatómunkájának eredményét foglalja össze ebben a munkájában. Az olvasó a csalogató főcím olvasatán még nem lehet biztos, miről is szól a kötet, az alcím második része azonban pontosan eligazít - a szabadkai zsidóság 1918 és 1945 közötti történetét, vagy ahogyan a szerző pontosítja témáját, eszme- és politikatörténetét mutatja be. A monográfia tehát mikrotörténeti megközelítés. Egy város, a 20. század első felében három impériumváltást megélt Szabadka zsidóságának históriájá

A régmúlt rejtély. És a közelmúlt? Ha adatok, dokumentumok, élő szemtanúk állnak rendelkezésünkre, könnyű dolga van a történésznek. De ha olyan korról kell képet festenie, amelyben az adatokat meghamisítják, a dokumentumokat megsemmisítik, a szemtanúkat m

A régmúlt rejtély. És a közelmúlt? Ha adatok, dokumentumok, élő szemtanúk állnak rendelkezésünkre, könnyű dolga van a történésznek. De ha olyan korról kell képet festenie, amelyben az adatokat meghamisítják, a dokumentumokat megsemmisítik, a szemtanúkat m

Jelen munka tekinthető az első olyan kísérletnek, mely kifejezetten arra vállalkozik, hogy a Salói Köztársaság, a Déli Királyság és Magyarország 1943-1945 közötti diplomáciai kapcsolatait rekonstruálja és periodizálja. Az olasz-magyar diplomáciatörténet legfontosabb állomásainak bemutatásán túl a kötet egyik vállalt célja, hogy Itália történetének olyan közismert fejezeteiről is részletesebben ismertetést adjon, mint az olasz kiugrás és annak magyarországi következményei (a budapesti olasz követ

"A hadtörténelmi tanulmányok nem sok teret szentelnek az 1. magyar hadsereg mozgásának. Bizonyára eljön egyszer az a korszak, amikor szakdolgozatok, regények, drámák és az önéletrajzok méltatják majd ezeket az eseményeket. Addig is álljon itt hát ez a visszaemlékezés a 24. hadosztályparancsnokság embereinek mindennapjairól, akik neveltetésüknél és alkatuknál fogva másként és máshogy viselkedtek és mégsem voltak távol egymástól mozgásban és észjárásban; ludovikások és tartalékos tisztiiskolát v

Az 1938. november 2-án, a bécsi Belvedere palotában kihirdetett első bécsi döntéssel Magyarország 11 927 négyzetkilométernyi területet, Szlovákia és Kárpátalja déli, főleg magyarok lakta határsávját kapta vissza Csehszlovákiától. A visszacsatolást követő ellentmondásokkal terhes időszak – a felvidéki „magyar idők” – mindezidáig nem lett rendesen kibeszélve, ráadásul a Felvidék történetének ezen viharos hat és fél esztendejéről igen keveset tudunk. Egyrészt azért, mert akik átélték az 1938-1945 k

Hogyan alkotta meg Rákosi Mátyás politikai környezete Rákosi kultuszát, és miként hozott létre egy fiktív személyiséget? Mikor kezdődött e kultusz építése, és hogyan játszott benne szerepet a vezér két világháború közötti élete? Miben és mennyiben determi

Az első világháborúval foglalkozó szerzők első generációját az a korosztály jelenti, amelyik megélte a világégést. A tudományos feldolgozás igénye már a hadüzenet elküldése után felmerült, és a háború első hónapjaiban meg is kezdődött a munka, amely lényegében a második világháborúig folyamatos volt. 1945 után új szemlélet vert gyökeret, s azóta még újabbak születtek. A Nagy Háborúról könyvtárnyi irodalom született 1914 óta, ugyanakkor magyarországi historiográfiájáról nem készült még átfogó átt

A második világháborút követően a Sztálin és Tito között kialakult konfliktus alapjaiban rengette meg a szocialista tömböt. Rákosi Mátyás az elsők között határolódott el a jugoszláv vezetéstől, Magyarország pedig frontországgá vált, a szovjet–jugoszláv viszály nem csak hazánk kül-, de belpolitikájára is nagymértékben hatott. „Tito, az imperialisták láncos kutyája” – a közemlékezetben talán ez a mondat ragadt meg leginkább a korszakot illetően, azonban a „háború” nem csak a propaganda szintjén fo

Az 1938. november 2-án, a bécsi Belvedere palotában kihirdetett első bécsi döntéssel Magyarország 11 927 négyzetkilométernyi területet, Szlovákia és Kárpátalja déli, főleg magyarok lakta határsávját kapta vissza Csehszlovákiától. A visszacsatolást követő ellentmondásokkal terhes időszak – a felvidéki „magyar idők” – mindezidáig nem lett rendesen kibeszélve, ráadásul a Felvidék történetének ezen viharos hat és fél esztendejéről igen keveset tudunk. Egyrészt azért, mert akik átélték az 1938-1945 k