magyar 1945

Szerdahelyi István

Dombrády Lóránd - Tóth Sándor

A gazdaságtörténész szerző a XX. század közepének zsidóellenes intézkedései és a német megszállás folytán a magyar zsidóság vagyonában bekövetkező veszteséget mérte fel magyar és külföldi források alapján (beleértve a magyar zsidóság Magyarországon kívüli vagyonát is). A kötet érzelem- és indulatmentes számszerű összegzést ad - elsőként ebben a témában.

Jelen munka tekinthető az első olyan kísérletnek, mely kifejezetten arra vállalkozik, hogy a Salói Köztársaság, a Déli Királyság és Magyarország 1943-1945 közötti diplomáciai kapcsolatait rekonstruálja és periodizálja. Az olasz-magyar diplomáciatörténet legfontosabb állomásainak bemutatásán túl a kötet egyik vállalt célja, hogy Itália történetének olyan közismert fejezeteiről is részletesebben ismertetést adjon, mint az olasz kiugrás és annak magyarországi következményei (a budapesti olasz követ

"A szerző sok éves kutatómunkájának eredményét foglalja össze ebben a munkájában. Az olvasó a csalogató főcím olvasatán még nem lehet biztos, miről is szól a kötet, az alcím második része azonban pontosan eligazít - a szabadkai zsidóság 1918 és 1945 közötti történetét, vagy ahogyan a szerző pontosítja témáját, eszme- és politikatörténetét mutatja be. A monográfia tehát mikrotörténeti megközelítés. Egy város, a 20. század első felében három impériumváltást megélt Szabadka zsidóságának históriájá

Jelen munka tekinthető az első olyan kísérletnek, mely kifejezetten arra vállalkozik, hogy a Salói Köztársaság, a Déli Királyság és Magyarország 1943-1945 közötti diplomáciai kapcsolatait rekonstruálja és periodizálja. Az olasz-magyar diplomáciatörténet legfontosabb állomásainak bemutatásán túl a kötet egyik vállalt célja, hogy Itália történetének olyan közismert fejezeteiről is részletesebben ismertetést adjon, mint az olasz kiugrás és annak magyarországi következményei (a budapesti olasz követ

Az 1938. november 2-án, a bécsi Belvedere palotában kihirdetett első bécsi döntéssel Magyarország 11 927 négyzetkilométernyi területet, Szlovákia és Kárpátalja déli, főleg magyarok lakta határsávját kapta vissza Csehszlovákiától. A visszacsatolást követő ellentmondásokkal terhes időszak – a felvidéki „magyar idők” – mindezidáig nem lett rendesen kibeszélve, ráadásul a Felvidék történetének ezen viharos hat és fél esztendejéről igen keveset tudunk. Egyrészt azért, mert akik átélték az 1938-1945 k

"A hadtörténelmi tanulmányok nem sok teret szentelnek az 1. magyar hadsereg mozgásának. Bizonyára eljön egyszer az a korszak, amikor szakdolgozatok, regények, drámák és az önéletrajzok méltatják majd ezeket az eseményeket. Addig is álljon itt hát ez a visszaemlékezés a 24. hadosztályparancsnokság embereinek mindennapjairól, akik neveltetésüknél és alkatuknál fogva másként és máshogy viselkedtek és mégsem voltak távol egymástól mozgásban és észjárásban; ludovikások és tartalékos tisztiiskolát v

Az első világháborúval foglalkozó szerzők első generációját az a korosztály jelenti, amelyik megélte a világégést. A tudományos feldolgozás igénye már a hadüzenet elküldése után felmerült, és a háború első hónapjaiban meg is kezdődött a munka, amely lényegében a második világháborúig folyamatos volt. 1945 után új szemlélet vert gyökeret, s azóta még újabbak születtek. A Nagy Háborúról könyvtárnyi irodalom született 1914 óta, ugyanakkor magyarországi historiográfiájáról nem készült még átfogó átt

A második világháborút követően a Sztálin és Tito között kialakult konfliktus alapjaiban rengette meg a szocialista tömböt. Rákosi Mátyás az elsők között határolódott el a jugoszláv vezetéstől, Magyarország pedig frontországgá vált, a szovjet–jugoszláv viszály nem csak hazánk kül-, de belpolitikájára is nagymértékben hatott. „Tito, az imperialisták láncos kutyája” – a közemlékezetben talán ez a mondat ragadt meg leginkább a korszakot illetően, azonban a „háború” nem csak a propaganda szintjén fo

Az 1938. november 2-án, a bécsi Belvedere palotában kihirdetett első bécsi döntéssel Magyarország 11 927 négyzetkilométernyi területet, Szlovákia és Kárpátalja déli, főleg magyarok lakta határsávját kapta vissza Csehszlovákiától. A visszacsatolást követő ellentmondásokkal terhes időszak – a felvidéki „magyar idők” – mindezidáig nem lett rendesen kibeszélve, ráadásul a Felvidék történetének ezen viharos hat és fél esztendejéről igen keveset tudunk. Egyrészt azért, mert akik átélték az 1938-1945 k

Az 1938. november 2-án, a bécsi Belvedere palotában kihirdetett első bécsi döntéssel Magyarország 11 927 négyzetkilométernyi területet, Szlovákia és Kárpátalja déli, főleg magyarok lakta határsávját kapta vissza Csehszlovákiától. A visszacsatolást követő ellentmondásokkal terhes időszak – a felvidéki „magyar idők” – mindezidáig nem lett rendesen kibeszélve, ráadásul a Felvidék történetének ezen viharos hat és fél esztendejéről igen keveset tudunk. Egyrészt azért, mert akik átélték az 1938-1945 k

"A következő láncszem" a Nemzeti Emlékezet Bizottsága Gazdasági munkacsoportjának tanulmánykötete, amely Rákosi Mátyásnak a Szabad Népben közzétett 1948. márciusi cikkét idézi címében. A különféle vagyonelemek, vállalatok és ágazatok államosítása egy-egy újabb stratégiai jelentőségű láncszem volt a kommunistáknak a hatalom megszerzése felé vezető úton. A kötet tanulmányai különféle nézőpontokból mutatják be a második világháború utáni magyarországi államosítások folyamatát, lépéseit és következm

"Blomqvist Tünde 1977-ben született Szatmárnémetiben. Jelenleg előadótanár az uppsalai egyetem finnugor szakán. Blomqvist Tündének a svédországi magyar szépirodalomról szóló könyve hetven év (1945-2015) kiadványait öleli fel. Magukon a műveken túl azonban izgalmas azt is megvizsgálni, hogy a magyar származású svédországi írók milyen stratégiákat használnak a nyelvváltással, identitásukkal, publikációs csatornák választásával kapcsolatban, ezért a szerző nemcsak a magyar nyelvű alkotásokat veszi

"A nemzeti ellenállásnak van egy belső és egy külső arca. A külső a török nemzet fölényét mutatja Európának, a jól kiérdemelt pozíciót... Az európaiak ugyanis mindenkivel úgy bánnak, ahogy megérdemelték... Mindenki láthatta, hogy míg Svájc, Hollandia vagy Magyarország aligha akadna meg az őket lenyelni szándékozók torkán, Törökországot nem lehet csak úgy egyszerűen lenyelni, mert megemészthetetlen anyagból van." A fenti idézetet 1922-ben papírra vető értelmiségi, Ahmet Agaoglu talán nem sejtette

A vajdasági magyarokról többnyire az a legenda él, legalábbis a szocializmus időszakát tekintve, hogy szabadon és jól éltek Jugoszláviában. Utazhattak, fogyaszthattak a polgárok, az értelmiségiek pedig azt írtak és mondtak, amit akartak. A kép azonban sokkal árnyaltabb. Így az utóbbi évtizedben tapasztalható exodus valójában már a '60-as években elindult. A magyar kisebbség lecsúszása sem a délszláv háborúkkal kezdődött el. A modernizáció ugyan nem kerülte el őket sem, de az oktatás, a foglalkoz

A II. világháborút követően a győztes Szovjetunió Finnországban és Magyarországon szabad választásokat engedélyezett. A finneknek ezt követően sikerült a finlandizáció megvalósítása, azaz külpolitikailag a Szovjetuniótól függő helyzetbe kerültek, de belpolitikában önállóak voltak és parlamenti, polgári demokráciát valósítottak meg. A magyar polgári pártok politikusai is erre törekedtek: jó barátság az oroszokkal, de kapcsolatok fenntartása a nyugati hatalmakkal és szabad belpolitika. A Szovjetun

A kultúra még a hidegháború éveiben is képes volt arra, hogy hidat képezzen két ellentétes berendezkedésű állam között, miközben azt is lehetővé tehette, hogy a szembenálló felek különböző kulturális, nem kis részben propa­gandacélokat szolgáló eszközök és intézmények segítségével feltérképezzék, és ha kell, befolyásolják a másik ország polgárainak gondolkodását. A kultúra, a kultúrdiplomácia és a propaganda tehát szerves egységet alkotnak. A kulturális reláció nem csupán arról szól, hogy két or

Szerző: Apor Balázs Kiadó: Jaffa Kiadó Oldalak száma: 406 Megjelenés: 2022. szeptember Kötés: Keménytáblás Hogyan alkotta meg Rákosi Mátyás politikai környezete Rákosi kultuszát, és miként hozott létre egy fiktív személyiséget? Mikor kezdődött e kultus