magyar 1945

Szerdahelyi István

Dombrády Lóránd - Tóth Sándor

A kötet a történeti háttér feltárása mellett dokumentumokat és jogszabályokat idéz a témához kapcsolódóan. A csehszlovákiai magyar kisebbség felszámolását célzó rendeletektől kezdve a megalakuló Csehszlovákia politikájának bemutatásán keresztül a csehszlo

Aki veszi a fáradtságot, hogy ezt a visszaemlékezést elolvassa, nos az egy olyan ezred életébe nyer bepillantást, melyet azért hoztak létre, hogy háború esetén segítse az utánpótlást a hátország és a frontvonal között. Nem kisebb feladatra született tehát

Jelen munka tekinthető az első olyan kísérletnek, mely kifejezetten arra vállalkozik, hogy a Salói Köztársaság, a Déli Királyság és Magyarország 1943-1945 közötti diplomáciai kapcsolatait rekonstruálja és periodizálja. Az olasz-magyar diplomáciatörténet legfontosabb állomásainak bemutatásán túl a kötet egyik vállalt célja, hogy Itália történetének olyan közismert fejezeteiről is részletesebben ismertetést adjon, mint az olasz kiugrás és annak magyarországi következményei (a budapesti olasz követ

A régmúlt rejtély. És a közelmúlt? Ha adatok, dokumentumok, élő szemtanúk állnak rendelkezésünkre, könnyű dolga van a történésznek. De ha olyan korról kell képet festenie, amelyben az adatokat meghamisítják, a dokumentumokat megsemmisítik, a szemtanúkat m

"A hadtörténelmi tanulmányok nem sok teret szentelnek az 1. magyar hadsereg mozgásának. Bizonyára eljön egyszer az a korszak, amikor szakdolgozatok, regények, drámák és az önéletrajzok méltatják majd ezeket az eseményeket. Addig is álljon itt hát ez a visszaemlékezés a 24. hadosztályparancsnokság embereinek mindennapjairól, akik neveltetésüknél és alkatuknál fogva másként és máshogy viselkedtek és mégsem voltak távol egymástól mozgásban és észjárásban; ludovikások és tartalékos tisztiiskolát v

A második világháborút követően a Sztálin és Tito között kialakult konfliktus alapjaiban rengette meg a szocialista tömböt. Rákosi Mátyás az elsők között határolódott el a jugoszláv vezetéstől, Magyarország pedig frontországgá vált, a szovjet–jugoszláv viszály nem csak hazánk kül-, de belpolitikájára is nagymértékben hatott. „Tito, az imperialisták láncos kutyája” – a közemlékezetben talán ez a mondat ragadt meg leginkább a korszakot illetően, azonban a „háború” nem csak a propaganda szintjén fo

Kétszeresen is irodalmi szenzáció a kötetben kiadatlan Wass Albert-írások publikálása: egyrészt a két világháború közötti időszak lenyomata, szám szerint mintegy félszáz darab, másrészről pedig a jelen kötet az életműsorozat új kiadásának nyitódarabja, hi

Az 1938. november 2-án, a bécsi Belvedere palotában kihirdetett első bécsi döntéssel Magyarország 11 927 négyzetkilométernyi területet, Szlovákia és Kárpátalja déli, főleg magyarok lakta határsávját kapta vissza Csehszlovákiától. A visszacsatolást követő ellentmondásokkal terhes időszak – a felvidéki „magyar idők” – mindezidáig nem lett rendesen kibeszélve, ráadásul a Felvidék történetének ezen viharos hat és fél esztendejéről igen keveset tudunk. Egyrészt azért, mert akik átélték az 1938-1945 k

Különleges eset vagy modell? - tették fel a kérdést 1985-ben a Bécs melletti Laxenburgban működő nemzetközi kutatóintézet munkatársai, amikor összegezték az osztrák-magyar kapcsolatok 1945 utáni fejlődésének jellemzőit. Nem volt ez véletlen, hiszen az 1980-as években a két ország viszonya - miközben változatlanul szögesdrót és elektromos jelzőrendszer zárta le Magyarország nyugati határát - politikai, gazdasági és kulturális téren egyaránt példátlanul zavarmentes volt. Úgy tűnt, hogy mindez mode

"Blomqvist Tünde 1977-ben született Szatmárnémetiben. Jelenleg előadótanár az uppsalai egyetem finnugor szakán. Blomqvist Tündének a svédországi magyar szépirodalomról szóló könyve hetven év (1945-2015) kiadványait öleli fel. Magukon a műveken túl azonban izgalmas azt is megvizsgálni, hogy a magyar származású svédországi írók milyen stratégiákat használnak a nyelvváltással, identitásukkal, publikációs csatornák választásával kapcsolatban, ezért a szerző nemcsak a magyar nyelvű alkotásokat veszi

"A nemzeti ellenállásnak van egy belső és egy külső arca. A külső a török nemzet fölényét mutatja Európának, a jól kiérdemelt pozíciót... Az európaiak ugyanis mindenkivel úgy bánnak, ahogy megérdemelték... Mindenki láthatta, hogy míg Svájc, Hollandia vagy Magyarország aligha akadna meg az őket lenyelni szándékozók torkán, Törökországot nem lehet csak úgy egyszerűen lenyelni, mert megemészthetetlen anyagból van." A fenti idézetet 1922-ben papírra vető értelmiségi, Ahmet Agaoglu talán nem sejtette

A vajdasági magyarokról többnyire az a legenda él, legalábbis a szocializmus időszakát tekintve, hogy szabadon és jól éltek Jugoszláviában. Utazhattak, fogyaszthattak a polgárok, az értelmiségiek pedig azt írtak és mondtak, amit akartak. A kép azonban sokkal árnyaltabb. Így az utóbbi évtizedben tapasztalható exodus valójában már a '60-as években elindult. A magyar kisebbség lecsúszása sem a délszláv háborúkkal kezdődött el. A modernizáció ugyan nem kerülte el őket sem, de az oktatás, a foglalkoz

A II. világháborút követően a győztes Szovjetunió Finnországban és Magyarországon szabad választásokat engedélyezett. A finneknek ezt követően sikerült a finlandizáció megvalósítása, azaz külpolitikailag a Szovjetuniótól függő helyzetbe kerültek, de belpolitikában önállóak voltak és parlamenti, polgári demokráciát valósítottak meg. A magyar polgári pártok politikusai is erre törekedtek: jó barátság az oroszokkal, de kapcsolatok fenntartása a nyugati hatalmakkal és szabad belpolitika. A Szovjetun

Magyarország 1944-es német megszállását követően a hazai zsidó közösségek vezetői feloldhatatlan dilemma előtt találták magukat: működjenek együtt a németekkel és a nácibarát magyar kormánnyal, vagy válasszák az ellenállás útját? A rendelkezések a főváros