Magvető Kiadó

Mint egy tizenkilencedik századi klasszikus nagyregény, úgy kezdődik Colin Saville, a bányászcsaládban született fiú története, de olvasója majd a nevelésregény műfaj egy mindenestül angol változatának is véli-ítéli, és ítélheti fejlődésregénynek, művészregénynek, számos részletét egy feszült légkörű pszichodráma jeleneteinek - ám mindenestül mai ez a regény, történelem és családtörténet együttese, nagy fejezet a huszadik századi angol munkásosztály történetéből, azaz: szintézis. Szintézis olyan

"Szép város, de nem a legszebb. Nemes város, de talán nem a legnemesebb. Ősi város, de semmiképp sem a legősibb. A részek nem tökéletesek, s az egész együtt mégis tökéletes s olyan sírnivalóan szép, mint az az asszony, akit legjobban szerettem ezen a világon" - írja Cs. Szabó László Kolozsvárról. Amikor a szerkesztő, válogató Bálint István János végigtanulmányozta e város múltját, emlékeit, és összeállította ezt az antológiát, arra törekedett, hogy a régészeti emlékek, a várfalak, a tornyok, a h

Két történetet tart kezében az olvasó.A Daisy frenetikus és megállíthatatlan kavalkádja az indulatoknak, a nemeknek, a riposztoknak és a mondatoknak. Mintha egy operalibrettó rendezői változatát, vagy inkább műhelynaplóját forgatnánk.Az Ágnes pedig egy lektorijelentésíró szerelmi (?) drámája (?), melyet csak még bonyolultabbá tesz egy lektorálandó kelet francia könyv, egy igazi anya igazi anya-mondatokkal valamint egy mindent választékosan kommentáló koravén kislány.A Ki szavatol a lady biztonsá

"Az összefércelt töredékek - az életrajz - csak egyik részét alkotják ennek a kiadványnak a másodikba azokat az írásaimat soroltuk, amelyek a főszövegbe toldott kitérőknek, az élet dokumentumanyagának tekinthetők. Házasságom és íróvá avatásom napra-hétre egybeesik lírikusi magamra találásommal, s minthogy verseimből jóformán csak az előző évben írtak maradtak fenn, A megölt költő címen ezeket mellékelem elsőül mint emlékeket s későbbi íróságom lírai vázlatát. Itt talált helyet a Móricz Zsigmond

Goethe „fantasztikus, nevetséges szörnyeteg”-nek tartotta Savonarolát, „aki hálátlanul, makacsul és félelmetesen szembehelyezkedik Firenze nagyvonalú, szép és vidám életével”. Vajon így igaz-e a valóság? A XV. századi firenzei — itáliai, európai — élet valóban „nagyvonalú, szép és vidám” volt? És Savonarola „nevetséges szörnyeteg” ? Nagy András feszültséggel teli, erős sodrású regényében választ keres erre a kérdésre. Szándéka azonban több, mint hogy csak új – vagy újabb -megvilágításba helyezze

1794, Magyarország. II. József, a reformer uralkodó négy esztendeje elhunyt. Rendeleteit halálos ágyán visszavonta, sokat vitatott törekvései kudarcba fulladtak. Franciaországban vészes gyorsasággal követik egymást az események. A magyar nemzet legjobbjai, miközben a párizsi fordulatokat elemzi, aggódva figyelnek Bécsre: mit hoz a jövő? Minden bizonytalan, kialakulatlan, változó. Ebben a helyzetben egy fiatalember részletes, megfontolt tervezetet bocsát ki, melyben pontról pontra elősorolja a ma