Magvető II

"Az összefércelt töredékek - az életrajz - csak egyik részét alkotják ennek a kiadványnak a másodikba azokat az írásaimat soroltuk, amelyek a főszövegbe toldott kitérőknek, az élet dokumentumanyagának tekinthetők. Házasságom és íróvá avatásom napra-hétre egybeesik lírikusi magamra találásommal, s minthogy verseimből jóformán csak az előző évben írtak maradtak fenn, A megölt költő címen ezeket mellékelem elsőül mint emlékeket s későbbi íróságom lírai vázlatát. Itt talált helyet a Móricz Zsigmond

1913-ban közölte a Nyugat a Ruszka Gyuriék karácsonyá-t, melynek vérbő csavargó epizódfigurája, Kakuk Marci majd csak 1922-ben indul hódító útjára, a Kakuk Marci ifjúságá-ban Közel két évtizeden át írta Tersánszky kedvenc kópéhőse kalandos históriáját. Időről időre újabb regénnyel állt elő, s oszlatta el a folytatás helyességét kétségbe vonó barátok, szerkesztők, írótársak kételyeit. Kakuk Marci figurája mindvégig eleven maradt, s az egész regényfolyamra – mind a nyolc könyvre – érvényesek Móric

Művelődéstörténeti tanulmányok

Könyveknek néha tartalmuknál is jellemzőbb lehet keletkezési idejük és - sorsuk. 1943-ban ötlött fel bennem a gondolat, hogy megírjam a köreimben és köröttem élő, mindenáron önmegvalósításra elszánt törtetőket. A könyv első címe az lett volna, hogy: Törtetők. Hogy nem az lett, annak egyik, kisebbik oka az, hogy éppen az idő tájt jelent meg egyik nagynevű írónknak éppen Törtetők című műve nagyobbik oka a cím és a tartalom megváltozásának az, hogy "törtetőimet" egyre inkább egy bizonyos, hozzám el

"Olyan volt Mósze - írja Mózesről, Az égő csipkebokor hőséről Kodolányi János -, mintha egy másik, idegen, igen-igen magasan levő világból szállt volna a földre. Magános, nyugodt, nyájas, de szigorú. Szemében lenyűgöző erő ragyogott, mintha a messzibe tekintett s mégis meglátott volna minden. Sőt, jobban meglátott, mint azok a szemek, amelyek a körülöttünk levő világot fürkészik. Mintha láthatatlan, ám annál érzehetőbb burok vette volna körül, vozó és taszító egyszerre. A tiszta, gyermeki lelkek

Füst Milán

„Népszerű dráma lehetett a II. Richárd a kiadások számát és sűrűségét tekintve, és I. Erzsébet állítólag neheztelt is, hogy már negyvenszer játszották, ami 60-80 ezer nézőt jelent a 100 ezer lakosú Londonban, ugyanis azt pletykálták, hogy a határozatlan,

Németh László

"Népszerű dráma lehetett a II. Richárd a kiadások számát és sűrűségét tekintve, és I. Erzsébet állítólag neheztelt is, hogy már negyvenszer játszották, ami 60-80 ezer nézőt jelent a 100 ezer lakosú Londonban, ugyanis azt pletykálták, hogy a határozatlan, csapongva rendelkező király alakjában a királynőre célzott volna a szerző." Spiró György

"Olyan volt Mósze - írja Mózesről, Az égő csipkebokor hőséről Kodolányi János -, mintha egy másik, idegen, igen-igen magasan levő világból szállt volna a földre. Magános, nyugodt, nyájas, de szigorú. Szemében lenyűgöző erő ragyogott, mintha a messzibe tekintett s mégis meglátott volna minden. Sőt, jobban meglátott, mint azok a szemek, amelyek a körülöttünk levő világot fürkészik. Mintha láthatatlan, ám annál érzehetőbb burok vette volna körül, vozó és taszító egyszerre. A tiszta, gyermeki lelkek

,,Nem terveztem, de továbbírom az Alkonynaplót" - értesülhetünk az új kötet egyik naplóbejegyzéséből. Az elmúlt években Oravecz Imre alkotói figyelme a naplóírás felé fordult. Életművében a lírai és az epikai mindig is izgalmasan egészítette ki egymást. A

Karton tokban. A 24 füzet nagyon szép állapotú.

A Kaliforniai fürj Oravecz Imre bámulatos regényfolyamának, A rög gyermekeinek a második kötete. A tizenkilencedik és a huszadik század fordulója körül tömegek keltek útra Magyarországról, hogy Észak-Amerikában csinálják meg a szerencséjüket. Árvai István is nekivág feleségével és két gyerekével az Új Világnak. Pénzt akarnak gyűjteni, hogy aztán visszatérve önálló gazdaságot építhessenek szülőföldjükön, Szajlán. Csak hát odaát minden másképp alakul: változnak a gazdasági viszonyok, nő a család,

"Nem terveztem, de továbbírom az Alkonynaplót" - értesülhetünk az új kötet egyik naplóbejegyzéséből. Az elmúlt években Oravecz Imre alkotói figyelme a naplóírás felé fordult. Életművében a lírai és az epikai mindig is izgalmasan egészítette ki egymást. Az Alkonynapló II. rövid, mindig a lényegre törő feljegyzései és megállapításai mély, zsigeri rokonságot mutatnak Oravecz Imre létösszegző költészetével. Olvasmányélmények, hétköznapi történések, az idősödő test üzenetértékű tünetei mellett vissza

Bertók László (1935-2020) verseinek gyűjteménye hozzáférhetővé teszi az életmű már ismert és elismert darabjait, a kötetekbe fel nem vett szövegek közreadásával pedig teljességében ismerhetjük meg Bertók László izgalmas, korszakonként új és új formákat kereső költészetét. A gyűjtemény élén szerepelnek "a börtönt érő" versek, amelyekért 1955-ben államrend elleni izgatás vádjával elítélték Bertókot. Ezeket követik az önálló kötetek a Fák felvonulásától (1972) az immár posztumusz megjelent Együtt f

Bertók László (1935–2020) verseinek gyűjteménye hozzáférhetővé teszi az életmű már ismert és elismert darabjait, a kötetekbe fel nem vett szövegek közreadásával pedig teljességében ismerhetjük meg Bertók László izgalmas, korszakonként új és új formákat kereső költészetét. A gyűjtemény élén szerepelnek „a börtönt érő” versek, amelyekért 1955-ben államrend elleni izgatás vádjával elítélték Bertókot. Ezeket követik az önálló kötetek a Fák felvonulásától (1972) az immár posztumusz megjelent Együt