Lőrinc

Szomory Dezső a mai köztudatban elsősorban mint drámaíró él. Darabjait (pl. Györgyike, drága gyermek, Glória) ma is játsszák. Ám prózája, ezen belül is kisprózája ma is eleven. Szomory a világ beteg részét szereti festeni. Vonzódik a különlegeshez, a szer

Szomory Dezső a mai köztudatban elsősorban mint drámaíró él. Darabjait (pl. Györgyike, drága gyermek, Glória) ma is játsszák. Ám prózája, ezen belül is kisprózája ma is eleven. Szomory a világ beteg részét szereti festeni. Vonzódik a különlegeshez, a szer

Szomory Dezső a mai köztudatban elsősorban mint drámaíró él. Darabjait (pl. Györgyike, drága gyermek, Glória) ma is játsszák. Ám prózája, ezen belül is kispr&oacut

Szabó Lőrinc (1900-1957), a 20. századi magyar költészet klasszikusa - az egész világirodalomban is szinte páratlan módon - teljes lírai életművét szövegmagyarázatokkal látta el. A A Vers és valóság kommentárjainak kíséretében a jelen válogatás még érdekesebben és gazdagabban tárja fel a költői élet uralkodó témáit, érzületeit és formavilágát: az alkotó maga diktálta (titokzatos körülmények közt keletkezett, és ugyancsak rejtélyesen napfényre került) "egyszemélyes irodalomtörténetével", azaz ken

„Szabó Lőrinc verseinek válogatása során az ember belekényszerül abba a módszerváltásba, melyet ő saját életművén is megvalósított: a lineárisból a visszatérőbe, a privatizálóan magyartól a világirodalmi társaságúan magyarig, az egyszerű és egyszeri össze

Szabó Lőrinc

Szabó Lőrinc a huszadik századi irodalom egyik legjelentősebb lírikusa, műfordítója. Költőként meghatározó életművet hagyott ránk, emellett műfordítóként az európai irodalom számos elismert alkotását ültette át magyarra. A jelen válogatás versein keresztü

Szabó Lőrinc a huszadik századi irodalom egyik legjelentősebb lírikusa, műfordítója. Költőként meghatározó életművet hagyott ránk, emellett műfordítóként az európai irodalom számos elismert alkotását ültette át magyarra. A jelen válogatás versein keresztül betekintést ad munkásságának egy-egy szakaszába. „Költői és műfordítói életműve a magyar líra ritka kivételes teljesítménye. Életműve nemcsak valamely történeti jelen idő eseményeinek átélése, emberi és társadalmi igények bejelentése, hanem a

Szabó Lőrinc a huszadik századi irodalom egyik legjelentősebb lírikusa, műfordítója. Költőként meghatározó életművet hagyott ránk, emellett műfordítóként az európai irodalom számos elismert alkotását ültette át magyarra. A jelen válogatás versein keresztül betekintést ad munkásságának egy-egy szakaszába. „Költői és műfordítói életműve a magyar líra ritka kivételes teljesítménye. Életműve nemcsak valamely történeti jelen idő eseményeinek átélése, emberi és társadalmi igények bejelentése, hanem a

Szerző: Szabó Lőrinc Kiadó: AKKORD ZENEI KIADÓ KFT Oldalak száma: 176 Megjelenés: 2024. április Kötés: Puhatáblás Szabó Lőrinc a huszadik századi irodalom egyik legjelentősebb lírikusa, műfordítója. Költőként meghatározó életművet hagyott ránk, emellet

Szabó Lőrinc a huszadik századi irodalom egyik legjelentősebb lírikusa, műfordítója. Költőként meghatározó életművet hagyott ránk, emellett műfordítóként az európai irodalom számos elismert alkotását ültette át magyarra. A jelen válogatás versein keresztül betekintést ad munkásságának egy-egy szakaszába. „Költői és műfordítói életműve a magyar líra ritka kivételes teljesítménye. Életműve nemcsak valamely történeti jelen idő eseményeinek átélése, emberi és társadalmi igények bejelentése, hanem a

Szabó Lőrinc a huszadik századi irodalom egyik legjelentősebb lírikusa, műfordítója. Költőként meghatározó életművet hagyott ránk, emellett műfordítóként az európai irodalom számos elismert alkotását ültette át magyarra. A jelen válogatás versein keresztül betekintést ad munkásságának egy-egy szakaszába. "Költői és műfordítói életműve a magyar líra ritka kivételes teljesítménye. Életműve nemcsak valamely történeti jelen idő eseményeinek átélése, emberi és társadalmi igények bejelentése, hanem a

Magyar Tankönyv sorozat

Szerző: Czeglédi Katalin Kiadó: Farkas Lőrinc Imre Könyvkiadó Megjelenés: 2007 Oldalszám: 196 A legelső víznevek abból a korból valók, amikor a víz megnevezése még természetes funkcionális egységnek számított, s mint ilyen, a mondat ősével volt azonos.

Magyar Tankönyv sorozat