Line design

Az Európa nagy részét érintő, 1848-as forradalmi hullám után a politikai menekültek egyfajta nemzetek feletti valóságot hoztak létre, határokon átnyúlva. Olyan emberek között teremtődött kapcsolat, akik más körülmények között talán soha nem ismerték volna meg egymást. Kettős vonatkozással bíró jelenségről van tehát szó, amely az emigrációban élők történetén keresztül megjelenik: nemzetivel és nemzetközivel egyaránt. "Világpolgárság és honszeretet" jellemzi a kort. Az emigrációban, 1849-1873 közö

Tilcsik György levéltáros-történész - aki 1986 és 2015 között állt a Vas Megyei Levéltár élén - több mint 4 évtizede kutatja Vas vármegye reformkori és 1848. évi történetét. Jelen kötet e vizsgálatok eredményeként napvilágot látott tanulmányaiból és forráspublikációiból ad közre válogatástást. Ezekből az olvasó megismerkedhet a reformkori vármegyék működésével, egyúttal betekintést kaphat a Vas vármegye közgyűlésein az 1830-1840-es években lezajlott politikai vitákba, de elkísérheti a vasi követ

Az 1848-49-es szabadságharc Aradon kivégzett tábornokainak csaknem mindegyikét valamilyen személyes viszony is Magyarország ügyéhez kapcsolta. A sok idegen nevű katona egy részét a születés, más részét a házasság kötötte az országhoz. Igaz, hogy 1848-49 előtt többségük magyarországi kiegészítésű alakulatokban szolgált, ám ez a kapcsolat több tucat más tiszt esetében nem volt olyan erős, hogy 1848 őszén vagy 1848-49 fordulóján a magyar oldalon tarthatta volna őket. Az 1849. október 6-án Aradon ak

A könyv a zalaegerszegi levéltáros-történész szerző "Deák, Zala, reformkor" címmel, a '48-as KönyvTár sorozatban 2021-ben napvilágot látott tanulmánykötetének folytatása. Az újabb válogatás tizenkét, eredetileg 1989 és 2023 között publikált tanulmányt tartalmaz (a korábbiakat többé-kevésbé javított, bővített változatban), melyből tíz kifejezetten Zala vármegye reformkori történetével foglalkozik, de a két másik, inkább Sopron megyéhez kötődő munkának is vannak zalai vonatkozásai. Zala vármegy

Ez a kötet a dualizmus első negyedszázadába kalauzolja el az olvasót. Somogy vármegyében is ekkor nyílt utoljára érdemi lehetőség az 1848-at kiharcoló és 1849-et végigharcoló nemzedéknek arra, hogy a saját gondolataival gazdagítsa és formálja a forradalom és szabadságharc kultuszát. "Somogyország" földjén a kormánypolitikának támaszt nyújtó vármegyei tisztikar, a függetlenségiek által irányított kaposvári önkormányzat, a sokszínű, mégis a jobboldali liberálisok uralta megyei sajtó és a jelentős

Lázár Balázs kötete elsősorban az 1740 és 1848 közötti Habsburg-korszak hadtörténeti kérdéseit vizsgálja 14 tanulmányban. Ez a periódus sokáig elhanyagolt területe volt a magyar historiográfiának, de az utóbbi években, évtizedekben, nem utolsósorban a szerző munkássága révén, egyre több fontos munka látott napvilágot, amelyek a magyar részvételt tárgyalják a korszak nagyszabású háborúiban és a császári-királyi haderőben. A közölt tanulmányok nagy része inkább a háborúk és hadseregek politikai, t

Urbán Aladár az 1940-es évek második felében indult nagy történésznemzedékhez tartozott. A magyar polgári átalakulás és a forradalom és szabadságharc korával foglalkozó kortársai közül is kiemelkedett nemcsak problémaérzékenységével, hanem a korszak levéltári anyagának szinte darabszintű ismeretével. E hihetetlenül alapos anyagismeret segítette abban, hogy maradandó monográfiák és tanulmányok sorát írja a Batthyány-kormány időszakáról, Batthyány Lajos tevékenységéről vagy az 1848-as rendőrség me

A szétszórt, ám fontos eredményeket hozó hazai történeti kultuszkutatás eredményeire építve kezdődött három évvel ezelőtt, 2021 elején a VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár munkatársainak közös diskurzusra is épített munkája, melynek vizsgálati tárgya a XIX-XX. századi történeti kultuszjelenségek témaköre, élen a történeti személyiségek kultuszával, beleértve a személyi kultuszt is. Tudományos műhelyünk munkája szerencsés platformról indulhatott, mert az olyan témáknak, jelenségeknek, fog

Perczel Miklós naplója túlzás nélkül a törökországi és egyesült államokbeli az 1848-1849-es emigráció történetének egyik legfontosabb és legrészletesebb forrása. Értékét nem csak a politikai fejleményekről, a menekülteket befogadó országokról, népekről, a küzdelmes mindennapi életről szóló őszinte és sokszor kendőzetlen leírás adja, hanem hozzájárul a naplóíró, és egyben rajongásig szeretett bátyja, Perczel Mór gondolatvilágának, személyiségének megismeréséhez, valamint Kossuth Lajoshoz és a töb

A legszuperebb Oroszlán pólók óriási választékban a Pólómániánál. Tökéletes ajándék minden alkalomra. Ha nem találod, amit szeretnél, akkor tervezd meg egyedi pólódat, pulcsidat vagy bögrédet pillanatok alatt. Kiváló minőség és 100% Garancia!

A könyv a zalaegerszegi levéltáros-történész szerző "Deák, Zala, reformkor" címmel, a '48-as KönyvTár sorozatban 2021-ben napvilágot látott tanulmánykötetének folytatása. Az újabb válogatás tizenkét, eredetileg 1989 és 2023 között publikált tanulmányt tartalmaz (a korábbiakat többé-kevésbé javított, bővített változatban), melyből tíz kifejezetten Zala vármegye reformkori történetével foglalkozik, de a két másik, inkább Sopron megyéhez kötődő munkának is vannak zalai vonatkozásai. Zala vármegye a

Az 1809-es utolsó általános inszurrekció történetére a győri csatavesztés nyomja rá bélyegét. A hadba hívást követően alig két hónappal később vívott csatára az inszurgensek nem voltak felkészülve, hiányos fegyverzettel, felszereléssel és szinte kiképzés nélkül vették fel a harcot a franciákkal. A hadjárat története azonban ennél sokkal színesebb. Számos harcot, kisebb nagyobb összecsapást vívtak az inszurgensek a franciákkal az ország védelmében. Az egyik legtöbbet harcoló egység, a pesti lovas

Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc magyar alakulatairól a 19. században számos visszaemlékezés feldolgozás született, azonban a modern történettudomány elvárásainak megfelelő, levéltári kutatásokra épülő monográfia a témában mindmáig csak kevés készült. Ezen hiányt hivatott pótolni Süli Attila hadtörténész több munkája. A szerző több mint két évtizede foglalkozik az 1848-49-es szabadságharc hadtörténetével. Munkásságának fontos részét képezik az alakulattörténetek, például a 11. (Székely)

Deák Ferenc születésének 220. évfordulója alkalmából, 2023. október 18-án a került sor Zalaegerszegen a "Szokatlan hódolat ez..." című tudományos konferenciára. Kötetünk az ott elhangzott előadások szövegének bővített, jegyzetekkel ellátott változatát adja közre. Bekő Tamás tanulmánya jogtörténeti érdekességként azt tárja fel, hogy Deák Ferenc a saját családjában is segített két hosszú peres ügyet egyezségre juttatni. Béres Katalin kutatásai alapján Deák rokonszenves emberbaráti vonásaira derül

"A történelem az emlékezés élete", tartja a mondás. Az emlékezettörténet a történettudomány kiemelt fontosságú ága. Mindig van aktualitása. A Kedves Olvasó egy olyan könyvet tarthat most a kezében, melynek célja a dualizmus korának emlékezettörténeti vonatkozású bemutatása egy másik jelentős korszak: 1848-49 viszonylatában. Magyarán, hogy 1867 után mit gondoltak e jeles korszak egyes kiemelkedő eseményeiről, személyiségeiről. Széchenyi, Kossuth és Görgei a három főszereplő. A legnagyobbnak tarto

Urbán Aladár az 1940-es évek második felében indult nagy történésznemzedékhez tartozott, halálával e nemzedék egyik utolsó tagja hagyott itt minket. A magyar polgári átalakulás és a forradalom és szabadságharc korával foglalkozó kortársai közül is kiemelkedett nemcsak problémaérzékenységével, hanem a korszak levéltári anyagának szinte darabszintű ismeretével. E hihetetlenül alapos anyagismeret segítette abban, hogy maradandó monográfiák és tanulmányok sorát írja a Batthyány-kormány időszakáról,

Ez a kiadvány egy 2021 elején elkezdett kultuszkutatási program újabb, 2023-2024. évi eredményeit tartalmazza a magyar történeti személyiségek XIX-XX. századi kultusza és a személyi kultusz témakörében. Tematikája részint folytatása a 2024-ban megjelent XIX-XX. századi magyar történelmi kultuszok című összeállításnak, de ki is bővült az irodalmi kultuszkutatás történeti vonatkozásokat is tartalmazó területeivel, illetve a kultuszok intézménytörténeti hátterének témájával és további, korábban nem

Az aradi vértanúk közül az utókor jobbára azokra emlékszik, akik karddal a kezükben, a csaták forgatagában szolgálták a szabadságharc ügyét. Fleisz János kötetének hőse, Láhner György nem a harctéri érdemeivel, hanem a szabadságharc hadiiparának megteremtésében és működtetésében játszott szerepével „érdemelte ki” 1849 őszén az osztrák hadbíróság halálos ítéletét. Láhner 1795. október 22. előtt született a Turóc megyei Necpálon, egy elmagyarosodott, német származású polgári családban. 1812-től ha

Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc erdélyi kiegészítésű alakulatairól a 19. században számos visszaemlékezés feldolgozás született, azonban a modern történettudomány elvárásainak megfelelő, levéltári kutatásokra épülő monográfia a témában csak kevés készült. A 15. (Mátyás) huszárezred történetéről 2019-ben a Line Design kiadó gondozásában átfogó monográfia jelent meg, amely tartalmazza a regimentre vonatkozó fontosabb iratokat is. A mű elkészítéséhez a szerző hasznosította az alakulathoz

Az 1809-es utolsó általános inszurrekció történetére a győri csatavesztés nyomja rá bélyegét. A hadba hívást követően alig két hónappal később vívott csatára az inszurgensek nem voltak felkészülve, hiányos fegyverzettel, felszereléssel és szinte kiképzés nélkül vették fel a harcot a franciákkal. A hadjárat története azonban ennél sokkal színesebb. Számos harcot, kisebb nagyobb összecsapást vívtak az inszurgensek a franciákkal az ország védelmében. Az egyik legtöbbet harcoló egység, a pesti lovas