Liberalizmus

A 20. századot három nagy ideológia rendszer jellemezte: a fasizmus, a kommunizmus és a liberalizmus. Közölük mára csak az utóbbi maradt fenn.  E kivételezett helyzetben a liberalizmus képviselői hajlamosak elfelejteni, hogy a liberalizmus is csak egy ide

A 20. századot három nagy ideológia rendszer jellemezte: a fasizmus, a kommunizmus és a liberalizmus. Közölük mára csak az utóbbi maradt fenn. E kivételezett helyzetben a liberalizmus képviselői hajlamosak elfelejteni, hogy a liberalizmus is csak egy ideológia, nem pedig a politikai fejlődés végpontja, a demokrácia valamiféle csúcsteljesítménye. Patrick J. Deneen provokatív könyvében amellett érvel, hogy a liberalizmus eleve ellentmondásos képződmény: egyenlő jogokat hirdet, miközben hihetetlen

A liberalizmus válságban van. De mikor és miért vált szitokszóvá, némely esetben egyenesen az illiberalizmust állítva követendő példának a kormányzatok elé? A történelem vége és az utolsó ember című bestseller írója, Francis Fukuyama új könyvében a klasszikus liberalizmus korszakáig tekint vissza, hogy rámutasson: az eszmerendszer sokszor a saját alapelveinek sem tudott kellő mértékben megfelelni, a liberális demokráciákban is sok embertől megtagadták a törvény előtti egyenlőséget. Ugyanakkor ma

A liberalizmus válságban van. De mikor és miért vált szitokszóvá, némely esetben egyenesen az illiberalizmust állítva követendő példának a kormányzatok elé? A történelem vége és az utolsó ember című bestseller írója, Francis Fukuyama új könyvében a klasszikus liberalizmus korszakáig tekint vissza, hogy rámutasson: az eszmerendszer sokszor a saját alapelveinek sem tudott kellő mértékben megfelelni, a liberális demokráciákban is sok embertől megtagadták a törvény előtti egyenlőséget. Ugyanakkor ma

Szerző: Francis Fukuyama Kiadó: Európa Kiadó Oldalak száma: 264 Megjelenés: 2024. március Kötés: Puhatáblás A liberalizmus válságban van. De mikor és miért vált szitokszóvá, némely esetben egyenesen az illiberalizmust állítva követendő példának a kormá

A liberalizmus válságban van. De mikor és miért vált szitokszóvá, némely esetben egyenesen az illiberalizmust állítva követendő példának a kormányzatok elé? A történelem vége és az utolsó ember című bestseller írója, Francis Fukuyama új könyvében a klasszikus liberalizmus korszakáig tekint vissza, hogy rámutasson: az eszmerendszer sokszor a saját alapelveinek sem tudott kellő mértékben megfelelni, a liberális demokráciákban is sok embertől megtagadták a törvény előtti egyenlőséget. Ugyanakkor ma

A liberalizmus válságban van. De mikor és miért vált szitokszóvá, némely esetben egyenesen az illiberalizmust állítva követendő példának a kormányzatok elé? A történelem vége és az utolsó ember című bestseller írója, Francis Fukuyama új könyvében a klasszikus liberalizmus korszakáig tekint vissza, hogy rámutasson: az eszmerendszer sokszor a saját alapelveinek sem tudott kellő mértékben megfelelni, a liberális demokráciákban is sok embertől megtagadták a törvény előtti egyenlőséget. Ugyanakkor ma

A kommunizmus összeomlása után teret kaptak azok a nézetek, amelyek közös gondolata az volt, hogy a globalizáció és a technológia fejlődésének következményeként a világ egy liberális fejlődési útra lép. Évtizedeken át hittük, hogy ez elhozza a „történelem

A kommunizmus összeomlása után teret kaptak azok a nézetek, amelyek közös gondolata az volt, hogy a globalizáció és a technológia fejlődésének következményeként a világ egy liberális fejlődési útra lép. Évtizedeken át hittük, hogy ez elhozza a „történelem

A kommunizmus összeomlása után teret kaptak azok a nézetek, amelyek közös gondolata az volt, hogy a globalizáció és a technológia fejlődésének következményeként a világ egy liberális fejlődési útra lép. Évtizedeken át hittük, hogy ez elhozza a „történelem

A kommunizmus összeomlása után teret kaptak azok a nézetek, amelyek közös gondolata az volt, hogy a globalizáció és a technológia fejlődésének következményeként a világ egy liberális fejlődési útra lép. Évtizedeken át hittük, hogy ez elhozza a ,,történelem végét", ahol a konfliktusokat majd felváltja a végtelen növekedés. Philip Pilkington azonban rámutat, hogy az örök stabilitás és jólét elképzelése mindig is illúzió volt. A szerző végigvezet a globalizáció azon folyamatain, amelyek a várt j

A kommunizmus összeomlása után teret kaptak azok a nézetek, amelyek közös gondolata az volt, hogy a globalizáció és a technológia fejlődésének következményeként a világ egy liberális fejlődési útra lép. Évtizedeken át hittük, hogy ez elhozza a ,,történelem végét", ahol a konfliktusokat majd felváltja a végtelen növekedés. Philip Pilkington azonban rámutat, hogy az örök stabilitás és jólét elképzelése mindig is illúzió volt. A szerző végigvezet a globalizáció azon folyamatain, amelyek a várt j

A kommunizmus összeomlása után teret kaptak azok a nézetek, amelyek közös gondolata az volt, hogy a globalizáció és a technológia fejlődésének következményeként a világ egy liberális fejlődési útra lép. Évtizedeken át hittük, hogy ez elhozza a ,,történelem végét", ahol a konfliktusokat majd felváltja a végtelen növekedés. Philip Pilkington azonban rámutat, hogy az örök stabilitás és jólét elképzelése mindig is illúzió volt. A szerző végigvezet a globalizáció azon folyamatain, amelyek a várt j

A kommunizmus összeomlása után teret kaptak azok a nézetek, amelyek közös gondolata az volt, hogy a globalizáció és a technológia fejlődésének következményeként a világ egy liberális fejlődési útra lép. Évtizedeken át hittük, hogy ez elhozza a "történelem végét", ahol a konfliktusokat majd felváltja a végtelen növekedés. Philip Pilkington azonban rámutat, hogy az örök stabilitás és jólét elképzelése mindig is illúzió volt. A szerző végigvezet a globalizáció azon folyamatain, amelyek a várt jólét

A kommunizmus összeomlása után teret kaptak azok a nézetek, amelyek közös gondolata az volt, hogy a globalizáció és a technológia fejlődésének következményeként a világ egy liberális fejlődési útra lép. Évtizedeken át hittük, hogy ez elhozza a ,,történelem végét", ahol a konfliktusokat majd felváltja a végtelen növekedés. Philip Pilkington azonban rámutat, hogy az örök stabilitás és jólét elképzelése mindig is illúzió volt. A szerző végigvezet a globalizáció azon folyamatain, amelyek a várt j

A kommunizmus összeomlása után teret kaptak azok a nézetek, amelyek közös gondolata az volt, hogy a globalizáció és a technológia fejlődésének következményeként a világ egy liberális fejlődési útra lép. Évtizedeken át hittük, hogy ez elhozza a ,,történelem végét"""", ahol a konfliktusokat majd felváltja a végtelen növekedés. Philip Pilkington azonban rámutat, hogy az örök stabilitás és jólét elképzelése mindig is illúzió volt. A szerző végigvezet a globalizáció azon folyamatain, amelyek a várt j