Lazi Könyvkiadó

1939 nagypéntekjén egy kamasz matekzseni, a washingtoni Szent Albán iskola növendéke titokzatos meghívást kap a Smithson Intézetbe (Smithsonian Institution), amelynek alagsorában rohamtempóban készülnek az atombomba tervei. Az intézet munkatársai a

Az 1861-ben született Tagore az újkori India egyik legnagyobb szelleme, költőkirálya, akinek sokoldalú tehetségéből többek között arra is futotta, hogy elsőrangú festők, kiváló zenész és pedagógus legyen. Nemes egyszerűséggel fogant sorai olykor a nép

Wulthas Aspegod szobrászmester magányosan él Kinummor városában. Egy napon furcsa öregember látogatja meg és ráveszi, segítsen megkeresni egy régi isten varázserejű könyvét. A szobrász barátjával, a városi hóhérral vállalja a kalandot, ám érzik hogy a

E kötet Tagore elbeszéléseit tartalmazza. A bengáli irodalomban tulajdonképpen ő honosította meg az elbeszélés műfaját. Szépség mindenütt van, tehát minden alkalmas arra, hogy örüljünk neki - vallotta Tagore, és valóban, az emberi lélek és a természe

Francesco Petrarca élete végéhez közeledve alkotta meg legjelentősebb filozófiai művét A tudatlanságról címmel. Az írás kiindulópontja az, hogy az idősödő, széles körben elismert költőt négy velencei ifjú megtámadta azzal, hogy „jó ember ugyan, de valójában tudatlan”. Ez a tudatlanság azonban – amint az egyértelműen kiderül az olvasó számára – nem egyéb, mint ismeretelméletileg megalapozott kétely a természettudomány vezető szerepével kapcsolatban. Petrarca elsőként ismerte fel a nyugat-európai

Márai Sándor műveinek olyan gyűjteményét adjuk közre, amely 1818 és 1922 között keletkezett ismeretlen írásokat tartalmaz. A kötet különös érdeklődésre tarthat számot, hiszen a benne megjelentett írások egy része az 1919-es kommunista rémuralom idősza

Giovanni Della Casa, beneventói érsek, a Velencei Köztársaság pápai nunciusa a 16. századi olasz irodalom, és ezen belül a petrarkista költészet egyik legjelentősebb alakja. Európai hírnevét azonban a halála után két évvel, 1558-ban megjelentetett Gal

Giovanni Della Casa, beneventói érsek, a Velencei Köztársaság pápai nunciusa a 16. századi olasz irodalom, és ezen belül a petrarkista költészet egyik legjelentősebb alakja. Európai hírnevét azonban a halála után két évvel, 1558-ban megjelentetett Galateónak  köszönheti. A mű a legjobb boccacciói-firenzei nyelvi hagyományt folytatva született meg azzal a szándékkal, hogy – a helytelen modor szellemes, szarkasztikus felvázolása mellett – az udvariasság és a jólneveltség legfontosabb szabályaival

Giovanni Della Casa, beneventói érsek, a Velencei Köztársaság pápai nunciusa a 16. századi olasz irodalom, és ezen belül a petrarkista költészet egyik legjelentősebb alakja. Európai hírnevét azonban a halála után két évvel, 1558-ban megjelentetett Gal

A modern magyar próza első, máig nagy hatású alakja Csáth Géza. Orvos volt, író volt, az emberi test és lélek alapos ismerője, a század eleji fénylő, fülledt szecessziós magyar hőse irodalmunkban. Legerősebb alkotói igénye az ember újrafelfedezése. A

Részlet a könyvből: Már reggel különös volt a világ ezen a napon. December volt, és tél a világ más tájain, a Libanon hegyeiben északi szél karmolta ki a sziklákat, és naponként sűrű hóesés kavargott a csúcsok felett, itt a lankán azonban csöndes vol

A fagyöngy a karácsony jelképe, a szeretet szimbolikus növénye, mely alatt a családtagok, elfelejtkezve egy hosszú, küzdelmes esztendő gondjairól, megenyhülve az ünnep meghitt hangulatában, megcsókolják egymást. Csodálatos, mély értelmű szertartás ez

A zenélő angyal és az Egy pesti leány története után újabb darabbal bővül a Molnár Ferenc életművét fölelevenítő sorozat. A csókok éjszakája címmel huszonöt novellát és jelenetet gyűjtöttünk össze, a szerelem létélményének megannyi változatát. A színe

Az Egyesült Államok New Hampshire államában egy hideg téli éjszakán huszonnégy holttestet találnak egy autópálya építkezésén a behavazott homokban. Szabályos halmot alkotnak, arcuk egy irányba néz. Mindegyiküket szíven lőtték, ellenállásnak azonban se

Jósika Miklós nagy múltú erdélyi arisztokrata család fia volt, főnemesi ősei, rokonai fontos hivatalokat viseltek Erdélyben. Bár mindenki gyors katonai karriert jósolt neki, ő inkább úgy döntött, hogy író lesz. Első megjelent regénye az Abafi, egyben

Erdélyben történelmi sorsvállalás a költészet, a magyar költőnek egyszersmind hitvallónak is kell lennie. Dsida Jenő rövid életét végigkísérte a megváltás hite és drámája, az a bizonyosság, hogy zaklató kérdéseire a létnek egy magasabb rendjében kaphat ma