Lazi Könyvkiadó

Francesco Petrarca élete végéhez közeledve alkotta meg legjelentősebb filozófiai művét A tudatlanságról címmel. Az írás kiindulópontja az, hogy az idősödő, széles körben elismert költőt négy velencei ifjú megtámadta azzal, hogy „jó ember ugyan, de valójában tudatlan”. Ez a tudatlanság azonban – amint az egyértelműen kiderül az olvasó számára – nem egyéb, mint ismeretelméletileg megalapozott kétely a természettudomány vezető szerepével kapcsolatban. Petrarca elsőként ismerte fel a nyugat-európai

Giovanni Della Casa, beneventói érsek, a Velencei Köztársaság pápai nunciusa a 16. századi olasz irodalom, és ezen belül a petrarkista költészet egyik legjelentősebb alakja. Európai hírnevét azonban a halála után két évvel, 1558-ban megjelentetett Galateónak  köszönheti. A mű a legjobb boccacciói-firenzei nyelvi hagyományt folytatva született meg azzal a szándékkal, hogy – a helytelen modor szellemes, szarkasztikus felvázolása mellett – az udvariasság és a jólneveltség legfontosabb szabályaival

Galateo, avagy az illemről Giovanni Della Casa, beneventói érsek, a Velencei Köztársaság pápai nunciusa a 16. századi olasz irodalom, és ezen belül a petrarkista költészet egyik legjelentősebb alakja. Európai hírnevét azonban a halála után két évvel, 1

Mécs László premontrei szerzetes, költő és lapszerkesztő a két világháború közötti vallásos líra meghatározó egyénisége, a kisebbségi magyarság egyik szószólója. Versei közül sok kapcsolódik a karácsonyhoz és az ünnep lelkiségéhez. E kötet oly módon válogat belőlük és fűzi össze őket, hogy olvasásukkal szinte észrevétlenül vonódunk bele a téli hangulatba: a tar ágak szaggatta ég, a gyémánt-homokként csillogó hó és a fagyos, jégvirágos fehérség burkába, mely már magában hordozza a karácsony ígére

Két, Illyés Gyula által feldolgozott magyar népmese, a Ludas Matyi és a Három kívánság, az angol fordításukkal együtt kapott helyet ebben a pazarul illusztrált kötetben.

Amikor Krisztus Urunk a földön járt, a gonosz emberek elől bujdosnia kellett. Üldözői elől menekülve, egy sűrű lombú fa alatt húzta volna meg magát, ez azonban odaszólt neki: Állj odább, mert ha nálam találnak, engem is elpusztítanak. Ezzel utasította el féltében a többi fa is. Az Úrnak ellenségei már a nyomában voltak, amikor egy fenyőfához ért. Alig volt lombja, ezért ágai rejtették el Jézust, aki így meg is menekült. Az Úr most megáldotta a fenyőfát: Soha ne hullasd el a leveledet. Akkor is v

A 16-17. század fordulóján élt itáliai szerző, Giulio Cesare Capaccio, Tanmesék-Apológusok című műve, amely magyar fordításban először jelenik meg, az európai művelődéstörténetben, a tanmesék műfaján belül sajátos helyet foglal el. Az ókori görög-latin tan- és állatmese irodalom újragondolásával Capaccio a fabula alfajtáját, az apológust részesítette előnyben, kora eszmeiségéhez igazítva és megőrizve vagy éppen módosítva a mesék morális tanítását. A tanmesegyűjtemény amely több alkalommal látott

„Erdélyben történelmi sorsvállalás a költészet, a magyar költőnek egyszersmind hitvallónak is kell lennie. Dsida Jenő rövid életét végigkísérte a megváltás hite és drámája, az a bizonyosság, hogy zaklató kérdéseire a létnek egy magasabb rendjében kaphat majd választ. A keresztény költő igazi hangja azokban a vallásos verseiben szólal meg, amelyek a megváltást keresik, a megváltás művében kívánnak személyes részt vállalni. Dsida az „imitatio Christi” drámaiságát ismeri fel, azt a szenvedést és me

„Élet és elmúlás, virág és hervadás, harmat és őszi dér, szerelem és csalódás: s ki van merítve ennek az unalmas életnek összes változata." „Minden ember asszony elől vagy asszony után szalad." A száz éve elhunyt Ady Endrére emlékezünk az írásaiból vett megfontolandó gondolataival.

Nincs alkotó a világirodalomban, akit ne igézett volna meg a szőlő és a bor varázsa. Ma reneszánsza van a jó bornak, a borivásnak, így kedvvel olvashatjuk két évezred bölcsességeit borról és szerelemről, mámorról, elmúlásról vagyis az életről. A jó bor halkan és tisztán szól, akár egy gregorián ének, mely feledhetetlenül simogatja a pincék templomi csendjét. A bor palackozott költészet. Ahol olyan bor terem, mint a tokaji, milyen lehet ott a lélek? A bor természetéhez meg kell választani az évsz

Sík Sándor rendkívül tevékeny életét úgy jellemezhetjük, mint aki egy személyben volt piarista szerzetes, szépíró, irodalomtudós, kiváló pedagógus, műfordító, cserkészvezető és a katolikus költészet megújítója. Életét végigkísérte a piaristák szellemisége, tanulmányait és – tartományfőnökként – munkáját is a rendnek szentelte. Dolgozott a magyar irodalom professzoraként Szegeden, segédszerkesztőként az Élet című folyóiratnál és főszerkesztőként a Vigiliánál. Az I. világháború idején egy évet töl

„Szeretsz mert szeretsz, A szeretetnek nincs semmiféle észoka.” „Az, aki mindenekfelett a szerelem várába szerelmes, sosem fogja megismerni a találkozást.” „A közösség, amelyhez tartozom, nem egy párt, nem is egy szekta, hanem a hazám.” „Világossá lett előttem, hogy Istent minden kétséget kizáróan távollétéből lehet kiolvasni, amikor elrejtőzik.”

Rotterdami Erasmus: A nőkről és a házasságról c. válogatott fordításokat tartalmazó kötete egy olyan, fiatal kutatókból és tehetséges egyetemi hallgatókból alakult fordítóműhely első közös munkája, amely Rotterdami Erasmus (1469-1536) egyik legnagyobb hatású műve, a Colloquia teljes fordítását, valamint korszerű jegyzetapparátus kíséretében történő kiadását tűzte ki céljául. A munka illeszkedni próbál a nemzetközi tudományos trendekhez, hiszen olyan szövegeket tesz hozzáférhetővé magyar nyelven,

A francia pilóta-író gazdag életművének ismert és kevésbé ismert darabjaiból válogató gyűjtemény átfogó képet ad az olvasónak arról, miként vélekedett ez a tevékeny gondolkodó szeretetről és szerelemről, gyermeki lélekről és barátságról, múltról és jövőről, háborúról és békéről, életről és halálról, istenről és hitről, igazságról és szabadságról, önmagunk kiteljesítéséről – egyszóval mindarról, ami emberi létünk része. „Szeretsz, mert szeretsz. A szeretetnek nincs semmiféle észoka.” „Az, aki

"[...] volt egy kis vénember abban a társaságban, aki egymaga képes lenne megtölteni minden évkönyvet: egy bakkecske bujasága szorult bele, vagy egy olyan lényé, amely még a bakkecskénél is bujább és büdösebb. Vagy az egerektől félt, vagy a szellemektől, de nem mert egyedül aludni; semmi sem volt számára gyászosabb és nyomorúságosabb a cölibátusnál. Mindennap új meg új menyegzőt tartott, váltakozó ölelések között örök vőlegényként, noha a szája már üres volt, ő maga pedig az öregkor teljében jár

„Most már tudom, hogy csak jó lelkiismerettel lehetünk boldogok.” „Mivel a hit szentté tesz Isten előtt, szentek azok a cselekedetek is, amelyek hitből fakadnak.” „Minden, ami keresztény, a kegyelemre épül. „ „Nem emberit ajánlok, hanem istenit. „Az Úristen mindig többet ad, mint amit kérünk tőle. Ha igaz módon kérünk tőle egy darab kenyeret, ő egy egész szántóföldet ad nekünk.” „Istent szeretni annyi, mint magunkat gyűlölni és Istenen kívül semmit sem ismerni. „ „Ha a Sátán dühöng ellenem, neve

A kötet a magyarságnak Itáliával ápolt több évszázados kapcsolatrendszerébe ad betekintést. A szerző egyrészt új fénybe állít már ismert történeti tényeket, továbbá tíz hosszabb-rövidebb, eredetileg latinul vagy olaszul írt novella szövegét közli, amelyek magyar fordításban most olvashatók először.

A francia pilóta-író gazdag életművének ismert és kevésbé ismert darabjaiból válogató gyűjtemény átfogó képet ad az olvasónak arról, miként vélekedett ez a tevékeny gondolkodó szeretetről és szerelemről, gyermeki lélekről és barátságról, múltról és jövőről, háborúról és békéről, életről és halálról, istenről és hitről, igazságról és szabadságról, önmagunk kiteljesítéséről - egyszóval mindarról, ami emberi létünk része. "Szeretsz, mert szeretsz. A szeretetnek nincs semmiféle észoka." "Az, aki min

Mécs László premontrei szerzetes, költő és lapszerkesztő a két világháború közötti vallásos líra meghatározó egyénisége, a kisebbségi magyarság egyik szószólója. Versei közül sok kapcsolódik a karácsonyhoz és az ünnep lelkiségéhez.

Fabula és história határán A kötet a magyarságnak Itáliával ápolt több évszázados kapcsolatrendszerébe ad betekintést. A szerző egyrészt új fénybe állít már ismert történeti tényeket, továbbá tíz hosszabb-rövidebb, eredetileg latinul vagy olaszul írt n