LÁSZLÓ MAGYAR

Magyar László munkáinak kiemelkedő helye van az egyetemes Afrika-kutatás irodalmában. Megszakítás nélkül, tizenhét évet töltött Afrikában. Bennszülött nővel kötött házassága révén nem csupán a helyi társadalom belső élete tárult fel előtte. Nászajándékkén

A Magyar népköltési gyűjtemény hatalmas anyagából közöl a kötet egy gyűjteményt.

A magyar díszítő stílus kutatása a XIX. század második felében kezdődött. Az akkori kutatóknak két kiemelkedő alakját ismerjük: egyik Dr. Réthy László, a másik Huszka József.Dr. Réthy László az alábbi módon ír a magyar stílusról: "Van magyar styl, benne van az mindenben, ami magyar. Pázmány Péter Hodegusában, Petőfi Sándor, Arany János költeményeiben, Jókai regényeiben, a Corpus-Jurisban, Munkácsy képein, alföldi falvainkon, kúriáinkon, udvarházainkon... mindenben, amit magyar föld termett, ami

Sorozatunk kilencedik kötetében a három utolsó Árpád-házi király sorsát mutatjuk be. A tatárjárás utáni évtizedekben az országot rendbe tévő IV. Béla fia, V. István, a „nagy remények királya” sikerek és kudarcok közepette pergette azt a rövid időt, ami jutott neki a magyar trónon. A fia, IV. László pedig nem véletlenül kapta már életében a „Kun” melléknevet – nem is volt annyira magyar, mint amennyire kun. Ő volt az, aki saját alattvalói ellenében cselekedett minden lehetséges alkalommal. A harm

Sorozatunk hetedik kötetének akár azt a címet is adhatnánk: „a trónkövetelők kora”. Bitorlók, jogos és jogtalan trónörökösök, a hatalomért a módszerekben nem válogató, hevesen vetélkedő magyar államférfiak és gyermekkorú királyok tobzódása volt a 12. századnak az a valamivel több, mint negyven éve, amely alatt ennyi sok koronás fő fordult meg a trónon. Apáiktól különböző fiúk, egymáshoz semmiben sem hasonlító testvérek, nagybácsik és unokaöccsök vívták sokszor igen hosszú és véres harcukat. A

A magyar díszítő stílus kutatása a XIX. század második felében kezdődött. Az akkori kutatóknak két kiemelkedő alakját ismerjük: egyik Dr. Réthy László, a másik Huszka József.Dr. Réthy László az alá...

Jelen munkám az első Rákóczyak s az őket követő kisebb fejedelmek korában (1630-1662) használt hadieszközök leírását tartalmazza. Nagyobb részletességgel a tűzi-, támadó- és védőfegyvereket tárgyalom, de kiterjeszkedem mindazon eszközökre is, melyek ma hadi élettel kapcsolatban léptek fel. Így sok szó esik a lófelszerelésről-, zászló-, sátor- és tábori hangszerekről. Feldolgozásomban az egyes hadieszközök rövid történeti fejlődése, leírása, fajainak felsorolása, előállítása mellett, fősúlyt hel

A magyar pásztorművészet a magyar népművészet terebélyes fájának egyik ága. Fogalma alá szoktunk sorolni minden tárgyat, amelyet gulyás, csikós, juhász, kanász, tehát a magyar pásztorság eleje, főképpen a maga használatára fából, csontból, ökörnek, kosnak szarvából, kobaktöknek terméséből és állati bőrből, tehát a leginkább kezeügyébe eső nyersanyagokból olyan módon készít el, hogy az a tárgy gyakorlati célt is szolgáljon, lelki gyönyörűséget is nyújtson. A magyar pásztor a maga használatára els

Nagyon érdekes az az evangéliumi történet, amelyben Jézus ezt mondja: "Aki eszi az én testemet, aki issza az én véremet, annak örök élete van." (Jn 6,54) Meglepő és ugyanakkor jellemző Péter viselkedése. Ezt hallva nem azt kérdezi, hogyan adhatom át magam, vagy hogyan tudlak befogadni, hanem azt, mit kell tennünk, hogy Istennek tetsző dolgot cselekedjünk. Az akcióra kérdez rá. Mert azt gondolja, meg kell mutatnia, hogy szerethető. Ez a béres lelkülete. Péter azt hitte, hogy a szeretetet ki kell

közéleti írások

Klasszikus íróink és költőink anyanyelvünkről

Harmadik Évezred sorozat

Jelen munkám az első Rákóczyak s az őket követő kisebb fejedelmek korában (1630-1662) használt hadieszközök leírását tartalmazza. Nagyobb részletességgel a tűzi-, támadó- és védőfegyvereket tárgyal...

A magyar pásztorművészet a magyar népművészet terebélyes fájának egyik ága. Fogalma alá szoktunk sorolni minden tárgyat, amelyet gulyás, csikós, juhász, kanász, tehát a magyar pásztorság eleje, fők...

Kékessy László: A magyar vadász kézikönyve című műve azok számára való, akik megértik a vadásznyelvben kötelező jártasság etikáját és el akarják sajátítani ezt a külön vadásznyelvet. Nagy szorgalomnak, kiváló lelkiismeretességnek, sok búvárkodásnak az eredménye ez a könyv, amelyben vadászati irodalmunk egyik komoly értékét láthatjuk. „Akik a vadászban felületesen csak amolyan vérengző kedvű barbárt látnak, akinek egyetlen célja az öldöklés, azoknak egyáltalában még csak fogalmuk sincs arról, h

Szolzsenyicin születésének 100. évfordulójára

Tíz éves az őszödi beszéd Soha nem felejtünk! Visszaemlékezések a morális forradalom napjaira 2006-2016