Különös házasság

A regény témáját egy reformkori szájhagyomány adta; a dúsgazdag Buttler János és a katolikus paptól megejtett Dőry Mária kényszerházasságának különös története az aulikus és klerikálius erők ellen küzdő hajdani szabadelvű nemesség között terjedt szájról s

A regény anyagát a történelem adta. Az 1810-es éveknek széles hullámgyűrűket vető, valóban megtörtént botránya volt Buttler János és Dőry Mária kényszerházassága. A groteszk-tragikus nász vádoló adatait őrizte az emlékezet, s őrizték a levéltárak. Mikszát

A századvég-századelõ -- Jókai mellett -- legnépszerûbb, legolvasottabb írója novellistaként indult. Elbeszélései nyomán szûkebb pátriája, a Palócföld jellegzetes figuráinak avatott tollú megörökítõjeként vált ismertté, szeretettel és egyben a rá jellemzõ

  Kiscsoltói Mikszáth Kálmán (Szklabonya (1910-tõl Mikszáthfalva), 1847. január 16. – Budapest, 1910. május 28.) magyar író, újságíró, szerkesztõ, országgyûlési képviselõ, az MTA tagja.   Mikszáth Kálmán „A toll neki nem az íróeszköz, de egy kedves já

A katolikus pap által teherbe ejtett Déry Mária és a dúsgazdag Buttler János gróf kényszerházasságáról  szól a regény. Mikszáth regénye 18

A ​​regény témáját egy reformkori szájhagyomány adta; a dúsgazdag Buttler János és a katolikus paptól megejtett Dőry Mária kényszerházasságának különös története az aulikus és klerikálius erők ellen küzdő hajdani szabadelvű nemesség között terjedt szájról

A ​regény témáját egy reformkori szájhagyomány adta; a dúsgazdag Buttler János és a katolikus paptól megejtett Dőry Mária kényszerházasságának kü

A bárókisasszony a papjuktól állapotos. Apja szó szerint rabol neki férjet az ifjú Buttler gróf személyében, aki azonban mással van eljegyezve. Hogy a botrányt eltusoló törvény vagy a szerelem győzedelmeskedik-e, kiderül a regény végén.

A Szent Péter esernyője és a Különös házasság című regények Mikszáth Kálmán életművének talán legjelentősebb és legnépszerűbb alkotásai, mindkettő élvezetes, fordulatos. izgalmas cselekményű olvasmány, melyek méltán emelték a „nagy mesélőt" halhatatlan sz

Mikszáth Kálmán (1847-1910) Különös házassága élvezetes olvasmány. Annak is, aki még nem olvasta, s a régi olvasók népes táborának is, kikben talán már csak teremtett regényvilágának hangulata, íze él. A legendás anekdotázó, nagy mesélőkedvű író figurái - Buttler János, Dőry Mária, Horváth Piroska, Tóth uram, a röszkei kocsmáros, Vidonka és a többiek - száz év távlatából is ismerősen hatnak, a regény mit sem vesztett érvényéből. Mikszáth sorai sodorják magukkal az olvasót, kényelmes karosszékéhe

Mikszáth Kálmán (1847-1910) Különös házassága élvezetes olvasmány. Annak is, aki még nem olvasta, s a régi olvasók népes táborának is, kikben talán már csak teremtett regényvilágának hangulata, íze él. A legendás anekdotázó, nagy mesélőkedvű író figurái - Buttler János, Dőry Mária, Horváth Piroska, Tóth uram, a röszkei kocsmáros, Vidonka és a többiek - száz év távlatából is ismerősen hatnak, a regény mit sem vesztett érvényéből. Mikszáth sorai sodorják magukkal az olvasót, kényelmes karosszékéhe

Mikszáth Kálmán (1847-1910) Különös házassága élvezetes olvasmány. Annak is, aki még nem olvasta, s a régi olvasók népes táborának is, kikben talán már csak teremtett regényvilágának hangulata, íze él. A legendás anekdotázó, nagy mesélőkedvű író figurái - Buttler János, Dőry Mária, Horváth Piroska, Tóth uram, a röszkei kocsmáros, Vidonka és a többiek - száz év távlatából is ismerősen hatnak, a regény mit sem vesztett érvényéből. Mikszáth sorai sodorják magukkal az olvasót, kényelmes karosszékéhe

Mikszáth Kálmán (1847-1910) Különös házassága élvezetes olvasmány. Annak is, aki még nem olvasta, s a régi olvasók népes táborának is, kikben talán már csak teremtett regényvilágának hangulata, íze él. A legendás anekdotázó, nagy mesélőkedvű író figurái - Buttler János, Dőry Mária, Horváth Piroska, Tóth uram, a röszkei kocsmáros, Vidonka és a többiek - száz év távlatából is ismerősen hatnak, a regény mit sem vesztett érvényéből. Mikszáth sorai sodorják magukkal az olvasót, kényelmes karosszékéhe

A házasság társadalmunk alapját és egyben "saját létének végokát" képző intézménye, olyan vitathatatlanul szövevényes jelenség, amely természetéből adódóan sokoldalú vizsgálódásnak biztosít terepet. Meglepetésre ad okot ugyanakkor, hogy noha a házasság köré a társadalmi öntudat ébredésének első jeleivel formálódni kezdő védelmi erődrendszerben elsőként épült fel a büntetőjog bástyája, a házasság büntetőjogi védelmének mégis éppoly kevéssé akadt kutatója a külföldi irodalomban, mint a magyarban.