Kráter Műhely

Egy próza meg versek sora. Összesen hat tucat. Meg számtalan közös fénykép – ez a "mérlege" Gyurkovics legújabb kötetének, mely Hernádiról szól. Hernádinak. És természetesen nem csak neki.

Négyes ciklusba szedett költői világkép: magyarságtudat és az örök ontologikus kérdések: a kiváló költő új kötete igazi spirituális élmény.

A Székely Trianon szerzőjének új kötete megható önéletrajzi diptichon. A két kisregény (A Mindenható markában, Kegyetlen pálya) akár külön is értelmezhető, ám Ambrus András erdélyi gyerekkor-történetének szerves része a színészi pálya buktatóinak és nehézségeinek ábrázolása is.

Az utóbbi időben a képzőművészeti játszóparkjairól, vagyis mesélő játszótereiről híressé vált alkotó, Kő Boldizsár igen sokrétű: formatervezett iparművészeti tárgyaival csoportos és önálló kiállításokon vesz részt, szobrokat, installációkat készít, de van díjnyertes könyvillusztrációja is. Ezzel a Mesél a játszótér c. mesekönyvvel a Kráter Kiadónak az a szándéka, hogy a számítógépek világában (a kiürülni induló játszóterek mellett) a lassan-lassan már olvasni is elfelejtő gyerekeket újra a könyv

Olyan írókról és „könyvekrűl” szól Lukáts János esszé-válogatása, amelyek nélkül nincs múlt, nincs emlékezet, amelyek nélkül nem lehet magyar jelen és jövő sem. A kötet megidézett írói között szerepel többek között Kaffka Margit, Tormay Cécile, Németh László, Bánffy Miklós, Kuncz Aladár és a legutóbbi időkből Szilágyi István.

Az emigrációban élő, Magyarországon is jól ismert író-költő új kötete az utóbbi évtizedek prózai írásainak gyűjteménye. A páratlanul izgalmas kötet a diaszpóra irodalmi életéről ad hiteles képet. 1956 hű "katonája" mindmáig a magyar függetlenségi eszme elkötelezettje maradt.

A föld ködében mintha egy megtestesült misztériumjáték volna a 20. század elejének Felső-Magyarországáról, egy Közép-európai asszony életbe szőtt rémálmairól. A fájdalmas szívű örök anya, a fiáért, a fia jövőjéért, a halállal is alkut kötő magyar anya sor

Egyszer a király kihirdetteti az egész országban, hogy annak adja leányát s fele királyságát, bárki fia-borja legyen, aki valami olyat tud mondani, hogy azt ő el ne higgye. Dávid Júlia illusztrációival

A Selmeci diákok ifjúsági regény. Egy, a selmeci akadémián tanuló francia diák magyarrá válásának és Magyarországon maradásának történetét meséli el a könyv. Korhű történelemábrázolás, hiteles társadalomrajz, máig aktuális csoport-lélektani felismerések t

A 75 éves szerző a sorsát meghatározó életeseményeket foglalta versekbe. Példaértékű, ahogyan gyermekei és felesége elvesztése után a mélységes lelki fájdalomból az életre, a napvilágra kerül újra, a kimondott szó, a vers ereje által.

Két kereskedőcsalád fiataljai eleinte megtalálják egymás felé a lélek ösvényeit, de családi mentalitásuk és karriervágyuk ellentétes utakra vezeti őket. Az író a regényben váltakozva játszik az illúzió és a realitás húrjain. A két család (a beszédes elnev

Csontos Márta verskötetének univerzumában együtt elevenednek újjá az olimposzi istenek és a keresztény Isteni Háromság, az alkotó ember Godot-váró személyes magánya, valamint Hamvas Béla egyetemes személytelensége. A költőnő végletekig kifinomult képeinek

Majoros Sándor legújabb novellakötete "a legnehezebb írói műfaj" különös századvégi lenyomata. A Sinkó-, Szirmai- és Déry-díjas író korábbi munkái (A visszhangkísérlet, 1989, Távolodás bácskától, 1994) is a hagyományos novellaformával való kísérletezés lehetőségét előlegezték. Az 1991-ben Magyarországra települt író nem távolodik szülőföldje meghatározó élményvilágától, ellenkezőleg, az olvasót közelíti ehhez az elementáris élményanyaggal elbocsátó közeghez. Komor, férfias történetei az utóbbi é

„Nagy-nagy messzeségben, egy tűztenger közepéből kiemelkedő üveghegy fölött ott lebegett nagy, fehér szárnyakon a repülő kastély. De olyan messzire volt ám, hogy még a világ végin is túl lehetett egy jó napi járással.” Az ismert mesét Csilléry Orsolya ikonszerű aprólékossággal készült grafikái teszik különlegessé.

Gesztenye Guszti kalandos életének epizódjai a gyermeklélek rejtelmeibe, a gyermeki képzelőerő mindent lehetővé, elérhetővé tévő birodalmába kalauzolják az olvasót. A meseszövés által az iskolai élet öröme, esetleges fonákságai kerülnek előtérbe, Móra Fer

Gyurkovics Tibor regényének főhőse egy fiatal idegorvos; maga a történet tulajdonképpen a főhős egy napjának, karácsonyi inspekciójának ideje alatt játszódik, s ezalatt, munka közben éli át szerelmük történetét, szétdobálva e szerelem kronológiáját, ahog

A kiváló regény az I. bécsi döntést megelőző hónapok politikai manőverezésének hátterében játszódik, amikor a csehszlovák hatalom éppen a húszéves fennállásának ünneplésére készül a felvidéki magyar kisvárosban. A rezisztenciát a főhős Berinkei tanár úr b

Bogos Boróka székelyföldi írónő első mesekönyvét tartja kezében az olvasó. Az első könyvet az első gyermekéről. A Pocaklakó című történetben Boróka személyes hangú beszámolóját olvashatjuk Csintalan Ábel megszületéséről. Az édesanya a születés csodájáról szóló szeretetteljes leírását a székely nyelvjárás ízes kifejezéseivel fűszerezi. A potyoló című írásban Csintalan Ábel már nagyobb legénykeként csintalankodik édesanyja mellett, a konyhában. A nyughatatlan kisfiú mindent szeretne megismerni és

Ebben a rövid meseregényben két kicsi pingvin, Ping és Pong, izgalmas kalandokon megy át, amelyből az ifjú olvasóknak vagy mesehallgatóknak nemcsak a világlátásuk (és földrajzi ismereteik) bővülnek - mivel a történetek során a szereplők több kontinenst bejárnak -, hanem a sokféle jellemábrázolás (becsületes, szelíd, jóindulatú, megfontolt, alattomos, sunyi, ravasz, telhetetlen, stb.) alkalmat teremt a gyerekek jó irányú jellemformálására is. A meseregényt Turcsány Botond színes illusztráció tesz

Két kereskedőcsalád fiataljai eleinte megtalálják egymás felé a lélek ösvényeit, de családi mentalitásuk és karriervágyuk ellentétes utakra vezeti őket. Az író a regényben váltakozva játszik az illúzió és a realitás húrjain. A két család (a beszédes elnevezésű Ábel-ek és Toll-ak) közötti különbséget a főhősnő lelkiállapotával jellemzi az író: "Tollék a sertésfejű emberek. Brutálisak, falánkok, öntudatlanok. Ábelék pedig tépelődők, finnyásak és erőtlenek. Óh, ezek a sertésfejűek mindent megesznek