Kráter Műhely

Négyes ciklusba szedett költői világkép: magyarságtudat és az örök ontologikus kérdések: a kiváló költő új kötete igazi spirituális élmény.

Egy próza meg versek sora. Összesen hat tucat. Meg számtalan közös fénykép – ez a "mérlege" Gyurkovics legújabb kötetének, mely Hernádiról szól. Hernádinak. És természetesen nem csak neki.

A Székely Trianon szerzőjének új kötete megható önéletrajzi diptichon. A két kisregény (A Mindenható markában, Kegyetlen pálya) akár külön is értelmezhető, ám Ambrus András erdélyi gyerekkor-történetének szerves része a színészi pálya buktatóinak és nehézségeinek ábrázolása is.

Az utóbbi időben a képzőművészeti játszóparkjairól, vagyis mesélő játszótereiről híressé vált alkotó, Kő Boldizsár igen sokrétű: formatervezett iparművészeti tárgyaival csoportos és önálló kiállításokon vesz részt, szobrokat, installációkat készít, de van díjnyertes könyvillusztrációja is. Ezzel a Mesél a játszótér c. mesekönyvvel a Kráter Kiadónak az a szándéka, hogy a számítógépek világában (a kiürülni induló játszóterek mellett) a lassan-lassan már olvasni is elfelejtő gyerekeket újra a könyv

Az emigrációban élő, Magyarországon is jól ismert író-költő új kötete az utóbbi évtizedek prózai írásainak gyűjteménye. A páratlanul izgalmas kötet a diaszpóra irodalmi életéről ad hiteles képet. 1956 hű "katonája" mindmáig a magyar függetlenségi eszme elkötelezettje maradt.

Olyan írókról és „könyvekrűl” szól Lukáts János esszé-válogatása, amelyek nélkül nincs múlt, nincs emlékezet, amelyek nélkül nem lehet magyar jelen és jövő sem. A kötet megidézett írói között szerepel többek között Kaffka Margit, Tormay Cécile, Németh László, Bánffy Miklós, Kuncz Aladár és a legutóbbi időkből Szilágyi István.

Egyszer a király kihirdetteti az egész országban, hogy annak adja leányát s fele királyságát, bárki fia-borja legyen, aki valami olyat tud mondani, hogy azt ő el ne higgye. Dávid Júlia illusztrációival

Majoros Sándor legújabb novellakötete "a legnehezebb írói műfaj" különös századvégi lenyomata. A Sinkó-, Szirmai- és Déry-díjas író korábbi munkái (A visszhangkísérlet, 1989, Távolodás bácskától, 1994) is a hagyományos novellaformával való kísérletezés lehetőségét előlegezték. Az 1991-ben Magyarországra települt író nem távolodik szülőföldje meghatározó élményvilágától, ellenkezőleg, az olvasót közelíti ehhez az elementáris élményanyaggal elbocsátó közeghez. Komor, férfias történetei az utóbbi é

„Nagy-nagy messzeségben, egy tűztenger közepéből kiemelkedő üveghegy fölött ott lebegett nagy, fehér szárnyakon a repülő kastély. De olyan messzire volt ám, hogy még a világ végin is túl lehetett egy jó napi járással.” Az ismert mesét Csilléry Orsolya ikonszerű aprólékossággal készült grafikái teszik különlegessé.

Ebben a rövid meseregényben két kicsi pingvin, Ping és Pong, izgalmas kalandokon megy át, amelyből az ifjú olvasóknak vagy mesehallgatóknak nemcsak a világlátásuk (és földrajzi ismereteik) bővülnek - mivel a történetek során a szereplők több kontinenst bejárnak -, hanem a sokféle jellemábrázolás (becsületes, szelíd, jóindulatú, megfontolt, alattomos, sunyi, ravasz, telhetetlen, stb.) alkalmat teremt a gyerekek jó irányú jellemformálására is. A meseregényt Turcsány Botond színes illusztráció tesz

Bogos Boróka székelyföldi írónő első mesekönyvét tartja kezében az olvasó. Az első könyvet az első gyermekéről. A Pocaklakó című történetben Boróka személyes hangú beszámolóját olvashatjuk Csintalan Ábel megszületéséről. Az édesanya a születés csodájáról szóló szeretetteljes leírását a székely nyelvjárás ízes kifejezéseivel fűszerezi. A potyoló című írásban Csintalan Ábel már nagyobb legénykeként csintalankodik édesanyja mellett, a konyhában. A nyughatatlan kisfiú mindent szeretne megismerni és

Két kereskedőcsalád fiataljai eleinte megtalálják egymás felé a lélek ösvényeit, de családi mentalitásuk és karriervágyuk ellentétes utakra vezeti őket. Az író a regényben váltakozva játszik az illúzió és a realitás húrjain. A két család (a beszédes elnevezésű Ábel-ek és Toll-ak) közötti különbséget a főhősnő lelkiállapotával jellemzi az író: "Tollék a sertésfejű emberek. Brutálisak, falánkok, öntudatlanok. Ábelék pedig tépelődők, finnyásak és erőtlenek. Óh, ezek a sertésfejűek mindent megesznek

A 90 éves író élete nagy része országos és nemzetközi nyilvánosság előtt zajlott. Elismerések, kitüntetések, dicsérő írások ellenére tragikus sors tükröződik a róla írt dokumentumok lapjain. Olvasók és kritikusok szeretete mégis napjainkig elkíséri őt.

Az írónő Tiszaföldvári naplójának folytatása ez a könyv. Bemutatja, hogy a hajdani kitelepítettek további életútját hogyan alakította az a két és féléves száműzetés… Nemcsak az érvényesülésért, megbecsülésért folytatott küzdelemről szól, hanem amit mindenki önmagában vívott meg, hogy jobb legyen, hogy tudja szeretni az embereket, hogy tudjon megbocsátani, hogy ne gyűlöljön, hogy megpróbáljon boldog lenni, hogy bizonyítsa: ő is értékes ember.

Gesztenye Guszti kalandos életének epizódjai a gyermeklélek rejtelmeibe, a gyermeki képzelőerő mindent lehetővé, elérhetővé tévő birodalmába kalauzolják az olvasót. A meseszövés által az iskolai élet öröme, esetleges fonákságai kerülnek előtérbe, Móra Ferencre jellemző szelíd, csipkelődő formában. A mindennapok lelki bánatait a derű, a gyermeki furfang oldja fel, a magyar mesevilágban is megtalálható fordulatok segítségével. Borsódy Eszter illusztrációival.

A kötet főként állatokról szóló vidám meséket tartalmaz. Időrendben A szú és a moly, valamint A csacsi szamár című mesék születtek meg először, ezek gyermekolvasók között elért sikerén felbuzdulva kezdett a költő a többi mese írásába. Fecske Csaba életigenlő természete átüt a versek mesevilágán, a könyv darabjai derűsek, humorosak és könnyen érthetők. Minden versmese vagy mesevers megjelent már gyermeklapokban vagy napi- és hetilapok gyermekrovataiban, lesznek gyermekek, akik már a megismert mes

Füzesi Magda költészete és gyermekversei egymást kiegészítő alkalmai „a látvány és látomás között félúton egyensúlyozó jelképiség” váratlan és meglepő kibontakozásának. Minden versében ott bujkál a homo ludens, a játszó ember, aki tudását játékkal adja át a gyermek lelkének; fantáziájára bízva a tündéri megértés munkáját: „S hová viszik a Napot? / – Csodálom, hogy nem tudod! / Elviszik a napkórházba, / Ott sürög már minden bába, / ki szakmáját becsüli: Óév néni az Újévet / pontban éjfélkor szül

Gyurkovics Tibor összes drámáját tartja "kezében" az olvasó az 1969-es Estére meghalsz című darabtól az 1995-ös Háború hármasban játékig. Ezek a drámák a magyar groteszk megteremtői. Gyurkovicsot legtöbb színpadi művében az foglalkoztatja, mit jelent ma magyarnak, európainak lenni, milyen tanulságokat hordoz a múlt, és mit őriz ebből a generációk tudata, milyen szálakkal kötődik az egyén sorsa a nemzetéhez. Ezek a kérdések tragikusak, de mivel írói alkatától idegen a tragédia, válaszait a grotes

Ezt a regényt háromszor jelöltek Nobel-díjra. Az írónak talán legjobb történelmi regénye a 16. század elején (II. Gyula és X. Leó pápasága idején) játszódik Rómában, ahol Bakócz Tamás esztergomi érsek próbálja teljesíteni küldetését: megmenteni a magyarságot a töröktől. Ezért akarja megszerezni 1512-ben a pápai trónt, s vele együtt a hatalmat, de kísérlete gyászos kudarcba fullad. A rendkívül olvasmányos, kitűnő tollal megírt regény a magára hagyott magyarság szomorú sorsának jóslatával zárul, h

Az 1916-1917-es erdélyi román katonai háború volt jóformán az utolsó, amelyet az Osztrák-Magyar Monarchia hadereje győzelemmel tudott befejezni. Hadaink hősies harcait és még inkább magának a háborúnak a tanulságait tartalmazza a Metamorphosis Transylvaniae sorozat harmadik darabja a közvetlen beszámolók és részben az újabb keletű szakirodalom bemutatásával. A monografikus elrendezésű panorámát költők és írók (Ady Endre, Reményik Sándor, Nyirő József és mások) szépirodalmi munkái teszik teljessé