Kráter Egyesület

A Székely Trianon szerzőjének új kötete megható önéletrajzi diptichon. A két kisregény (A Mindenható markában, Kegyetlen pálya) akár külön is értelmezhető, ám Ambrus András erdélyi gyerekkor-történetének szerves része a színészi pálya buktatóinak és nehézségeinek ábrázolása is.

Olyan írókról és „könyvekrűl” szól Lukáts János esszé-válogatása, amelyek nélkül nincs múlt, nincs emlékezet, amelyek nélkül nem lehet magyar jelen és jövő sem. A kötet megidézett írói között szerepel többek között Kaffka Margit, Tormay Cécile, Németh László, Bánffy Miklós, Kuncz Aladár és a legutóbbi időkből Szilágyi István.

Négyes ciklusba szedett költői világkép: magyarságtudat és az örök ontologikus kérdések: a kiváló költő új kötete igazi spirituális élmény.

Egy próza meg versek sora. Összesen hat tucat. Meg számtalan közös fénykép – ez a "mérlege" Gyurkovics legújabb kötetének, mely Hernádiról szól. Hernádinak. És természetesen nem csak neki.

Az utóbbi időben a képzőművészeti játszóparkjairól, vagyis mesélő játszótereiről híressé vált alkotó, Kő Boldizsár igen sokrétű: formatervezett iparművészeti tárgyaival csoportos és önálló kiállításokon vesz részt, szobrokat, installációkat készít, de van díjnyertes könyvillusztrációja is. Ezzel a Mesél a játszótér c. mesekönyvvel a Kráter Kiadónak az a szándéka, hogy a számítógépek világában (a kiürülni induló játszóterek mellett) a lassan-lassan már olvasni is elfelejtő gyerekeket újra a könyv

Az emigrációban élő, Magyarországon is jól ismert író-költő új kötete az utóbbi évtizedek prózai írásainak gyűjteménye. A páratlanul izgalmas kötet a diaszpóra irodalmi életéről ad hiteles képet. 1956 hű "katonája" mindmáig a magyar függetlenségi eszme elkötelezettje maradt.

Egyszer a király kihirdetteti az egész országban, hogy annak adja leányát s fele királyságát, bárki fia-borja legyen, aki valami olyat tud mondani, hogy azt ő el ne higgye. Dávid Júlia illusztrációival

„Nagy-nagy messzeségben, egy tűztenger közepéből kiemelkedő üveghegy fölött ott lebegett nagy, fehér szárnyakon a repülő kastély. De olyan messzire volt ám, hogy még a világ végin is túl lehetett egy jó napi járással.” Az ismert mesét Csilléry Orsolya ikonszerű aprólékossággal készült grafikái teszik különlegessé.

Majoros Sándor legújabb novellakötete "a legnehezebb írói műfaj" különös századvégi lenyomata. A Sinkó-, Szirmai- és Déry-díjas író korábbi munkái (A visszhangkísérlet, 1989, Távolodás bácskától, 1994) is a hagyományos novellaformával való kísérletezés lehetőségét előlegezték. Az 1991-ben Magyarországra települt író nem távolodik szülőföldje meghatározó élményvilágától, ellenkezőleg, az olvasót közelíti ehhez az elementáris élményanyaggal elbocsátó közeghez. Komor, férfias történetei az utóbbi é

Ebben a rövid meseregényben két kicsi pingvin, Ping és Pong, izgalmas kalandokon megy át, amelyből az ifjú olvasóknak vagy mesehallgatóknak nemcsak a világlátásuk (és földrajzi ismereteik) bővülnek - mivel a történetek során a szereplők több kontinenst bejárnak -, hanem a sokféle jellemábrázolás (becsületes, szelíd, jóindulatú, megfontolt, alattomos, sunyi, ravasz, telhetetlen, stb.) alkalmat teremt a gyerekek jó irányú jellemformálására is. A meseregényt Turcsány Botond színes illusztráció tesz

Bogos Boróka székelyföldi írónő első mesekönyvét tartja kezében az olvasó. Az első könyvet az első gyermekéről. A Pocaklakó című történetben Boróka személyes hangú beszámolóját olvashatjuk Csintalan Ábel megszületéséről. Az édesanya a születés csodájáról szóló szeretetteljes leírását a székely nyelvjárás ízes kifejezéseivel fűszerezi. A potyoló című írásban Csintalan Ábel már nagyobb legénykeként csintalankodik édesanyja mellett, a konyhában. A nyughatatlan kisfiú mindent szeretne megismerni és

Ismeritek a csodaszarvas legendáját? Mikor egy viharos este Papa elmesélte Hunor és Magor történetét, unokái, Panni és Dani nem is sejtették, hogy hamarosan személyesen is látogatást tehetnek a hunok és a magyarok táborában. Vajon mi köze lehet egy bicegő pásztorfiúnak Isten kardjához? Miért viszi magával Álmos vezér Danit a törzsi tanácskozásra? És ki akarja ellopni a Szent Koronát? Kalandozzatok ti is a sátor-űrhajóval, és fedezzétek fel a magyar nép történelmének fontos eseményeit!

A 90 éves író élete nagy része országos és nemzetközi nyilvánosság előtt zajlott. Elismerések, kitüntetések, dicsérő írások ellenére tragikus sors tükröződik a róla írt dokumentumok lapjain. Olvasók és kritikusok szeretete mégis napjainkig elkíséri őt.

Két kereskedőcsalád fiataljai eleinte megtalálják egymás felé a lélek ösvényeit, de családi mentalitásuk és karriervágyuk ellentétes utakra vezeti őket. Az író a regényben váltakozva játszik az illúzió és a realitás húrjain. A két család (a beszédes elnevezésű Ábel-ek és Toll-ak) közötti különbséget a főhősnő lelkiállapotával jellemzi az író: "Tollék a sertésfejű emberek. Brutálisak, falánkok, öntudatlanok. Ábelék pedig tépelődők, finnyásak és erőtlenek. Óh, ezek a sertésfejűek mindent megesznek

A szerző így ír könyvéről: "Szaporodnak a történeteim, s ennek következtében szaporodnak a batyuim is. Minél hosszabban élek, annál nehezebb batyut cipelek, annál gazdagabb a múltam. Ezeknek a batyuknak meglehetősen változatos a tartalma. Van benne jó és rossz, mulatságos és szomorú, hiszen azért batyu a batyu, hogy minden beleférjen. Hogy ötödik batyumban elkerüljem a káoszt, megpróbáltam a történeteket téma szerint rendszerezni. Külön választottam a gyerek és állattörténeteket ezek teszik ki z

Az Utolsó kísérlet regényciklus harmadik darabja, mely a Kocsik szeptemberben és az Alsóvárosi búcsú kötetek szerves folytatása. A történet ezúttal az immáron felnőtté váló Jó Péter kálváriájának története, mely mögött kirajzolódik az összeomló Monarchia története is. A kötet az eredeti szerzői terv szerint tartalmazza A másik mester, később önállóan is kiadott részt is, illetőleg az Utolsó kísérlet tervrajzát is, melyet Németh László már 1939-ben megírt. A Szerdai fogadónap ilyenformán a két me

Az írónő Tiszaföldvári naplójának folytatása ez a könyv. Bemutatja, hogy a hajdani kitelepítettek további életútját hogyan alakította az a két és féléves száműzetés… Nemcsak az érvényesülésért, megbecsülésért folytatott küzdelemről szól, hanem amit mindenki önmagában vívott meg, hogy jobb legyen, hogy tudja szeretni az embereket, hogy tudjon megbocsátani, hogy ne gyűlöljön, hogy megpróbáljon boldog lenni, hogy bizonyítsa: ő is értékes ember.

Füzesi Magda költészete és gyermekversei egymást kiegészítő alkalmai „a látvány és látomás között félúton egyensúlyozó jelképiség” váratlan és meglepő kibontakozásának. Minden versében ott bujkál a homo ludens, a játszó ember, aki tudását játékkal adja át a gyermek lelkének; fantáziájára bízva a tündéri megértés munkáját: „S hová viszik a Napot? / – Csodálom, hogy nem tudod! / Elviszik a napkórházba, / Ott sürög már minden bába, / ki szakmáját becsüli: Óév néni az Újévet / pontban éjfélkor szül

A kötet főként állatokról szóló vidám meséket tartalmaz. Időrendben A szú és a moly, valamint A csacsi szamár című mesék születtek meg először, ezek gyermekolvasók között elért sikerén felbuzdulva kezdett a költő a többi mese írásába. Fecske Csaba életigenlő természete átüt a versek mesevilágán, a könyv darabjai derűsek, humorosak és könnyen érthetők. Minden versmese vagy mesevers megjelent már gyermeklapokban vagy napi- és hetilapok gyermekrovataiban, lesznek gyermekek, akik már a megismert mes

Gesztenye Guszti kalandos életének epizódjai a gyermeklélek rejtelmeibe, a gyermeki képzelőerő mindent lehetővé, elérhetővé tévő birodalmába kalauzolják az olvasót. A meseszövés által az iskolai élet öröme, esetleges fonákságai kerülnek előtérbe, Móra Ferencre jellemző szelíd, csipkelődő formában. A mindennapok lelki bánatait a derű, a gyermeki furfang oldja fel, a magyar mesevilágban is megtalálható fordulatok segítségével. Borsódy Eszter illusztrációival.