Középkori magyar

Hogy úgy a hazai, valamint a külföldi címertan (heraldika) a maga ábrázolásaiban egy - később letűnt - jelképező rendszer hatása alatt állott és ennek a jelképezésnek ősforrásai: a Szentírás, a Melito vagy Pseudo-Melito: Clavis Scripturae-ja, a Physiologusok és Bestiariusok stb. voltak, azt - úgy vélem - már eddig is sikerült elég elfogadható módon bebizonyítanom.

Hogy úgy a hazai, valamint a külföldi címertan (heraldika) a maga ábrázolásaiban egy - később letűnt - jelképező rendszer hatása alatt állott és ennek a jelképezésnek ősforrásai: a Szentírás, a Melito vagy Pseudo-Melito: Clavis Scripturae-ja, a Physiologusok és Bestiariusok stb. voltak, azt - úgy vélem - már eddig is sikerült elég elfogadható módon bebizonyítanom.

Hogy úgy a hazai, valamint a külföldi címertan (heraldika) a maga ábrázolásaiban egy - később letűnt - jelképező rendszer hatása alatt állott és ennek a jelképezésnek ősforrásai: a Szentírás, a Melito vagy Pseudo-Melito: Clavis Scripturae-ja, a Physiologusok és Bestiariusok stb. voltak, azt - úgy vélem - már eddig is sikerült elég elfogadható módon bebizonyítanom.

A középkori magyar címertan jelképezése Hogy úgy a hazai, valamint a külföldi címertan (heraldika) a maga ábrázolásaiban egy - később letűnt - jelképező rendszer hatása alatt állott és ennek a jelképezésnek ősforrásai: a Szentírás, a Melito vagy Pseudo

Hogy úgy a hazai, valamint a külföldi címertan (heraldika) a maga ábrázolásaiban egy - később letűnt - jelképező rendszer hatása alatt állott és ennek a jelképezésnek ősforrásai: a Szentírás, a Melito vagy Pseudo-Melito: Clavis Scripturae-ja, a Physiologusok és Bestiariusok stb. voltak, azt - úgy vélem - már eddig is sikerült elég elfogadható módon bebizonyítanom.

A Felső-Tisza-vidék Magyarország középkori templomokban leggazdagabb régiója. Míg a DUna-Tisza közén és a Tiszántúlon alig találni a román és a gótikus korból fennmaradt egyházi építményt, addig a Felső-Tisza vidékén több tucat ma is használatban álló köz

A Felső-Tisza-vidék Magyarország középkori templomokban leggazdagabb régiója. Míg a DUna-Tisza közén és a Tiszántúlon alig találni a román és a gótikus korból fennmaradt egyházi építményt, addig a Felső-Tisza vidékén több tucat ma is használatban álló köz

Immagini di testimonianze ungheresi nell'Italia medievale

Szerző: Fucskár Ágnes - Fucskár József Attila Kiadó: Kossuth Kiadó Oldalak száma: 80 Megjelenés: 2020. július Kötés: Keménytáblás A Felső-Tisza-vidék Magyarország középkori templomokban leggazdagabb régiója. Míg a DUna-Tisza közén és a Tiszántúlon ali

A Felső-Tisza-vidék Magyarország középkori templomokban leggazdagabb régiója. Míg a DUna-Tisza közén és a Tiszántúlon alig találni a román és a gótikus korból fennmaradt egyházi építményt, addig a Felső-Tisza vidékén több tucat ma is használatban álló középkori templomot láthatunk. Hasonlóan az erdélyi Szászföldhöz, ahol szinte minden falu közepén ott magasodik egy középkori templomerőd, itt is alig akad település, amelyik ne büszkélkedhetne román kori vagy gótikus templommal. A középkor e tanúi

RÓNAI BALÁZS ZOLTÁN (1970, Orosháza) költő, az Országút folyóirat irodalmi szerkesztője új könyvében időutazásra hív a középkorba. A török idők meg nem nevezett évszázadában egy tetszésünk szerinti kisváros lakója lehetünk: a hajdani polgár bőrébe bújva átérezhetjük és megérthetjük az akkori idők gondolkodásmódját, társadalmi és történelmi viszonyait, szokásait, hiedelmeit. S miközben remekül szórakozunk, persze minduntalan ráébredünk, hogy múlt és jelen egybeolvad, hiszen az alapvető emberi von

RÓNAI BALÁZS ZOLTÁN (1970, Orosháza) költő, az Országút folyóirat irodalmi szerkesztője új könyvében időutazásra hív a középkorba. A török idők meg nem nevezett évszázadában egy tetszésünk szerinti kisváros lakója lehetünk: a hajdani polgár bőrébe bújva á

Thoroczkay Gábor középkorkutatónak, a budapesti tudományegyetem (ELTE) docensének legújabb tanulmánykötete mind a magyar őstörténet, mind a magyar középkor iránt érdeklődők figyelmét felkeltheti. A kötetben sorjázó, az elmúlt évtizedben született tanulmányok a Kárpát-medencei avar néptöredékek továbbélésétől egészen a 2024 őszén kirobbant, Szent István király megismerhetőségének esélyét taglaló vitáig számos kérdést felölelnek. A kötet legfőbb szereplői tehát az Árpád-kor írott forrásai, nagy al

Thoroczkay Gábor középkorkutatónak, a budapesti tudományegyetem (ELTE) docensének legújabb tanulmánykötete mind a magyar őstörténet, mind a magyar középkor iránt érdeklődők figyelmét felkeltheti. A kötetben sorjázó, az elmúlt évtizedben született tanulmányok a Kárpát-medencei avar néptöredékek továbbélésétől egészen a 2024 őszén kirobbant, Szent István király megismerhetőségének esélyét taglaló vitáig számos kérdést felölelnek. A kötet legfőbb szereplői tehát az Árpád-kor írott forrásai, nagy al

Thoroczkay Gábor középkorkutatónak, a budapesti tudományegyetem (ELTE) docensének legújabb tanulmánykötete mind a magyar őstörténet, mind a magyar középkor iránt érdeklődők figyelmét felkeltheti. A kötetben sorjázó, az elmúlt évtizedben született tanulmányok a Kárpát-medencei avar néptöredékek továbbélésétől egészen a 2024 őszén kirobbant, Szent István király megismerhetőségének esélyét taglaló vitáig számos kérdést felölelnek. A kötet legfőbb szereplői tehát az Árpád-kor írott forrásai, nagy al

A középkori Magyar Királyság legjelentősebb számú képzőművészeti együttesét a falképek alkotják. Az évszázadok történelmi viharai során azonban az emlék¬anyag zöme elpusztult. 1954-ben Radocsay Dénes a Falképek a középkori Magyarországon című, máig alapvető művében csupán 438 olyan templomot és világi épületet tartott számon, melyet XII-XVI. századi freskók díszítettek. Az elmúlt évtizedek műemléki-régészeti kutatásai nyomán számuk jelentősen megnövekedett, és - remélhetőleg - még további lappan

Magyar egyháztörténelmünk írásai nem beszélnek a magyar inkvizíció működéséről. Jelen tanulmányomnak nincs rejtett szándéka. Egyetlen mondata sem vád, de minden egyes sora panasz az elnémított ősvallás és eretnekségek üldözöttei helyett és felbecslése a sok erkölcsi és kultúrkárnak, amely a magyar inkvizícióból származott. Egyet azonban eleve be kell vallanom: az elkötelezett magyar történetírók egyoldalú, nyomasztó örökségként reánk nehezedő nyugati történetszemléletével szakítva, szándékosan é

Magyar egyháztörténelmünk írásai nem beszélnek a magyar inkvizíció működéséről. Jelen tanulmányomnak nincs rejtett szándéka. Egyetlen mondata sem vád, de minden egyes sora panasz az elnémított ősvallás és eretnekségek üldözöttei helyett és felbecslése a sok erkölcsi és kultúrkárnak, amely a magyar inkvizícióból származott. Egyet azonban eleve be kell vallanom: az elkötelezett magyar történetírók egyoldalú, nyomasztó örökségként reánk nehezedő nyugati történetszemléletével szakítva, szándékosan é