Középkori magyar

Hogy úgy a hazai, valamint a külföldi címertan (heraldika) a maga ábrázolásaiban egy - később letűnt - jelképező rendszer hatása alatt állott és ennek a jelképezésnek ősforrásai: a Szentírás, a Melito vagy Pseudo-Melito: Clavis Scripturae-ja, a Physiologusok és Bestiariusok stb. voltak, azt - úgy vélem - már eddig is sikerült elég elfogadható módon bebizonyítanom.

Hogy úgy a hazai, valamint a külföldi címertan (heraldika) a maga ábrázolásaiban egy - később letűnt - jelképező rendszer hatása alatt állott és ennek a jelképezésnek ősforrásai: a Szentírás, a Melito vagy Pseudo-Melito: Clavis Scripturae-ja, a Physiologusok és Bestiariusok stb. voltak, azt - úgy vélem - már eddig is sikerült elég elfogadható módon bebizonyítanom.

A gyerekekhez szóló könyv, mely legnagyobb hányadában színes rajzokból áll, voltaképpen három kötet folyamatos lapszámozású kolligátuma. Az első rész az ókor világával foglalkozik, és olyan gigantikus alkotásait mutatja be a gyerekeknek, mint a gizai Nagy Piramis, a babiloni függőkertek, Zeusz szobra Olümpiában a rhodoszi Kolosszus és az ókori ember csodálatának középpontjában állott többi építmény. Amint azonban kiderül a továbbiakból (A középkori világ 7 csodája), a középkorban is születtek eg

Hogy úgy a hazai, valamint a külföldi címertan (heraldika) a maga ábrázolásaiban egy - később letűnt - jelképező rendszer hatása alatt állott és ennek a jelképezésnek ősforrásai: a Szentírás, a Melito vagy Pseudo-Melito: Clavis Scripturae-ja, a Physiologusok és Bestiariusok stb. voltak, azt - úgy vélem - már eddig is sikerült elég elfogadható módon bebizonyítanom.

A középkori magyar címertan jelképezése Hogy úgy a hazai, valamint a külföldi címertan (heraldika) a maga ábrázolásaiban egy - később letűnt - jelképező rendszer hatása alatt állott és ennek a jelképezésnek ősforrásai: a Szentírás, a Melito vagy Pseudo

Hogy úgy a hazai, valamint a külföldi címertan (heraldika) a maga ábrázolásaiban egy - később letűnt - jelképező rendszer hatása alatt állott és ennek a jelképezésnek ősforrásai: a Szentírás, a Mel...

Thoroczkay Gábor középkorkutatónak, a budapesti tudományegyetem (ELTE) docensének legújabb tanulmánykötete mind a magyar őstörténet, mind a magyar középkor iránt érdeklődők figyelmét felkeltheti. A kötetben sorjázó, az elmúlt évtizedben született tanulmányok a Kárpát-medencei avar néptöredékek továbbélésétől egészen a 2024 őszén kirobbant, Szent István király megismerhetőségének esélyét taglaló vitáig számos kérdést felölelnek. A kötet legfőbb szereplői tehát az Árpád-kor írott forrásai, nagy al

Az 1000 táján létrejött középkori magyar állam és Itália az elmúlt 10 évszázad során megannyi szállal kapcsolódott egymáshoz. Könyvünk Itália középkori magyar emlékeiből mutat be számosat. Az emlékanyag szerencsére hatalmas, így teljességre nem törekedhettünk. Azokat azonban, amelyeket ez a könyv tartalmaz, igyekeztünk sok fotóval ismertetni. A fotók a kultúrtörténeti szempontok mellett megkísérlik visszaadni mindazt az esztétikai, művészeti értéket is, amelyet ezek az itáliai magyar vonatkozású

Thoroczkay Gábor középkorkutatónak, a budapesti tudományegyetem (ELTE) docensének legújabb tanulmánykötete mind a magyar őstörténet, mind a magyar középkor iránt érdeklődők figyelmét felkeltheti. A kötetben sorjázó, az elmúlt évtizedben született tanulmányok a Kárpát-medencei avar néptöredékek továbbélésétől egészen a 2024 őszén kirobbant, Szent István király megismerhetőségének esélyét taglaló vitáig számos kérdést felölelnek. A kötet legfőbb szereplői tehát az Árpád-kor írott forrásai, nagy al

Deák Zoltán (Szerk.)A jeles történészek, régészeti szakemberek által összeállított eme kötet bemutatja a magyar királyok és arisztokraták legszebb temetkezési helyeit és emlékeit. Ebben a színes képekkel illusztrált kötetben megtalálhatjuk a székesfehérvári királyi bazilika Anjou-kori királyi síremlékeit, az egyetemalapító Vilmos pécsi püspököknek a pécsi Aranyos Mária-kápolnájában álló síremlékét, a pécsváradi apátsági templom XV. századi baldachinos síremlékét. Megismerhetjük a kutatómunka rés

Magyar egyháztörténelmünk írásai nem beszélnek a magyar inkvizíció működéséről. Jelen tanulmányomnak nincs rejtett szándéka. Egyetlen mondata sem vád, de minden egyes sora panasz az elnémított ősvallás és eretnekségek üldözöttei helyett és felbecslése a s

Magyar egyháztörténelmünk írásai nem beszélnek a magyar inkvizíció működéséről. Jelen tanulmányomnak nincs rejtett szándéka. Egyetlen mondata sem vád, de minden egyes sora panasz az elnémított ősvallás és eretnekségek üldözöttei helyett és felbecslése a sok erkölcsi és kultúrkárnak, amely a magyar inkvizícióból származott. Egyet azonban eleve be kell vallanom: az elkötelezett magyar történetírók egyoldalú, nyomasztó örökségként reánk nehezedő nyugati történetszemléletével szakítva, szándékosan é

Magyar egyháztörténelmünk írásai nem beszélnek a magyar inkvizíció működéséről. Jelen tanulmányomnak nincs rejtett szándéka. Egyetlen mondata sem vád, de minden egyes sora panasz az elnémított ősvallás és eretnekségek üldözöttei helyett és felbecslése a sok erkölcsi és kultúrkárnak, amely a magyar inkvizícióból származott. Egyet azonban eleve be kell vallanom: az elkötelezett magyar történetírók egyoldalú, nyomasztó örökségként reánk nehezedő nyugati történetszemléletével szakítva, szándékosan é

Magyar egyháztörténelmünk írásai nem beszélnek a magyar inkvizíció működéséről. Jelen tanulmányomnak nincs rejtett szándéka. Egyetlen mondata sem vád, de minden egyes sora panasz az elnémított ősvallás és eretnekségek üldözöttei helyett és felbecslése a sok erkölcsi és kultúrkárnak, amely a magyar inkvizícióból származott. Egyet azonban eleve be kell vallanom: az elkötelezett magyar történetírók egyoldalú, nyomasztó örökségként reánk nehezedő nyugati történetszemléletével szakítva, szándékosan é