Középkori magyar

Hogy úgy a hazai, valamint a külföldi címertan (heraldika) a maga ábrázolásaiban egy - később letűnt - jelképező rendszer hatása alatt állott és ennek a jelképezésnek ősforrásai: a Szentírás, a Melito vagy Pseudo-Melito: Clavis Scripturae-ja, a Physiologusok és Bestiariusok stb. voltak, azt - úgy vélem - már eddig is sikerült elég elfogadható módon bebizonyítanom.

Hogy úgy a hazai, valamint a külföldi címertan (heraldika) a maga ábrázolásaiban egy - később letűnt - jelképező rendszer hatása alatt állott és ennek a jelképezésnek ősforrásai: a Szentírás, a Melito vagy Pseudo-Melito: Clavis Scripturae-ja, a Physiologusok és Bestiariusok stb. voltak, azt - úgy vélem - már eddig is sikerült elég elfogadható módon bebizonyítanom.

Hogy úgy a hazai, valamint a külföldi címertan (heraldika) a maga ábrázolásaiban egy - később letűnt - jelképező rendszer hatása alatt állott és ennek a jelképezésnek ősforrásai: a Szentírás, a Melito vagy Pseudo-Melito: Clavis Scripturae-ja, a Physiologusok és Bestiariusok stb. voltak, azt - úgy vélem - már eddig is sikerült elég elfogadható módon bebizonyítanom.

Hogy úgy a hazai, valamint a külföldi címertan (heraldika) a maga ábrázolásaiban egy - később letűnt - jelképező rendszer hatása alatt állott és ennek a jelképezésnek ősforrásai: a Szentírás, a Melito vagy Pseudo-Melito: Clavis Scripturae-ja, a Physiologusok és Bestiariusok stb. voltak, azt - úgy vélem - már eddig is sikerült elég elfogadható módon bebizonyítanom.

A gyerekekhez szóló könyv, mely legnagyobb hányadában színes rajzokból áll, voltaképpen három kötet folyamatos lapszámozású kolligátuma. Az első rész az ókor világával foglalkozik, és olyan gigantikus alkotásait mutatja be a gyerekeknek, mint a gizai Nagy Piramis, a babiloni függőkertek, Zeusz szobra Olümpiában a rhodoszi Kolosszus és az ókori ember csodálatának középpontjában állott többi építmény. Amint azonban kiderül a továbbiakból (A középkori világ 7 csodája), a középkorban is születtek eg

A gyerekekhez szóló könyv, mely legnagyobb hányadában színes rajzokból áll, voltaképpen három kötet folyamatos lapszámozású kolligátuma. Az első rész az ókor világával foglalkozik, és olyan gigantikus alkotásait mutatja be a gyerekeknek, mint a gizai Nagy Piramis, a babiloni függőkertek, Zeusz szobra Olümpiában a rhodoszi Kolosszus és az ókori ember csodálatának középpontjában állott többi építmény. Amint azonban kiderül a továbbiakból (A középkori világ 7 csodája), a középkorban is születtek eg

Hogy úgy a hazai, valamint a külföldi címertan (heraldika) a maga ábrázolásaiban egy - később letűnt - jelképező rendszer hatása alatt állott és ennek a jelképezésnek ősforrásai: a Szentírás, a Melito vagy Pseudo-Melito: Clavis Scripturae-ja, a Physiologusok és Bestiariusok stb. voltak, azt - úgy vélem - már eddig is sikerült elég elfogadható módon bebizonyítanom.

A középkori magyar címertan jelképezése Hogy úgy a hazai, valamint a külföldi címertan (heraldika) a maga ábrázolásaiban egy - később letűnt - jelképező rendszer hatása alatt állott és ennek a jelképezésnek ősforrásai: a Szentírás, a Melito vagy Pseudo

Hogy úgy a hazai, valamint a külföldi címertan (heraldika) a maga ábrázolásaiban egy - később letűnt - jelképező rendszer hatása alatt állott és ennek a jelképezésnek ősforrásai: a Szentírás, a Mel...

Thoroczkay Gábor középkorkutatónak, a budapesti tudományegyetem (ELTE) docensének legújabb tanulmánykötete mind a magyar őstörténet, mind a magyar középkor iránt érdeklődők figyelmét felkeltheti. A kötetben sorjázó, az elmúlt évtizedben született tanulmányok a Kárpát-medencei avar néptöredékek továbbélésétől egészen a 2024 őszén kirobbant, Szent István király megismerhetőségének esélyét taglaló vitáig számos kérdést felölelnek. A kötet legfőbb szereplői tehát az Árpád-kor írott forrásai, nagy al

Immagini di testimonianze ungheresi nell'Italia medievale

Thoroczkay Gábor középkorkutatónak, a budapesti tudományegyetem (ELTE) docensének legújabb tanulmánykötete mind a magyar őstörténet, mind a magyar középkor iránt érdeklődők figyelmét felkeltheti. A kötetben sorjázó, az elmúlt évtizedben született tanulmányok a Kárpát-medencei avar néptöredékek továbbélésétől egészen a 2024 őszén kirobbant, Szent István király megismerhetőségének esélyét taglaló vitáig számos kérdést felölelnek. A kötet legfőbb szereplői tehát az Árpád-kor írott forrásai, nagy al

A Felső-Tisza-vidék Magyarország középkori templomokban leggazdagabb régiója. Míg a DUna-Tisza közén és a Tiszántúlon alig találni a román és a gótikus korból fennmaradt egyházi építményt, addig a Felső-Tisza vidékén több tucat ma is használatban álló középkori templomot láthatunk. Hasonlóan az erdélyi Szászföldhöz, ahol szinte minden falu közepén ott magasodik egy középkori templomerőd, itt is alig akad település, amelyik ne büszkélkedhetne román kori vagy gótikus templommal. A középkor e tanúi

Thoroczkay Gábor középkorkutatónak, a budapesti tudományegyetem (ELTE) docensének legújabb tanulmánykötete mind a magyar őstörténet, mind a magyar középkor iránt érdeklődők figyelmét felkeltheti. A kötetben sorjázó, az elmúlt évtizedben született tanulmányok a Kárpát-medencei avar néptöredékek továbbélésétől egészen a 2024 őszén kirobbant, Szent István király megismerhetőségének esélyét taglaló vitáig számos kérdést felölelnek. A kötet legfőbb szereplői tehát az Árpád-kor írott forrásai, nagy al

RÓNAI BALÁZS ZOLTÁN (1970, Orosháza) költő, az Országút folyóirat irodalmi szerkesztője új könyvében időutazásra hív a középkorba. A török idők meg nem nevezett évszázadában egy tetszésünk szerinti kisváros lakója lehetünk: a hajdani polgár bőrébe bújva átérezhetjük és megérthetjük az akkori idők gondolkodásmódját, társadalmi és történelmi viszonyait, szokásait, hiedelmeit. S miközben remekül szórakozunk, persze minduntalan ráébredünk, hogy múlt és jelen egybeolvad, hiszen az alapvető emberi von

A kötet annak a monumentális munkának a történetét mutatja be, amelynek eredményeként Mossóczy Zakariás és Telegdy Miklós 1584-ben megjelentette a középkori és kora újkori magyar törvények első nyomtatott gyűjteményét. Ez a kollekció lett később a nevezetes Corpus Juris Hungarici alapja. A törvények sora a Mossóczy-Telegdy-féle kötetben annak megjelenése előtt fél évezreddel, Szent István korával kezdődik, így felmerül a kérdés, hogy mennyiben hitelesek ezek a nagyon régi, ám máig használt és id

A középkori Magyar Királyság legjelentősebb számú képzőművészeti együttesét a falképek alkotják. Az évszázadok történelmi viharai során azonban az emlék¬anyag zöme elpusztult. 1954-ben Radocsay Dénes a Falképek a középkori Magyarországon című, máig alapvető művében csupán 438 olyan templomot és világi épületet tartott számon, melyet XII-XVI. századi freskók díszítettek. Az elmúlt évtizedek műemléki-régészeti kutatásai nyomán számuk jelentősen megnövekedett, és - remélhetőleg - még további lappan

A téves történeti narratívák minden esetben felülvizsgálatra szorulnak, bármilyen mély gyökeret is eresztettek. A történész feladata tehát az - lenne -, hogy a nemzeti emlékezetet ilyenkor kimozdítsa a "komfortzónából", és korrigálja a korábbi téves nézeteket. Persze egyáltalán nem biztos, hogy sikerrel jár. Vannak olyan történetek, amelyek egy nemzet önképének a lényegéhez tartoznak. Az egyik ilyen történet Mátyásé, aki a börtön mélyéből emelkedett a királyi székig, "mint József a fáraó udvaráb

Magyar egyháztörténelmünk írásai nem beszélnek a magyar inkvizíció működéséről. Jelen tanulmányomnak nincs rejtett szándéka. Egyetlen mondata sem vád, de minden egyes sora panasz az elnémított ősvallás és eretnekségek üldözöttei helyett és felbecslése a sok erkölcsi és kultúrkárnak, amely a magyar inkvizícióból származott. Egyet azonban eleve be kell vallanom: az elkötelezett magyar történetírók egyoldalú, nyomasztó örökségként reánk nehezedő nyugati történetszemléletével szakítva, szándékosan é