közép európában

Majoros István új könyve jelent meg Franciák a 20. századi Közép- és Kelet-Európában címen. A 276 oldalon megjelent könyv kitűnő olvasmány. Könyváruházunkban nyomtatott könyvként is megvásárolható.

Milyen Budapest, amikor már csak az állatkertből kiszabadult állatok bolyonganak benne? Papp-Zakor Ilka novelláiban a napjainkban már megszokott abszurd viszonyaink áthurcolkodnak a fantázia birodalmába. Az erőszakos, önző, butácska vagy csak bánatos figurák, akik vagyunk, összekeveredünk a nonhumán világgal: anyám előbb-utóbb egy téglaszínű mozdony, az elhagyott, állapotos lánynak kilences iker begóniái születnek, nagymamában rovarok és mindenféle állat lakik, a telefonbetyárkodó aggokat házike

A közép-európai akkreditációs politikák bár éppen erre számítottunk nem a nyugat-európai modellek szerint alakultak. Az egyetlen kivétel talán az osztrák akkreditációs politika, amely értelemszerűen leginkább a német akkreditáció modelljének hatását mutatta (nem is véletlenül: földrajzi, történelmi és kulturális összefüggéseik okán). Mi ennek az eltérésnek az oka? Nyilvánvalóan a rendszerváltozás, illetve az a folyamat, amelyen a kormányzatok és a felsőoktatási intézmények viszonya átment. Ha ez

Milyen Budapest, amikor már csak az állatkertből kiszabadult állatok bolyonganak benne? Papp-Zakor Ilka novelláiban a napjainkban már megszokott abszurd viszonyaink áthurcolkodnak a fantázia birodalmá ... Az utolsó állatkert - Acinizmus sorsa Kelet-Köz

Az autonómia fogalma és gyakorlati megvalósíthatósága - annak ellenére, hogy mind a mai napig nem született egységes definíciója - a nemzetállami modellt felfedező 19. század óta lázban tartja az elméletírókat és az aktív politikusokat egyaránt. Egyik ala

Az autonómia fogalma és gyakorlati megvalósíthatósága - annak ellenére, hogy mind a mai napig nem született egységes definíciója - a nemzetállami modellt felfedező 19. század óta lázban tartja az elméletírókat és az aktív politikusokat egyaránt. Egyik alapvető formája a személyi elvű kisebbségi autonómia. Nem véletlen, hogy a számos rossz történelmi tapasztalattal terhelt, a területi differenciálódás minden formáját elutasító Kelet-Közép-Európában éppen ez terjedt el. Hogy mit is jelent ez valój

Az autonómia fogalma és gyakorlati megvalósíthatósága - annak ellenére, hogy mind a mai napig nem született egységes definíciója - a nemzetállami modellt felfedező 19. század óta lázban tartja az elméletírókat és az aktív politikusokat egyaránt. Egyik alapvető formája a személyi elvű kisebbségi autonómia. Nem véletlen, hogy a számos rossz történelmi tapasztalattal terhelt, a területi differenciálódás minden formáját elutasító Kelet-Közép-Európában éppen ez terjedt el. Hogy mit is jelent ez valój

Ahogy a tanulmánykötet szerkesztője, Simon János vallja, a „múltat ismernünk kell, hogy a jelenben tudjunk gondolkodni, és jobb jövőt tudjunk építeni”. Ezen építőmunkához kívánnak segítséget nyújtani az immár két évtizede ötévenként megrendezett évforduló

Az utóbbi évtizedben megélénkült a kelet-európai államszocialista országok globalizációjáról folytatott nemzetközi tudományos diskurzus. Tomka Béla kötete nagy figyelmet fordít az új kutatási eredmények recepciójára, egyszersmind a kelet-közép-európai régió - és benne Magyarország - vizsgálatával kíván hozzájárulni a globalizáció történetéről folytatott vitákhoz. A tanulmány először az államszocialista országok globalizációjára vonatkozó régebbi és újabb narratívák elemzését végzi el. Ezt követő

Az autonómia fogalma és gyakorlati megvalósíthatósága - annak ellenére, hogy mind a mai napig nem született egységes definíciója - a nemzetállami modellt felfedező 19. század óta lázban tartja az elméletírókat és az aktív politikusokat egyaránt. Egyik alapvető formája a személyi elvű kisebbségi autonómia. Nem véletlen, hogy a számos rossz történelmi tapasztalattal terhelt, a területi differenciálódás minden formáját elutasító Kelet-Közép-Európában éppen ez terjedt el. Hogy mit is jelent ez valój

Az autonómia fogalma és gyakorlati megvalósíthatósága - annak ellenére, hogy mind a mai napig nem született egységes definíciója - a nemzetállami modellt felfedező 19. század óta lázban tartja az e...

Milyen Budapest, amikor már csak az állatkertből kiszabadult állatok bolyonganak benne? Papp-Zakor Ilka novelláiban a napjainkban már megszokott abszurd viszonyaink áthurcolkodnak a fantázia biroda...

A színház, bár a jelenbeliség művészetének tartjuk, mindig is ezer szállal kötődött a múlthoz, kiemelt szerepet játszott a kulturális emlékezet definíciójában és megőrzésében. A kötet a színház és emlékezet sokrétű kapcsolatának feltárására törekszik, elemzési szempontokat kínálva a társadalmi emlékezet és a történelem színrevitelére törekvő színházi előadások olvasatához. Gazdag példaanyag bemutatásával arra kérdez rá, hogy az 1989 utáni színház milyen formában vesz részt a huszadik (és immár h

Az autonómia fogalma és gyakorlati megvalósíthatósága - annak ellenére, hogy mind a mai napig nem született egységes definíciója - a nemzetállami modellt felfedező 19. ... A személyi elvű kisebbségi autonómiák Kelet-Közép-EurópábanAz autonómia fogalma

Az autonómia fogalma és gyakorlati megvalósíthatósága - annak ellenére, hogy mind a mai napig nem született egységes definíciója - a nemzetállami modellt felfedező 19. század óta lázban tartja az elméletírókat és az aktív politikusokat egyaránt. Egyik alapvető formája a személyi elvű kisebbségi autonómia. Nem véletlen, hogy a számos rossz történelmi tapasztalattal terhelt, a területi differenciálódás minden formáját elutasító Kelet-Közép-Európában éppen ez terjedt el. Hogy mit is jelent ez valój

18. és a 19. század fordulóján Kelet-Közép- és Délkelet-Európa 24 nagy és több kisebb népcsoportjának a tagjai három nagy multietnikus politikai egység, az Oszmán, a Habsburg és az Orosz Birodalom alattvalói voltak. Az azóta eltelt több mint 200 év folyamán a régió politikai térképe alaposan átalakult. A nagy birodalmak helyén kisebb és nyelvi-kulturális szempontból homogénebb politikai szerveződések - zömmel nemzetállamok - jöttek létre. Ezek száma ma 21. Nemzet, nemzetiség és állam viszonyának

18. és a 19. század fordulóján Kelet-Közép- és Délkelet-Európa 24 nagy és több kisebb népcsoportjának a tagjai három nagy multietnikus politikai egység, az Oszmán, a Habsburg és az Orosz Birodalom alattvalói voltak. Az azóta eltelt több mint 200 év folyamán a régió politikai térképe alaposan átalakult. A nagy birodalmak helyén kisebb és nyelvi-kulturális szempontból homogénebb politikai szerveződések - zömmel nemzetállamok - jöttek létre. Ezek száma ma 21. Nemzet, nemzetiség és állam viszonyának

18. és a 19. század fordulóján Kelet-Közép- és Délkelet-Európa 24 nagy és több kisebb népcsoportjának a tagjai három nagy multietnikus politikai egység, az Oszmán, a Habsburg és az Orosz Birodalom alattvalói voltak. Az azóta eltelt több mint 200 év folyamán a régió politikai térképe alaposan átalakult. A nagy birodalmak helyén kisebb és nyelvi-kulturális szempontból homogénebb politikai szerveződések - zömmel nemzetállamok - jöttek létre. Ezek száma ma 21. Nemzet, nemzetiség és állam viszonyának