Kossuth Lajos

Hovanyecz László beszélgetőpartnerei között akad tudós, színművész, akadémikus, zenetörténész és festőművész egyaránt. Ami az interjúalanyokban közös, az nem más, mint hogy valamennyien a XXI. század társaság által alapított Hazám-díj kitüntetettjei volta

Debrecen, 1969

asonlóan eddigi műveihez a szerző ezúttal is mélyen beleásta magát a témába. Bár nem lehet elvonatkoztatni Kossuth politikai életétől, Nemere István ezt lecsökkentette és könyvéből így is vagy éppen ezért roppant érdekes történet bontakozik ki. Megismerjük Kossuth szokásait, életének apróbb-nagyobb eseményeit a jókat éppen úgy, mint a rosszakat, a titkolni és szégyellnivalót. Nem maradt titokban egyik-másik házasságtörésének története és az sem, milyen anyagi körülmények között élt. Életének emi

Vajda ​Lajos (1908-1941) Vajda Lajos művészete nem tartozik a legkönnyebben megközelíthető életművek közé. Olyan utakon járt, ahova „nálunk emberfia nemigen teszi a lábát”

A hat, egymás után uralkodó király portréján keresztül megismerhetjük Franciaország történelmét a 16. század reneszánsz udvari bálok világát&o

A Mintarajziskolában igen rövid időt töltött 1900-ban, majd 1902-ben Rómába, 1903-ban Firenzébe ment, ahol beiratkozott az akadémiára. 1906-ban Párizsba utazott. 1908-as észak-it&aac

„A nagy hazafi, a lánglelkû szónok, Magyarország volt kormányzója, a késõbbi hontalan bujdosó Kossuth Lajos ott pihen már a Kerepesi temetõ gyönyörû mauzóleuma alatt. De neve itt él minden honfiajkon, emlékét kegyeletes tisztelettel ápolja e haza minden f

Cseres Tibor

„A nagy hazafi, a lánglelkű szónok, Magyarország volt kormányzója, a későbbi hontalan bujdosó Kossuth Lajos ott pihen már a Kerepesi temető gyönyörű mauzóleuma alatt. De neve i

Debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Könyvtára

asonlóan eddigi műveihez a szerző ezúttal is mélyen beleásta magát a témába. Bár nem lehet elvonatkoztatni Kossuth politikai életétől, Nemere István ezt lecsökkentette és könyvéből így is vagy éppe...

Szegény hazám! Hogy ássák sírodat saját fiaid, mind benn, mind künn. Mi, a magyar nép, mi nem mehetünk el sem németnek, sem pánszlávnak, hacsak olyan bolondok nem akarunk lenni, mint Ennius katonája, aki megölte magát, hogy meg ne haljon. A menny és a po

Az egykori forradalmár, miniszter, kormányzó, majd száműzött politikus életének a nagyközönség által eddig nem, vagy alig ismert részletei. Biztos, hogy az iskolában tanult anyaghoz képest meglepően sok új információt kaphat az olvasó.

1956. október 25-én, máig tisztázatlan körülmények között magyar karhatalmi és szovjet katonai alakulatok tüzet nyitottak a Kossuth téren gyülekező békés tüntetőkre. Az áldozatok pontos száma a mai napig ismeretlen. A tér 2014-es átépítése során az Országház egyik korábbi szellőzőalagútjában kapott helyet a sortűz és a forradalom áldozatai előtt tisztelgő kiállítás és emlékhely. A kiadvány a korszak történetét és a forradalom eseményeit röviden ismertetve mutatja be a véres csütörtök eseményeit

Markó Árpád (1885–1966) nyugállományú ezredes, a két világháború közötti időszak magyar hadtörténetírásának jeles képviselője és megújítója az 1960-as években készítette el akadémiai doktori disszertációját Kossuth Lajos hadtudományi munkásságáról. A hadt

Idézet a műből: „A nemzeti függetlenség nem oly jelige, mely ha egyszer zászlóra íratott, onnan egykönnyen letörölhető. Vannak szellemek, melyek nehezen tűnnek el, ha egyszer felidéztettek”. A „Kossuth Lajos Tanításai” című eme kiadványt az író és politikus műveit és munkásságát kedvelő, tanításai megismerését mélyebb kontextusban is igénylő olvasóinknak ajánljuk.