Kossuth Könyvkiadó

asonlóan eddigi műveihez a szerző ezúttal is mélyen beleásta magát a témába. ... Kossuth Lajos magánéleteasonlóan eddigi műveihez a szerző ezúttal is mélyen beleásta magát a témába. Bár nem lehet elvonatkoztatni Kossuth politikai életétől, Nemere Istvá

„...Hosszas anyaggyűjtés után a világháború alatt kezdett bele Kossuth Lajosról szóló könyvébe. Feltehetőleg úgy vélte, hogy Kossuth gondolataihoz, igazához kell folyamodnunk a világrendülés napjaiban… Kezdetben Az igazi Kossuth Lajos címet szánta munkájának. Ezen dolgozott még Buda ostromának idején is, olykor gyertyafény mellett. A könyv története ezután kalandosra fordult… Az ostrom elültével … Püski Sándor invitálására 1945. március 10-én elindultunk a Viharsarok irányába, Békés nagyközségbe

Mindennek van oka, így annak is, miért íródik meg egy könyv. Igen, régen, még 1918-ban, tengerésznövendék koromban kedvenc tartózkodási helyem volt a fiumei Tengerészeti Hivatal alagsora. Csuda pompás hajómodelleket lehetett ott látni, remekbe készített munkákat, amiket a jó emlékű Nyírő Gábor révkapitány csináltatott arra hivatott mesterekkel. Egy különösen feltűnt a hajók közül. Kétárbocos vitorlás volt, talapzatán réztábla: "Implacabile, Kossuth Lajos hadifregattja, 1848-ból" ... Már akkor be

1956. október 25-én, máig tisztázatlan körülmények között magyar karhatalmi és szovjet katonai alakulatok tüzet nyitottak a Kossuth téren gyülekező békés tüntetőkre. Az áldozatok pontos száma a mai napig ismeretlen. A tér 2014-es átépítése során az Országház egyik korábbi szellőzőalagútjában kapott helyet a sortűz és a forradalom áldozatai előtt tisztelgő kiállítás és emlékhely. A kiadvány a korszak történetét és a forradalom eseményeit röviden ismertetve mutatja be a véres csütörtök eseményeit

1956. október 25-én, máig tisztázatlan körülmények között magyar karhatalmi és szovjet katonai alakulatok tüzet nyitottak a Kossuth téren gyülekező békés tüntetőkre. Az áldozatok pontos száma a mai napig ismeretlen. A tér 2014-es átépítése során az Országház egyik korábbi szellőzőalagútjában kapott helyet a sortűz és a forradalom áldozatai előtt tisztelgő kiállítás és emlékhely. A kiadvány a korszak történetét és a forradalom eseményeit röviden ismertetve mutatja be a véres csütörtök eseményeit

1956. október 25-én, máig tisztázatlan körülmények között magyar karhatalmi és szovjet katonai alakulatok tüzet nyitottak a Kossuth téren gyülekező békés tüntetőkre. Az áldozatok pontos száma a mai napig ismeretlen. A tér 2014-es átépítése során az Országház egyik korábbi szellőzőalagútjában kapott helyet a sortűz és a forradalom áldozatai előtt tisztelgő kiállítás és emlékhely. A kiadvány a korszak történetét és a forradalom eseményeit röviden ismertetve mutatja be a véres csütörtök eseményeit

1956. október 25-én, máig tisztázatlan körülmények között magyar karhatalmi és szovjet katonai alakulatok tüzet nyitottak a Kossuth téren gyülekező békés tüntetőkre. Az áldozatok pontos száma a mai napig ismeretlen. A tér 2014-es átépítése során az Országház egyik korábbi szellőzőalagútjában kapott helyet a sortűz és a forradalom áldozatai előtt tisztelgő kiállítás és emlékhely. A kiadvány a korszak történetét és a forradalom eseményeit röviden ismertetve mutatja be a véres csütörtök eseményeit

1956. október 25-én, máig tisztázatlan körülmények között magyar karhatalmi és szovjet katonai alakulatok tüzet nyitottak a Kossuth téren gyülekező békés tüntetőkre. Az áldozatok pontos száma a mai napig ismeretlen. A tér 2014-es átépítése során az Országház egyik korábbi szellőzőalagútjában kapott helyet a sortűz és a forradalom áldozatai előtt tisztelgő kiállítás és emlékhely. A brosúra a korszak és a forradalom eseményeit, a "véres csütörtök" történéseit és a központi kiállítóteret mutatja be

1956. október 25-én, máig tisztázatlan körülmények között magyar karhatalmi és szovjet katonai alakulatok tüzet nyitottak a Kossuth téren gyülekező békés tüntetőkre. Az áldozatok pontos száma a mai napig ismeretlen. A tér 2014-es átépítése során az Országház egyik korábbi szellőzőalagútjában kapott helyet a sortűz és a forradalom áldozatai előtt tisztelgő kiállítás és emlékhely. A kiadvány a korszak történetét és a forradalom eseményeit röviden ismertetve mutatja be a véres csütörtök eseményeit

1956. október 25-én, máig tisztázatlan körülmények között magyar karhatalmi és szovjet katonai alakulatok tüzet nyitottak a Kossuth téren gyülekező békés tüntetőkre. Az áldozatok pontos száma a mai napig ismeretlen. A tér 2014-es átépítése során az Országház egyik korábbi szellőzőalagútjában kapott helyet a sortűz és a forradalom áldozatai előtt tisztelgő kiállítás és emlékhely. A kiadvány a korszak történetét és a forradalom eseményeit röviden ismertetve mutatja be a véres csütörtök eseményeit

1956. október 25-én, máig tisztázatlan körülmények között magyar karhatalmi és szovjet katonai alakulatok tüzet nyitottak a Kossuth téren gyülekező békés tüntetőkre. Az áldozatok pontos száma a mai napig ismeretlen. A tér 2014-es átépítése során az Országház egyik korábbi szellőzőalagútjában kapott helyet a sortűz és a forradalom áldozatai előtt tisztelgő kiállítás és emlékhely. A kiadvány a korszak történetét és a forradalom eseményeit röviden ismertetve mutatja be a véres csütörtök eseményeit

1956. október 25-én, máig tisztázatlan körülmények között magyar karhatalmi és szovjet katonai alakulatok tüzet nyitottak a Kossuth téren gyülekező békés tüntetőkre. Az áldozatok pontos száma a mai napig ismeretlen. A tér 2014-es átépítése során az Országház egyik korábbi szellőzőalagútjában kapott helyet a sortűz és a forradalom áldozatai előtt tisztelgő kiállítás és emlékhely. A kiadvány a korszak történetét és a forradalom eseményeit röviden ismertetve mutatja be a véres csütörtök eseményeit

1956. október 25-én, máig tisztázatlan körülmények között magyar karhatalmi és szovjet katonai alakulatok tüzet nyitottak a Kossuth téren gyülekező békés tüntetőkre. Az áldozatok pontos száma a mai napig ismeretlen. A tér 2014-es átépítése során az Országház egyik korábbi szellőzőalagútjában kapott helyet a sortűz és a forradalom áldozatai előtt tisztelgő kiállítás és emlékhely. A kiadvány a korszak történetét és a forradalom eseményeit röviden ismertetve mutatja be a véres csütörtök eseményeit

1956. október 25-én máig tisztázatlan körülmények között magyar karhatalmi és szovjet katonai alakulatok tüzet nyitottak a Kossuth téren gyülekező békés tüntetőkre. Az áldozatok pontos száma a mai napig ismeretlen. A tér 2014-es átépítése során az Országház egyik korábbi szellőzőalagútjában kapott helyet a sortűz és a forradalom áldozatai előtt tisztelgő központi kiállítás és emlékhely. A kiadvány a korszak történetét és a forradalmat röviden ismertetve mutatja be a "véres csütörtök" eseményeit

A reprezentatív megjelenésű kiadvány az elmúlt közel másfél évszázad történetét egyetlen helyszín, a Kossuth Lajos tér alakváltozásainak, nagy eseményeinek és hétköznapjainak, emlékműveinek és palotáinak bemutatásával dolgozza fel több mint százharminc ismeretterjesztő cikkben, rendkívül gazdagon illusztrálva. Emellett olyan megdöbbentő, elfeledett vagy éppen tudatosan felejtésre ítélt történeteket tár fel olvasói előtt, amelyek a magyar nemzet és különösen Budapest múltja iránt érdeklődő közöns

Az 1956. október 25-i Kossuth téri sortűz a forradalom és szabadságharc legvéresebb, mind ez idáig tisztá­zat­lan körülmények között bekövetkezett eseménye volt. A sortűz során máig ismeretlen számú békés, fegyvertelen tüntető vesztette életét, és több százan megsebesültek. Az Országgyűlési Múzeum 2016 októberében egy kutatási programot indított a sortűz körülményeinek alaposabb feltárására. A kutatás célja nem csupán az esemény vizsgálata, hanem a tragédia eddig nem ismert áldozatainak azonosít