Kós Károly

Közzéteszi Benkő Samu

Constantinopolis? Bizánc? Sztambul? Kelet nyugati világvárosa, vagy a nyugati civilizáció keleti csücskének fővárosa. Eleinte egyszerű görög gyarmat, kikötőhely, kereskedelmi raktár, azután egy Rómát helyettesíteni hivatott keleti Róma; majd egy új, keleti birodalom székvárosa és egy keleti vallás és kultúra centruma, melyből egy világrengés után ismét más, újabb, keletibb vallás és kultúra fővárosává épült. Évszázadokon át a nagypolitika ütközőpontjában áll, művészeti sajátosságai egyszerre mut

Constantinopolis? Bizánc? Sztambul? Kelet nyugati világvárosa, vagy a nyugati civilizáció keleti csücskének fővárosa. Eleinte egyszerű görög gyarmat, kikötőhely, kereskedelmi raktár, azután egy Rómát helyettesíteni hivatott keleti Róma; majd egy új, keleti birodalom székvárosa és egy keleti vallás és kultúra centruma, melyből egy világrengés után ismét más, újabb, keletibb vallás és kultúra fővárosává épült. Évszázadokon át a nagypolitika ütközőpontjában áll, művészeti sajátosságai egyszerre mut

Constantinopolis? Bizánc? Sztambul? Kelet nyugati világvárosa, vagy a nyugati civilizáció keleti csücskének fővárosa. Eleinte egyszerű görög gyarmat, kikötőhely, kereskedelmi raktár, azután egy Rómát helyettesíteni hivatott keleti Róma; majd egy új, keleti birodalom székvárosa és egy keleti vallás és kultúra centruma, melyből egy világrengés után ismét más, újabb, keletibb vallás és kultúra fővárosává épült. Évszázadokon át a nagypolitika ütközőpontjában áll, művészeti sajátosságai egyszerre mut

A kiadvány Kós Károly építészeti munkásságának az első, az 1907-től 1914-ig terjedő meghatározó időszakát mutatja be. Kós 1902-ben jött Budapestre. Az egyetemről kikerülve igen sok megrendelést kapott, köztük egy jelentős fővárosi beruházás, az Állat- és Növénykert pavilonjainak megtervezését. Az 1909-es év fordulópontot jelentett életében, ekkor határozta el, hogy Sztánán fog letelepedni, házat építeni és családot alapítani. Ettől kezdve a budapesti tervezések mellett egyre több erdélyi munkát

"Kós rajzaiban az építő-, író- és grafikusművész hármas egysége érvényesült. A gazdag képanyagú kötet a művész egyik kedvenc tevékenységi körébe nyújt teljes körű áttekintést, és összefüggéseiben mutatja be azt a folyamatot, hogyan valósult meg egy európai művészeti elképzelés Erdélyben. Kós a helyi könyvnyomtatás hagyományait és a nyugati iparművészeti elképzeléseket ötvözte, s könyvtervezői, grafikai munkásságával hozzájárult a 20. századi erdélyi könyvkiadás európai színvonalú megteremtéséhez

Kós Károly, a könyvművész Kós rajzaiban az építő-, író- és grafikusművész hármas egysége érvényesült. A gazdag képanyagú kötet a művész egyik kedvenc tevékenységi körébe nyújt teljes körű áttekintést, és összefüggéseiben mutatja be azt a folyamatot, ho

Kós Károly, a könyvművész: Erdélyi könyvművészet a 20. században ???? Ez a gazdagon illusztrált kötet Kós Károly, a kiemelkedő erdélyi építész, író és grafikusművész könyvművészeti munkásságát mutatja be. A könyv részletesen elemzi, hogyan ötvözte...

A kiadvány Kós Károly építészeti munkásságának az első, az 1907-től 1914-ig terjedő meghatározó időszakát mutatja be. Kós 1902-ben jött Budapestre. Az egyetemről kikerülve igen sok megrendelést kapott, köztük egy jelentős fővárosi beruházás, az Állat- és Növénykert pavilonjainak megtervezését. Az 1909-es év fordulópontot jelentett életében, ekkor határozta el, hogy Sztánán fog letelepedni, házat építeni és családot alapítani. Ettől kezdve a budapesti tervezések mellett egyre több erdélyi munkát

Kós Károly, a könyvművész Kós rajzaiban az építő-, író- és grafikusművész hármas egysége érvényesült. A gazdag képanyagú kötet a művész egyik kedvenc tevékenységi körébe nyújt teljes körű áttekintést, és összefüggéseiben mutatja be azt a folyamatot, ho

Ritkaságszámba megy, ha egy építészeti tárgyú könyv a szakmán túl a laikusok - építeni vágyók, művészetrajongók, döntéshozók - érdeklődésére is számot tart. Ehhez igazodik közérthető nyelvezete, a tekintetet megragadó képanyaga. Turi Attila a magyar családi ház építészet meghatározó alakja, jellegzetes megjelenésű, otthonos épületei és ikonikus középületei nem ismeretlenek a hazai közönség előtt. Neve ismerősen cseng a rádióhallgatók számára, beszélgetőműsorai a szemléletformálás úttörői. A köte

Aligha van olyan magyar építész, aki Kós Károlyhoz hasonló mértékben élte volna meg, élte volna át a huszadik század viszontagságait. Az aranykor kellős közepén született, egy soha nem látott fejlődés lázában égő országban nyílt ki szeme a világra, és adatott még neki idő alkotásra az első világháború előtti boldog békeidőkben. Szolgált királynak és főhercegnek, fővárosnak és városnak, egyetemnek; de háborúk, katasztrófák, eget-földet rengető változások között is leginkább szolgálta az Embert.