Könyvkiadó 100

`De szeretnék gazdag lenni, Egyszer libasültet enni, Jó ruhában járni, kelni, S öt forintért kuglert venni.` -- vágyakozik korai versében a gyermek József Attila. Bizony, évszázadokon át a libacomb, a hús egyet jelentett a gazdagsággal, bőséggel. Míg a szegény sorban élők örültek a kukoricakásának, uborkának is, az urak kiváltsága volt a vadászat, a hal- és háziállat-állomány szinte kizárólagos birtoklása, a tízfogásos lakomák... Számos, jól ismert történet szól arról, hogyan `betyárkodtak` a sz

Ropogós sült malac, rántott sertéskaraj, sült sertésborda, sertéspörkölt, főtt tarja, füstölt sonka, rántott máj, pirított máj, májas és véres hurka, sült kolbász, füstölt kolbász, disznósajt... stb. -- vég nélkül lehetne sorolni a húsevők számára ínycsiklandó ételek sokaságát, amelyek sertéshúsból készülnek. Mi, magyarok, különösen szeretjük a sertéshúst és a belőle készült finomságokat. Nemzeti konyhánk számos étele sertéshúsból készül, és a reggelire, uzsonnára való felvágottak, szalámik közü

Az olvasó, akár gyerek, akár játékos kedvű felnőtt 100 gyakori idegen szó verses magyarázatát találja meg e rendhagyó „idegen szavak szótárában”. A köznapi szóhasználatban, a beszélgetésekben, az interneten, a hírekben, az iskolában, a tankönyvekben nap mint nap előkerülnek ezek a kifejezések, amelyek könnyen megakaszthatják a megértést, ha jelentésükkel nincs tisztában, aki hallja vagy olvassa őket. A lexikon forgatható hagyományos verseskötetként is, amelyben vicces, meghökkentő, tágas vagy ép

Ősszel megkezdődik a vadászati idény, s ma már nem számít kiváltságnak, ha az ünnepi asztalra vadakból készült ínyencségek kerülnek. Vadhúsból sütni, főzni, bizonyos kihívást is jelent a kísérletező háziasszonyoknak, uraknak, elsősorban türelmet, mert ezeket a húsokat általában több napig kell előkészíteni, pácolni utánajárást, hiszen nem mindegy, milyen fűszereket, pácokat alkalmazunk körültekintést, mert a hagyományos krumpli, rizs köretek helyett itt különleges kocsonyákkal, mártásokkal, páro

`De szeretnék gazdag lenni, Egyszer libasültet enni, Jó ruhában járni, kelni, S öt forintért kuglert venni.` -- vágyakozik korai versében a gyermek József Attila. Bizony, évszázadokon át a libacomb, a hús egyet jelentett a gazdagsággal, bőséggel. Míg a szegény sorban élők örültek a kukoricakásának, uborkának is, az urak kiváltsága volt a vadászat, a hal- és háziállat-állomány szinte kizárólagos birtoklása, a tízfogásos lakomák... Számos, jól ismert történet szól arról, hogyan `betyárkodtak` a sz

Mostani gasztronómiai kirándulásunkat kezdjük egy igazi péküzlet meglátogatásával. Nem ide tartottunk ugyan, de az utcán terjengő illat egyszerűen bevonzott ide. Nagy, kerek zsemlék tülekednek az átlátszó plexiüveggel fedett tárlókból, s szinte kiáltanak: engem kóstolj meg, harapj bele a húsomba! A félhold alakú kiflik girbe-gurba szövevénye mint nászra gyűlt kígyók sokasága tekereg a szemünk előtt, és mindegyik kifli azt kiáltja: gyere, harapd le a csücskömet! Mártsál tejbe! Vágjál félbe, kenj

Mai rohanó világunkban szokássá vált, hogy a betoppanó vendégeket mindenféle, készen vett csipszekkel, kekszekkel traktáljuk. Ám az igényesebb háziasszonyok (és -urak), akik adnak magukra, nem érik be a boltokban kínált választékkal, hanem saját maguk készítette aprósüteményekkel kedveskednek vendégeiknek. Mennyire más az, amikor a foci VB-re, egy alkalmi videózásra, vagy csak egyszerűen egy könnyű, baráti csevegésre összesereglett vendégeket olyan ropogtatni, majszolni valóval kínálhatjuk, amir

Minden medve szereti a mézet -- ezt már az óvodások is tudják, és tudták már jóval azelőtt, hogy Micimackó erről bárkinek énekelt volna. Sőt mi magunk is nagy mézkedvelők vagyunk -- ezt a titulust tehát a mackók nem sajátíthatják ki maguknak. Tudjuk azt, hogy történelem előtti őseink már sok-sokezer évvel ezelőtt is bolondultak ezért a csemegéért, s akár életük veszélyeztetésével is igyekeztek hozzájutni: ötven méter magasba is felmásztak az égbetörő fákon, hogy megvámolják a vadméhek odújában r

Kevés olyan étel van, mely sütéskor annyira ellenállhatatlan illatot áraszt, mint a sült krumpli (talán csak a kenyér és a pattogatott kukorica veszi fel vele a versenyt e tekintetben). Olyan étel is kevés akad, melynek elkészítése ennyire egyszerű. Ugyanakkor a burgonya az egyik legsokoldalúbban elkészíthető étek.

Távol-kelet -- mily csodás, misztikusan hangzó kifejezés! Mennyi titok, mennyi ismeretlen homály lengi körül! Vagy mégsem? Otthonunk, a Föld mára már bizony jócskán `összezsugorodott`. Ha nem is a szó konkrét, fizikai értelmében, de informatikai tekintetben alaposan lerövidültek a távolságok. A televíziós híradók jóvoltából órák alatt értesülést szerezhetünk a Föld távoli országaiban történő eseményekről, akinek pedig megadatott a lehetőség, hogy az Internet világában bolyongjon, a másodperc tör

A vándorló, nomád életmódot folytató népeknél kialakult egy húsfeldolgozási szokás: a nyárson, egészben megsütött állatok húsát lefejtették a csontokról, és kisebb darabokban, illetve vékony szeletekre vágva, tűz mellett vagy a tűző napon megszárították. A szárításhoz nagy, lapos kövekre terítették a húst, vagy alkalmilag összeállított hússzárító állványokra. Ez utóbbiak voltaképpen fából (legallyazott ágakból) összerótt, rácsos lapú asztalok voltak. Az ilyen hússzárító asztal előnye a kövekkel

A mai háziasszonyoknál szállóigévé vált az a mondás, hogy `nincs időm főzni`. Márpedig főzni kell, -- lehet bármilyen csodálatos a munkahelyi salátabár, az iskolai büfé, hazafelé menet a nyugati típusú, szórakoztatóhelynek is beillő gyorsétkezde, a családi asztal körüli meghitt hangulatot, a `nagyitól tanult békebeli falatokat`, a családi történeteket felidéző étkeket nem pótolja semmi. És jó egymás keze alá dolgozni a konyhában, amíg apa kicsontozza a húst, anya készíti a mártást, a nagyobb gye

Aki evett már sertéscsülköt pékné módra, aki kóstolta a tárkonyos báránycsülköt vagy a tejfölös malaccsülköt, aki csak egyszer is belakott már a savanyú káposztával készült székely sertéscsülökből, az tudja csak igazán, mily mennyei falat a csülök! És ha már tudja, hát bizonnyal bizsereg az ínye, és a gyomra izgatottan megremeg az olyan ételkülönlegességek hallatán, mint a sertéscsülök portugál marinádban, a marhalábszár sörben, a fügével töltött füstölt csülök, vagy a bajor módra készített borj

Mindennapi és különleges receptek mindenkinek

A fokhagyma eredeti hazája valószínűleg Közép-Ázsia volt, de igen ősi kultúrnövény Indiában, Kínában és Japánban is. Európában az olasz, a francia, a spanyol és a görög konyha is régóta használja (hozzánk Itáliából került, Mátyás király második felesége, Aragóniai Beatrix révén, a vöröshagymával együtt), de Csehországban, Szlovákiában, Ukrajnában, valamint a már említett Görögország mellett más balkáni országokban is kedvelik, termesztik. Ma már az egész világon nagyüzemileg termesztett kultúrnö

Az ünnepség rendezője figyelmet kér, mindenki abbahagyja pillanatnyi foglalatosságát és feszülten vár. Lekapcsolják a világítást, majd gördülő asztalon betolják az égő gyertyákkal díszített szépséges remekművet, a gyönyörű, emeletes tortát, amit mindenki lelkendezve, tapssal fogad. Tűzijáték petárdái durrannak, és rajzolnak az égre színes tűzcsokrokat, a zenekar rázendít, vakuk villannak...

Nem tudjuk pontosan, mikor kezdett el az ember alkoholos italokkal főzni, sütni, aminthogy azt sem, hogyan jött rá az előnyeire. Valószínű, hogy ennek tudománya szinte egyidős a sör és a bor ismeretével. Annyit tudunk, hogy a késő őskori emberek már ismerték a sört. A gabonafélékből erjesztett, alkoholtartalmú ital készítésére véletlen felfedezés vezette rá őseinket: a kövek között durva (darás) lisztté őrölt vadgabona-magvakat vízzel keverve, kásaként fogyasztották, sőt, víz hiányában bizony ny