könyve magyar

A könyv egy csodálatos világba kalauzolja el az olvasót, ahol az érdekes leírás, és a sok ritka és különlegesen szép színes képek ötvözetében feltárul egy mesésen szép világ, egy gyönyörű ország, a régi Magyarország. Az 1000. esztendő fényes betűkkel van beírva országunk történelem könyvébe. Ebben az évben az volt az első királykoronázás. István király halálával azonban egymást követték a trónon a jobb-rosszabb királyok. Majd' 1000 esztendő királyait és királynéit ismerheti meg az olvasó, de nem

Mestere és széles körben elismert művelője volt a tudományos eredmények népszerű ismertetésének. Polihisztor volt - akár ornitológusként a madarakról, akár etnográfusként a halászokról és halászatról, akár ichthyológusként a halakról írt, korának szétszórt ismeretanyaga az ő megfogalmazásában és összegzésében csodálatos egységben jelent meg. A magyarság ősfoglalkozásáról és a Kárpát-medence halfaunájáról írt összefoglaló műve

Magyar néprajzi irodalom alapvető remekművének második kötete '.természethistória, a halak élettanáról szól, a hozzájuk fűződő biológiai tudományok foglalata'. A hal nemcsak tárgya a természethistóriának, hanem tárgya a nemzet egyik ősfoglalkozásának is, nemcsak az ember, hanem a természet háztartása szempontjából is fontos, itt tehát az élet és a tudomány közvetlenül találkoznak egymással.

Minden nyelven meghatározó jelentősége van az első bibliafordításnak. Károli Gáspár és munkatársai bibliafordítása alapjaiban határozta meg a magyar nyelvet, az irodalmat és a kultúrát. Ezt a különleges hatástörténetet mutatják be - a teljesség igénye nélkül - ennek az Újszövetség és Zsoltárok kiadásnak a bevezető tanulmányai. Ezekkel az írásokkal is szeretnénk újra ráirányítani a figyelmet a Biblia el nem évülő hatására, amely mind a mai napig itt van velünk, akik magyarul gondolkodunk, beszélü

"A címben megfogalmazott Magyar Korona alatt nem csupán a Magyar Szent Koronát értem, hanem mindazt az államalakulatot, amelyik másfél ezer éve, a negyedik században a Kárpát-medencében létrejött. Ahhoz, hogy ez létrejöhessen évezredeken át számos nép itt

Komjáthy István a mondai töredékek, krónikás naivságok és történelmi, művelődéstörténeti tények tiszteletben tartása mellett, írói szabadsággal ismerteti a csak népmesenyomokban fennmaradt magyar mitológiát, „naiv eposzunkat”, amelyet már Arany János is e

Régi krónikák, valamint történelmi és kultúrtörténeti tények alapján állította össze Komjáthy István ezt a hiánypótló kötetet, kísérletet téve arra, hogy rekonstruálja az ősi magyar mitológiát, naiv eposzun?kat, amelyet híres tanulmányában Arany János elv

Szörny lubickol a kis hegyi tóban. Vendéglős, szállodás, reklámguru és kuruzslónő igyekszik hasznot húzni a fura lényből. De élőlény-e valóban? És ha nem az, hogyan szaporodik mégis? Sir Kán megölése és Maugli távozása után egy évvel a vadon lakói emlékünnepséget terveznek. Sirkánisták és mauglisták fordulnak egymással szembe, új, törtető farkas ül fel a Gyűlés Sziklájára, barátból ellenég, békéből háború lesz. Kik jöhetnek a Bárkára? Noé a kirekesztés és a befogadás módszerével él. Az emberi

Szörny lubickol a kis hegyi tóban. Vendéglős, szállodás, reklámguru és kuruzslónő igyekszik hasznot húzni a fura lényből. De élőlény-e valóban? És ha nem az, hogyan szaporodik mégis? Sir Kán megölése és Maugli távozása után egy évvel a vadon lakói emlékü

Szerző: Komjáthy István Kiadó: Móra Kiadó Megjelenés: 2022. március Régi krónikák, valamint történelmi és kultúrtörténeti tények alapján állította össze Komjáthy István ezt a hiánypótló kötetet, kísérletet téve arra, hogy rekonstruálja az ősi magyar mi

Istvánffi Gyula (Kolozsvár, 1860. április 5. – Budapest, 1930. augusztus 16.) botanikus, mikológus, ampelológus. Fő kutatási területe a gombák és a gombák okozta szőlőbetegségek patológiai vizsgálata, az ellenük való növényvédelmi módszerek kidolgozása volt. 1901-től a Magyar Tudományos Akadémia levelező, majd 1920-tól rendes tagja lett. „Az ehető és mérges gombákról írott külföldi munkák száma tekintélyes, de ezek között a mi viszonyainknak megfelelő modern s mégis népszerű munka alig van, mert

A magyar ehető és mérges gombák könyve Istvánffi Gyula (Kolozsvár, 1860. április 5. – Budapest, 1930. augusztus 16.) botanikus, mikológus, ampelológus. Fő kutatási területe a gombák és a gombák okozta szőlőbetegségek patológiai vizsgálata, az ellenük v

Európa feltámad! Harmadik kiadás