Komáromi

Félperces történetek, mondja szerzőjük ezekről az írásokról az Örkény iránti tiszteletből. Próbálgatta a pillanat formáit, az írások jó részére illik, hogy klasszikus novella, de akad közöttük hosszabb elbeszélés is. A történet egyszer csak „írja önmagát”, és megszabja a maga határait. A történetek szereplői azok, akik között é< színterei pedig életének színterei. Tágas ez a világ időben is, térben is. Dédanyjának tragikus sorsa a 19. századba visz, és sokfelé megfordulhat vele az olvasó Norvégi

Félperces történetek, mondja szerzőjük ezekről az írásokról az Örkény iránti tiszteletből. Próbálgatta a pillanat formáit, az írások jó részére illik, hogy klasszikus novella, de akad közöttük hosszabb elbeszélés is. A történet egyszer csak „írja önmagát”, és megszabja a maga határait. A történetek szereplői azok, akik között é< színterei pedig életének színterei. Tágas ez a világ időben is, térben is. Dédanyjának tragikus sorsa a 19. századba visz, és sokfelé megfordulhat vele az olvasó Norvégi

Félperces történetek, mondja szerzőjük ezekről az írásokról az Örkény iránti tiszteletből. Próbálgatta a pillanat formáit, az írások jó részére illik, hogy klasszikus novella, de akad közöttük hosszabb elbeszélés is. A történet egyszer csak „írja önmagát”, és megszabja a maga határait. A történetek szereplői azok, akik között é< színterei pedig életének színterei. Tágas ez a világ időben is, térben is. Dédanyjának tragikus sorsa a 19. századba visz, és sokfelé megfordulhat vele az olvasó Norvégi

Félperces történetek, mondja szerzőjük ezekről az írásokról az Örkény iránti tiszteletből. Próbálgatta a pillanat formáit, az írások jó részére illik, hogy klasszikus novella, de akad közöttük hoss...

Bajcsi Ildikó kötete a Csehszlovákiában eltérő keretek között szocializálódott délszlovákiai zsidóság jogfosztását mutatja be a Felvidék 1938-as visszacsatolását követően Komárom és környéke példáján. A könyv első felében a helyi zsidó közösség sorsában beállt változásokat követi nyomon az 1938. november 2-i első bécsi döntéstől 1941 augusztusáig, vagyis a harmadik zsidótörvény kihirdetéséig. A szerző kitér a zsidóság nemzeti lojalitásának megkérdőjelezésére, a gazdasági őrségváltás lokális fol

Bántalmazó kultúrában élünk, ennek megfelelően elnyomó rendszerek és bántalmazó mechanizmusok áldozatai vagyunk. Ez nem azt jelenti, hogy a világ rossz, vagy hogy mindenkinek csak negatív tapasztalatai vannak, hanem azt, hogy számtalan bántalmazó mechanizmus működik úgy, mintha létezésük természetes velejárója volna az életnek. De mitől válik természetessé az, ami valójában rombol? Hogyan öröklődik tovább a félelem, a megszégyenítés és a hallgatás egy társadalomban anélkül, hogy bárki kimondaná: