Kiadói Alapítvány

Kocsis László pap-költő nevét színvonala és ismertsége alapján méltán Mécs Lászlóéval együtt szokták említeni. Életében nyolc önálló kötete jelent meg, két gépiratos gyűjteménye pedig a hagyatékában maradt. Ezekből készült el Tüskés Tibor válogatásában az Aranyampolna című kötet, amelyben mindenekelőtt nem a teljes pályaív bemutatása szerepelt szempontként, hanem inkább az esztétikai érték, a minőség, a tematikai gazdagság megmutatása. Kocsis László lírájának ereje, költői világképe, gondolkodás

A Csallóköz földrajzi-történeti hagyományvilága elevenedik meg a kötet tündérmeséiben, falucsúfolóiban, ördögmeséiben, legendáiban és regéiben, melynek hősei egyfelől reális alakok, földi halandók, másfelől kitalált személyek, boszorkányok, tündérek és táltosok. Az 1992-ben megjelent Mátyás király kútja című nagy sikerű könyve után N. László Endre (1930, Komárom) író és néprajzkutató , csallóközi és mátyusföldi mesegyűjteményének újabb remekeivel ismerkedhetnek meg az olvasók.

A kritikus, esszéista, költő 2009-2011 között írt verseinek válogatott gyűjteménye. Az első rész a távol-keleti kultúra és a zsidó-keresztény eszmélkedés eredőit kutatja, a második egy verses hangjáték (Emma és Emil), amelyben maradandónak vélt értékek és a köznapi valóság fájó konfliktusa áll a középpontban, a harmadik rész a legfrissebb verseket tartalmazza, a korábbi kötet (Kalligráfia) folytatásaként egy szépség- és szeretetelvű költői univerzum továbbépítését.

Martyn Ferenc levelek Takáts Gyulának

A kész válaszokat tudókkal szemben Kovács mindig a válaszokat keresi írásaiban, ő a válaszkereső, aki ugyanazon elmélyültséggel kutatja az élet csodáját és ezerszínű valóságát, mint a halál, a másvilág mibenlétét, vagy a különböző vallások, tanítások és dogmák jellegét, a tragikus történések mögöttes motivációit. Ugyanezt teszi akkor is, ha szellemi felfedezések és titkok nyomába ered, ha törökországi, németországi utazásairól szól, ha mintaadó alkotókkal (Bertók László és Lantos Ferenc) való ta

Az elmúlt fél év – kötetben meg nem jelent – verstermése. A versek tematikailag tartalmazzák mindazt, amit a szerző az új évezred szűk másfél évtizedében megélt: sok örömöt és fájdalmat, emberi veszteséget és nyereséget, bemutatják a költő belső, lelki tájainak történéseit, az évek múlásával, a korosodással együtt járó küzdelmét és vele, az unokák hozta örömöket. Felvillantja az ősök és elődök példáját, a kortársakkal kapcsolatos reakciókat is. A földrajzi horizont is széles, magában foglalja mi

Pákolitz István (1919, Paks - 1996, Pécs) költő, prózaíró, hosszú időn át a Jelenkor című folyóirat versrovatának szerkesztője, József Attila- és SZOT-díjas alkotó. Három utolsó verseskötete (Mandulavirág - 1989, Megváltatlan - 1993, Pepitafüzetemből - 1996) a Pannónia Könyvek sorozatban látott napvilágot. Közel fél évszázadon át a hazai irodalmi és kulturális élet aktív résztvevőjeként, rendszeresen publikáló költőként, folyóirat- és könyvszerkesztőként széleskörű kapcsolatokkal rendelkezett, s

A nyugatos-újholdas vershagyomány tanúja, örököse és örökhagyója, a modern magyar intellektuális líra kiemelkedő egyénisége, a 2011-ben elhunyt Rába György költészetének első monografikus feldolgozására vállalkozott Halmai Tamás. A kezéből a Rába-líra korszakait végigtekintő, a versnyelv és világkép változásait, a tematikus és motivikus súlypontokat bemutató, a főbb megállapításokat verselemzésekkel igazoló, Rába költői műhelyébe bepillantást nyújtó, átfogó igényű, de a szélesebb olvasóközöns

Három mesekönyve után a szerző most versekkel örvendezteti meg a 4–10 éves korosztályhoz tartozó ifjú olvasóit, akik minden bizonnyal nem csak a – főként állatokkal és az évszakok váltakozásával foglalkozó – szellemes és tanulságos verseket, hanem a színes illusztrációkat, a kisiskolások által készített rajzokat is örömmel fogadják.

Kovács Gábor tanár, költő műveit a keleti hatások, az indiai kulturális szokások, a végső valóság megismerésének szándéka, új belső összefüggések feltárása, a tudat elengedhetetlen karbantartásának törekvése jellemzi. Versei és prózái különböző lapokban, folyóiratokban, majd az Egy sas délutánja (1999) illetve a Napsütötte eretnekségem (2015) című köteteiben jelentek meg, a hinduizmussal és az indiai hagyományvilággal kapcsolatos kutatásait Az özvegyégetés (2008) című könyve összegezte. A Bertók

Kamarás István OJD – gyermekkönyvek, regények, misztériumjátékok és utópiák, tucatnyi tudós könyv szerzője, a Magyarország felfedezése sorozat szociográfusa, az emlékezetes Jézus projektum alkotója, az MTA doktora, ismert vallásszociológus, az Ordo Joculatorum Dei (az isten bohócai rendje) alapítója. Negyven éve egy gyári munkásokból alakuló baráti társaság tagja és animátora lett. Ez a tényregény nagyrészt az ő életük 2012-ig tartó válságos, kisebb részben pedig az ezután következő, elképzelt t

A Budapesten született, Londonban élő költő, irodalmár 80. születésnapjára megjelenő verseskötet. Az utóbbi három-négy esztendő verstermése a folytatás és a megújulás érdekes egysége, tematikailag, formailag, műfajilag egyaránt. Igen széles és tág földrajzi és időhorizonton megjelenő tárgyiasult világ, a régmúlt felemelő és tragikus történéseire való emlékezés, a jeles személyiségek példázat jellegű említése, az egykori „szabad világgal” és a jelen hazai valóságával egyaránt kritikus szembesülés

Az Ungváron élő Berzsenyi, Quasimodo- és József Attila-díjas író, költő -1997-2003 közötti, 2007-ben megjelent - naplójegyzeteinek folytatása, melyben a mozgáskorlátozottsága révén "szobafogságra" ítélt manzárd őre rögzíti gondolatait a kárpátaljai és a magyarországi valóságról. Nagy hangsúllyal szerepelnek benne politikai események: az ukrajnai ún. narancsos forradalom, a kettős állampolgárságot érintő népszavazás, a Magyar Írószövetség körüli viharok, a 2006-os magyarországi választások, a

Az öt esztendeje elhunyt író, irodalomtörténész, szerkesztő, kritikus élete utolsó tíz hónapjában naplót vezetett, amely tanulságos és megrendítő dokumentuma annak, ahogyan egyre súlyosbodó betegsége mellett tudatosan elrendezte mindazt, amit az utódokra kívánt hagyni: könyveit és folyóiratait, egyre ritkuló szerepléseit, megoldandó feladatait, megírásra váró anyagait, az itt maradottakhoz szóló üzeneteit, az élettől, a betűtől búcsúzó ember utolsó, bölcs gondolatait. A kötetben megismerhetjük –

Az elmúlt évek szerzőt ért terhei és örömei érlelték a könyvet. Főbb motívumai: a személyes veszteségek – 2008-ban felesége, 2011-ben író-rendező fia, Czigány Zoltán elvesztése –, valamint a világ nyugtalanító jelenségei. A szívhez szóló sorok az előbbiek emlékébe kapaszkodnak, az aggódóak az utóbbiról szólnak. A kötet a magyarázat és a végső kapaszkodók keresésének ­– a hitnek, az Isten-lét egyetemessége megélésének és a teljes szeretetnek – a dokumentuma. Vallásos jellegű magyarázatkeresés ez

Illyés Gyula születésének századik évfordulójára megjelenő válogatás – Tamás Attila irodalomtörténész munkája – közel kétszát vers közreadásával az életmű egészének reprezentálására tesz kísérletet. A közel egy évtizeddel az Összegyűjtött versek után megjelenő kötet – a válogató szándékai szerint – nem akarja érvényteleníteni a bölcs, a kiegyensúlyozott, a két lábát szilárdan megvetni tudó alkotóról kialakított képet, ám inkább az illyési személyiség kettősségét állítja előtérbe, erőteljesebben

Az elmúlt fél évszázad két kiemelkedő, nagy tekintélyű, Kossuth-díjas költőjének levelezése Pécs és Kaposvár, a dél-dunántúli régió irodalmi történései mellett bepillantást enged az országos irodalmi életbe, a változó kultúrpolitikába, a társadalmi-politikai élet változásaiba is.

Dusan Sarotar (1968), szlovén író, költő, publicista, dokumentumfilmek, forgatókönyvek szerzője. Kiadó és lapszerkesztő Ljubljanában, kritikát, esszét publikál, irodalmi találkozókat is szervez. Szülővárosa, Muraszombat nehéz időszakát, a második világháború utolsó évét, utolsó hónapjait, napjait idézi fel "Biliárd a Dobray szállóban" című regényével. A városból kivonulnak a német és a magyar csapatok, a szovjet erők torkolattüzei már kirajzolódnak az égboltra. Tito partizánjai is megjelennek