Kiadó Szolgáltató Kft

A megújult Osiris Diákkönyvtár sorozat a magyar- és a világirodalom remekműveit gyűjti össze. A kötetek nemcsak új külsőt kaptak, hanem javított kiadások is egyben. Először 10 kötet jelenik meg, a közeljövőben továbbiakkal bővül a sorozat.

Az Osiris diákkönyvtár sorozat e kötetében Vörösmarty Mihály válogatott verseit és a Csongor és Tünde című művét olvashatjuk.

"- Ha arra mennék! - gondolta Elza. - Ahol a földnek másik fele kezdődik. Ahol nem isten ez az isten! - Idegesen villogtak benne a gondolatok, míg aeroplánja szinte körben tévelygett. Ez öngyilkosság, de mit ér az élet? Elza Dezsőre gondolt, s egyszerre úgy megtöltötte a keserűség, hogy ölni szeretett volna... Az egyik pillanatban, csak hogy tegyen valami kétségbeesettet, majdnem leállította a motort. Legalább zuhannának... Hirtelen egyet siklott, aztán ijedten ismét meghúzta a magassági kormány

A Beszterce ostroma (1895) Mikszáth egyik legolvasottabb regénye. Nem véletlenül. A groteszk elemeket is hordozó mű, középpontjában egy negatív, mai szóhasználattal élve deviáns hőssel az író időszerűségének ékes bizonyítéka. Nedec várának ura, Pongrácz gróf egy magyar Don Quijote. A 19. században élve hadat üzen saját századának. Középkorias gesztusaival és tetteivel a nevetségességen túl az olvasó együttérzését s szeretetét is kivívja. Ez nem az "őrülteknek" kijáró elnéző szeretet, hanem a nag

Az Osiris diákkönyvtár sorozat e kötetében Arany János válogatott verseit olvashatjuk. Arany János jól ismert balladáit újraolvasva mindig meglepetést okoznak modern, szaggatott-kihagyásos elbeszélésmódjukkal. A líra és az elbeszélés határait folyamatosan egymásba nyitva Arany új, távolságtartóbb, közvetettebb költői megszólalást hozott létre a romantika énközpontúságával szemben, ami alkalmat adott neki az elmélyült lélekábrázolásra is. Másrészt ezek a történetek a kísértethistóriák hagyományáb

Babits első regénye, amelyben könnyen kimutatható a freudizmus közvetlen hatása. A cím is a témára utal: a mesebeli kalifa gólyává változott és elfelejtette a varázsszót, amivel emberré változhat. Egy kettéhasadt tudatú fiatalember fantasztikus történetének ürügyén a költő érzéseinek és vágyainak kettősségét példázza: Tábory Elemér kétlelkűsége Babits nyugtalanságának, ellentmondásainak kivetülése. A regény hősét, Tábory elemért ismétlődően jelentkező kínzó álmai egy különös, kettős életbe szorí

A regény valóságosan megtörtént eseményekről, személyes tapasztalatokról szól: saját agyműtétének körülményeit beszéli el az író. Művészetének általánossá, egyetemes emberi élménnyé emeli az operációt, a betegség történetét. Az író a Centrál kávéházban vonatdübörgést hall, halucinál. Ezt fejfájás, ájulás követi, de sem ő, sem orvosai nem gondolnak komoly betegségre. Barátságos beszélgetések, egy filmélmény és feleségével együtt tett klinikai látogatás ébresztik fel gyanúját: agydaganata van. Az

A kötet Nero császár uralomra kerülésétől a bukásig tartó időszak eseményeit tárja fel, miközben részletes leírást kapunk a zsarnokká válás lélektani folyamatáról is. Műve megírásakor Kosztolányi alaposan tanulmányozta az ókori történetírókat, olvasta az antik Rómáról szóló szakmunkákat, valamint konzultált az irodalomtörténész, műfordító és klasszika-filológus Révay Józseffel. A kritikusok közül sokan kulcsregényként értelmezték a szöveget. Nem egy kortárs (s részben erre alapozva a Kádár-korsz

Fazekas Mihály a 18-19. század fordulójának jelentős magyar írói közül az egyik legkülönösebb figura: 1782-ben otthagyta a debreceni Kollégiumot: református pap helyett katona lett. Leszerelése után visszavonultan élt, birtokának és kertjének művelésével törődött elsősorban. Verset és prózát írt, főműveként Diószegi Sámuellel megírta az első magyar nyelvű növényrendszertant. Válogatásunkban Fazekas verseit, epikus és prózai műveit közöljük, közöttük rendkívül szellemes, álnéven jegyzett leveleit

„A kollégium nagy, komor, négyszögű épület.” - A regénynek már az első mondata a századforduló Debrecenjét idézi: a kollégiumot, a Nagytemplomot két zöldsapkás tornyával, a kollégium mellett, a Darabos utca felőli oldalon Csokonainak egykori iskolája felé néző bronzszobrát. A „maradandóság városa” ez, ahogy Ady írja róla. A híres kollégiumban él, szenved, tanul a Móricz iskoláskorát idéző regényhős: Nyilas Misi. „Színjeles tanuló, a kollégium kitüntetettje, bentlakó diák... a becsületességnek, a

A 19. század végén és a 20. század elején kialakult modern magyar, európai szemhatárú irodalom Nyugat körül szerveződött csapatának legnagyobb szellemei társuknak érezték Molnár Ferencet. Ady Endre például megvallotta, hogy őt, az "avas színházlenézőt" Molnár darabjai térítették meg a színházhoz. "Kiváló, öntudatosan elfogult, erős akaratú, hatalmas szuggeráló erejű író: igazán zseniális író", volt róla Karinthy Frigyes véleménye, Tóth Árpád pedig arra figyelmeztetett, hogy "ott van azok között

Móricz Zsigmond harmincéves volt, amikor végre kitűnt íróként: Osvát Ernő közölte a Nyugatban 1908-ban nevezetes novelláját, a Hét krajcárt, amely meghozta számára a kirobbanó sikert, s a Nyugat íróinak, elsősorban Ady Endrének a barátságát, aki lelkendező cikket írt a Nyugatba a novelláról. Regényeivel, elbeszéléseivel, színdarabjaival, publicisztikájával ettől kezdve Móricz, aki Ady szerint „egyedül felér egy forradalmi szabadcsapattal”, haláláig a magyar irodalom középpontjába került, valóság

Mikszáth Kálmán (1847-1910) Különös házassága élvezetes olvasmány. Annak is, aki még nem olvasta, s a régi olvasók népes táborának is, kikben talán már csak teremtett regényvilágának hangulata, íze él. A legendás anekdotázó, nagy mesélőkedvű író figurái - Buttler János, Dőry Mária, Horváth Piroska, Tóth uram, a röszkei kocsmáros, Vidonka és a többiek - száz év távlatából is ismerősen hatnak, a regény mit sem vesztett érvényéből. Mikszáth sorai sodorják magukkal az olvasót, kényelmes karosszékéhe

A szerző ötéves kutatási munkája során bonyolult és nehezen megválaszolható kérdéseket tett föl magának: vannak-e jól körülhatárolható ismertetőjegyei az európaiságnak? Vannak-e Európának közös gyökerei, tradíciói és értékei? Lehet-e föderációt alkotni közös európai identitás nélkül? Azonosak-e az európai polgárok, népek, nemzetek, régiók jövőre vonatkozó céljai és törekvései? Mit jelent az egyre szorosabb európai egység koncepciója? Mi a különbség a nemzetek Európája, az európai konföderáció és

Sir Christopher Munro Clark 1960-ban született, Németországban és az Egyesült Királyságban élő ausztrál történész. Sydney-ben és Berlinben tanult történelmet, majd a Cambridge-i Egyetemen doktorált, ahol a modern európai történelem professzora lett. Kutatómunkájának korai szakaszában a poroszországi pietizmussal és judaizmussal, valamint a Bismarck alatti Kulturkampffal foglalkozott. Clark legnagyobb példányszámban megjelent műve, a 2006-ban kiadott Iron Kingdom. The Rise and Downfall of Prussia

Ez a könyv kézenfekvő, de mind ez idáig ki nem aknázott ötletre épül: egymás tükrében próbálja meg értelmezni az 1840-es évek két legnagyobb magyar irodalmi tehetségének, Jókai Mórnak és Petőfi Sándornak az életművét. A két jelentős kortárs, az egy ideig egymással is szoros barátságot ápoló Petőfi Sándor és Jókai Mór munkássága ugyanis számos módon kapcsolódott össze. Egykorúan pedig nemcsak egymást erősítő jelenségek voltak a korszak olvasói számára, hanem összetartozásukat ők maguk jelölték ki

"This book will not be kept on my bookshelf but will remain on my table and I'm going to read it for the rest of my life. I'm going to learn from it and will meditate on issues covered in it. The wisdom, Gupta relies on and carries in his heart and soul is not a religion, nor a philosophy, nor a belief, nor a science; but is a metaphysical knowledge. It is the only and absolute ancient knowledge, which deals with questions that govern the world and human existence." (Péter Müller) "Gupta is a t

Könyvemet egy elkövetkező új nemzedéknek ajánlom. Balassa Péter esztéta és irodalomkritikus három évtizeddel ezelőtt azt üzente a mi nemzedékünknek, hogy „Ne hagyják, kérem, hogy a fejük fölött kibontakozzon valamiféle küzdelem a lelkükért – válasszanak, szelektáljanak bátran és szuverén módon. Ezért hangsúlyozom, hogy nekünk, idősebbeknek egyéb dolgunk nincs, mint hogy leküzdjük saját agyonkomplikált, agyonreflektált, csupán kényszerűségből és jó ízlésből toleráns, valójában nem demokratikus re

A 19. századi egyetemes történeti szintézis egy kötetben kínálja Európa és az Európán kívüli országok történetét. A francia forradalomtól az első világháború kitöréséig követi nyomon és elemzi a nemzetközi eseményeket, valamint az egyes országok belső, nemzeti fejlődését. Napóleon birodalmi kísérlete után a 19. század első felében ismét helyreállt a nagyhatalmi ötös fogat és megkezdődött az európai diplomácia globalizálódása. A század második felében nemzeti átrendeződés következett. A német egy

Az volt a fő célom, hogy legendák nélkül, okiratok, kortársi visszaemlékezések és szakirodalmi munkák alapján rekonstruáljam Petőfi Sándor életét és munkásságát. A kötet nem akarja módosítani a nemzettudatban élő Petőfi-képet, sem mítoszépítő, sem mítoszromboló szándék tehát nem vezetett. Az első rész, Petőfi életének krónikája, a több ezer oldalas jól ismert vagy már-már elfeledett, a sokszor egymásnak ellentmondó emlékezéseket kiigazítva idézi fel Petőfi Sándor életének eseményeit. Az évekre,