Kiadó szemmel

A monográfia tíz nyelvészeti írást tartalmaz a magyar nyelvű bibliafordítások elemzéséről. Az írások elsősorban elméleti nyelvészeti keretből közelítik meg a bibliafordításban felmerülő kérdések némelyikét. Az általános, fordításelméleti tudás alkalmazását a nyelvtechnológia, illetve a digitális bölcsészet eszköztára egészíti ki. A kötetben szereplő tanulmányok a bibliafordítás általános elméleti oldalának ismertetése után a magyar nyelvű fordítások nyelvtechnológiai feldolgozottsága felé irányu

A könyv borítóján a Sorsok Háza épülete látható. Egy két éve felépült, nagyszabású múzeumé és oktatási központé, mely Auschwitz felfoghatatlan borzalmát szándékozott megörökíteni, de sajnos 2014 óta üresen áll. Ebben a tanulmánykötetben, mely a magyar holokauszt eddig kevéssé ismert vonatkozásaival foglalkozik, számos új forrást felhasználva, három olyan tanulmány is olvasható, mely a tervezett múzeum kiállításának alapjául szolgálhatna. Író-történész szerzője új szempontból közelíti meg a vészk

A kötetben olyan írások szerepelnek, amelyek egy keresztény ember (mellesleg pap és jezsuita szerzetes) világlátásáról tanúskodnak. A szerző azt reméli, hogy példájára másoknak is rányílik a szemük arra, hogy Isten a leghétköznapibb helyzetekben is megtapasztalható. Jelen van. Rá lehet találni. Szó van a könyvben imaéletről és spiritualitásról, pszichéről és önazonosságról, a hit és a tudás kapcsolatáról, civilizációk és vallások együttéléséről, a teológiai és filozófiai értelemkeresés útvesztői

A könyv borítóján a Sorsok Háza épülete látható. Egy két éve felépült, nagyszabású múzeumé és oktatási központé, mely Auschwitz felfoghatatlan borzalmát szándékozott megörökíteni, de sajnos 2014 óta üresen áll. Ebben a tanulmánykötetben, mely a magyar holokauszt eddig kevéssé ismert vonatkozásaival foglalkozik, számos új forrást felhasználva, három olyan tanulmány is olvasható, mely a tervezett múzeum kiállításának alapjául szolgálhatna. Író-történész szerzője új szempontból közelíti meg a vészk

Kell egy könyv a borról a nőknek is! Olyan, amely engedi megláttatni a bor egy másik arcát olyat, amelyről beszélni csak ők tudnak. Huszonegy vallomás a borról olyan nőktől, akiknek az életét valamilyen mértékben meghatározta a bor. Vallomások a borról, ahogyan ők látják, ahogy a mindennapjaikban, ünnepeikben, örömükben és bánatukban tapasztalják, átélik. Sok személyes élménnyel, érzéssel, gyengédséggel, őszinteséggel és megértéssel van fűszerezve minden mondanivalójuk: kinek életről, másnak hiv

A koronavírus-világjárvány sokféleképpen inspirálta a társadalomtudományt, az előzményekre is kitérő eseménytörténeti krónikáktól a kapitalizmus- és ökokritikai megszólalásokig. A pandémia információs vonatkozásait nagyító alá tévő összegzés azonban nem született még, bár népszerűvé lett az infodémia-jelenséggel, a védekezést nehezítő hamis, pontatlan vagy szándékosan megtévesztő hírek kérdésével foglalkozni. A könyv szerint nem kerülhető el, hogy felfedezzük és gondosan körüljárjuk a járványsze

A kötetben olvasható tanulmányok zöme 2019 és 2024 között készült "A 19. századi magyar irodalom politikai gazdaságtana" MTíLendület Kutatócsoport kutatási programjának a részeként. A kötet három részre oszlik. Az első blokk a nemzeti kultúra megalkotásának és a társadalom kapitalista átalakulásának összefüggéseivel és konfliktusaival foglalkozik. Széchenyi István tevékenysége kapcsán azt igyekszem megmutatni, hogy egy kifejezetten nem kapitalista társadalmi-gazdasági gyakorlat, a közösségi adom

Az immár több mint egymilliárd felhasználóval rendelkező Instagram alig pár év leforgása alatt teljesen átformálta életünk számos aspektusát. Sarah Frier díjnyertes technológiai újságíró közelről követte az egyszerű fotóapplikációból viharos gyorsasággal százmilliárd dolláros kolosszussá váló cég történetét, és hiánypótló könyvében feltárja a high tech vállalati intrikák forgatagát: a tőkeemelések, fel- és kivásárlások, a vezetőváltások végtelen körforgását. Az Instagram-sztori bennfentes szemme

Szinte Gábor festőművész, művészettörténész, egyetemi tanár, kiváló tollú önéletíró. A múlt század harmincas éveitől napjainkig vezeti végig az olvasót élete eseményein, ám eközben nemcsak kalandozik különböző történeti, kultúrtörténeti, művészettörténeti területeken, de kifejezetten új kutatási eredményeit is az olvasó elé tárja.

A koronavírus-világjárvány sokféleképpen inspirálta a társadalomtudományt, az előzményekre is kitérő eseménytörténeti krónikáktól a kapitalizmus- és ökokritikai megszólalásokig. A pandémia információs vonatkozásait nagyító alá tévő összegzés azonban nem született még, bár népszerűvé lett az infodémia-jelenséggel, a védekezést nehezítő hamis, pontatlan vagy szándékosan megtévesztő hírek kérdésével foglalkozni. A könyv szerint nem kerülhető el, hogy felfedezzük és gondosan körüljárjuk a járványs

"Ahol Gulyás Gábor megjelenik, ott különleges energiák szabadulnak fel. Keresi a hely szellemét, s ha nem találja, létrehozza a szellem helyét." Lovas Ilona képzőművész "Kevés olyan embert ismerek a magyar múzeumi és galériás életben, aki folyamatosan, üzemszerű működéssel képes jelentős dolgokat létrehozni. Gulyás Gábor filosz létére eligazodik a közélet területén, elég hit és kitartás van benne ahhoz, hogy nagy léptékű terveit, sőt a mások által lehetetlennek tartott vízióit is valósággá vált

A ma már évezredes múlttal büszkélkedhető horvát írásbeliség a történelem folyamán háromféle nyelvjárásban (ča, što, kaj) háromféle írást (glagolita, cirill, latin) s olasz és magyar ortográfiát használva gyarapodott, míg a 19. század elejére eljutott az irodalmi nyelvi standard létrehozásáig, amelynek alapja - a kaj nyelvű írók fájdalmára - a što dialektus lett. A könyv megírásának elsődleges célja az eddig felkutatott és a szakirodalom művelői által feldolgozott anyag és a kutatási eredmények

A könyv borítóján a Sorsok Háza épülete látható. Egy két éve felépült, nagyszabású múzeumé és oktatási központé, mely Auschwitz felfoghatatlan borzalmát szándékozott megörökíteni, de sajnos 2014 óta üresen áll. Ebben a tanulmánykötetben, mely a magyar

A kötetben olvasható tanulmányok zöme 2019 és 2024 között készült "A 19. századi magyar irodalom politikai gazdaságtana" MTA-Lendület Kutatócsoport kutatási programjának a részeként. A kötet három részre oszlik. Az első blokk a nemzeti kultúra megalkotásának és a társadalom kapitalista átalakulásának összefüggéseivel és konfliktusaival foglalkozik. Széchenyi István tevékenysége kapcsán azt igyekszem megmutatni, hogy egy kifejezetten nem kapitalista társadalmi-gazdasági gyakorlat, a közösségi ado

A történettudományban mindig izgalmas kérdés, hogyan látták, illetve látják egymást a különböző országok és népek. Az ünnepelt Kelet-Közép-Európa-szakértő történész, Robert William Seton-Watson; a Times egykori nagyhatalmú bécsi tudósítója, későbbi főszerkesztője, Henry Wickham Steed; a világhírű civilizációkutató, Arnold Joseph Toynbee; valamint a brit külügyminisztérium kisebbség- és magyarszakértője, Carlile Aylmer Macartney azon kevés nyugati tudós-értelmiségiek közé tartoztak, akik tényl