KIADÓ OROSZ

Az ejtőernyősök alkalmazására már a cári hadsereg is tett kísérleteket, de ezek sorra kudarcot vallottak. Igazán jelentős előrelépés csak az 1917-es orosz forradalom után következett. Mivel a bolsevista hatalomátvétel után sok fiatal, tehetséges és megfelelő fantáziával megáldott parancsnok került az alakulóban lévő Vörös Hadsereg élére, a Szovjetunióban komoly lendületet kaptak a „fiatal" fegyvernemek és harcászati megoldások, gyors és jelentőségteljes fejlődésnek indult a hadtudomány és a kato

A nagy sikerű Kulcs című orosz nyelvkönyvcsalád második munkafüzete. Az első kötet a kezdők számára készült, a mostani kötet a középhaladóknak szól.

A nyelvkönyv az kezdetektől az alapfokú nyelvtudásig juttatja el a tanulót, a cirill írás-olvasás tanulásától és a nyelvtani alapismeretektől kezdve a legfontosabb szavak és mondatszerkezetek lsajátításáig.|

A nagy sikerű Kulcs című orosz nyelvkönyvcsalád második munkafüzete. Az első kötet a kezdők számára készült, a mostani kötet a középhaladóknak szól.

Kötetünk több mint félezer közmondást és szólást tartalmaz címszavak szerinti csoportosításban magyar, angol, francia, latin, lengyel, német, olasz, orosz és spanyol nyelven.

A könyv az orosz ikonkutatás legnehezebb évtizedeit mutatja be. A legjobb ikonkutatók (művészettörténészek, teológusok, restaurátorok) áldozatos munkáját ismerteti. Több ikonkutató a szerző tanára volt. A szerző professor emeritus, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, évekig élt Moszkvában, hosszabb ideig a Brüsszeli Egyetem (ULB) kutatója és oktatója volt. A legtöbb tudományos művet publikáló magyar művészettörténész. Főbb érdeklődési területe a bizánci és a posztbizánci festészet, az ikon műv

A nagy sikerű Utazás Európa mélyére című kötet megírása után Muszatics Péter elment néhány ukrán és orosz városba: a mai és az örök Oroszország érdekelte, erről ír új könyvében, száz évvel az 1917-es kommunista forradalom után. A kijevi Aranykaputól a gyö

A nyelvkönyv az kezdetektől az alapfokú nyelvtudásig juttatja el a tanulót, a cirill írás-olvasás tanulásától és a nyelvtani alapismeretektől kezdve a legfontosabb szavak és mondatszerkezetek elsajátításáig.

Dr. Ruzsa György (1947-) művészettörténész, professor emeritus (ELTE), a Magyar Tudományos Akadémia doktora, az ELTE Művészettörténeti Doktori Iskolájának alapító tagja. A legtöbb tudományos művet publikáló magyar művészettörténész. Fő kutatási területe a

Dr. Ruzsa György (1947-) művészettörténész, professor emeritus (ELTE), a Magyar Tudományos Akadémia doktora, az ELTE Művészettörténeti Doktori Iskolájának alapító tagja. A legtöbb tudományos művet publikáló magyar művészettörténész. Fő kutatási területe a bizánci és a régi orosz művészet, de foglalkozik a klasszikus orosz avantgárddal és az orosz-szovjet nonkonformista művészettel is. Kiadónknál ez a második könyve.

Oroszország sokat változott a Szovjetunió összeomlása óta. A lakosság nagy része elszegényedett, egy kisebbik része pedig, amelyik jó időben, jó helyen volt, elképzelhetetlen gazdagságra tett szert. Őket nevezi az orosz köznyelv újoroszoknak. Ebben a kötetben egy csokorra való elbeszélést gyűjtöttünk össze az újorosz bankárok életéről. Természetesen az összes elbeszélés fikció, de oroszországi megjelenésükkor az olvasóközönség és a kritikusok egy része komolyan elhitte, hogy igaz történetekről v

Az orosz szex védelmezője Oroszország sokat változott a Szovjetunió összeomlása óta. A lakosság nagy része elszegényedett, egy kisebbik része pedig, amelyik jó időben, jó helyen volt, elképzelhetetlen gazdagságra tett szert. Őket nevezi az orosz köznye

Ha valaki kiválasztottnak látja magát, és elbukik, akkor a bukásáért szükségszerűen másokat fog okolni, és az orosz történelemben ez a mások mindig is a Nyugatot jelentette. Oroszország gondolkodói mindig is kitüntetett történelmi küldetést tulajdonított

A régi orosz ötvösség egyik legkorábbi emléke - egyébként igen tragikus említése - éppen magyar vonatkozású. Szent Borisz hagiográfiájában olvashatunk arról, hogy szolgájának, Magyar Györgynek (Georgij Ugrin) nyakán aranygrivna volt. Amikor 1015-ben Szvja

A régi orosz ötvösség egyik legkorábbi emléke - egyébként igen tragikus említése - éppen magyar vonatkozású. Szent Borisz hagiográfiájában olvashatunk arról, hogy szolgájának, Magyar Györgynek (Georgij Ugrin) nyakán aranygrivna volt. Amikor 1015-ben Szvjatopolk harcosai a Szent Boriszt védő Magyar Györgyöt megölték, csak úgy tudták nyakáról levenni az aranygrivnát, hogy levágták a fejét. A Jurjevszkoje evangéliumos könyv Magyar György halála után mintegy száz évvel, pontosabban 1119 és 1128 k

"Ha valaki kiválasztottnak látja magát, és elbukik, akkor a bukásáért szükségszerűen másokat fog okolni, és az orosz történelemben ez a "mások" mindig is a Nyugatot jelentette." Oroszország gondolkodói mindig is kitüntetett történelmi küldetést tulajdonítottak hazájuknak, és ez a több évszázados kollektív identitáskeresés jellemzően egy éles kettősség mentén, vagyis a Nyugat viszonylatában zajlott: vajon az ország jövője Európában rejlik, vagy épp ellenkezőleg, Oroszországnak a saját útját kel