KIADÓ OROSZ

Az ejtőernyősök alkalmazására már a cári hadsereg is tett kísérleteket, de ezek sorra kudarcot vallottak. Igazán jelentős előrelépés csak az 1917-es orosz forradalom után következett. Mivel a bolsevista hatalomátvétel után sok fiatal, tehetséges és megfelelő fantáziával megáldott parancsnok került az alakulóban lévő Vörös Hadsereg élére, a Szovjetunióban komoly lendületet kaptak a „fiatal" fegyvernemek és harcászati megoldások, gyors és jelentőségteljes fejlődésnek indult a hadtudomány és a kato

Válogatás az orosz erotikus irodalomból.

A nagy sikerű Kulcs című orosz nyelvkönyvcsalád második munkafüzete. Az első kötet a kezdők számára készült, a mostani kötet a középhaladóknak szól.

A nagy sikerű Kulcs című orosz nyelvkönyvcsalád második munkafüzete. Az első kötet a kezdők számára készült, a mostani kötet a középhaladóknak szól.

A könyv az orosz ikonkutatás legnehezebb évtizedeit mutatja be. A legjobb ikonkutatók (művészettörténészek, teológusok, restaurátorok) áldozatos munkáját ismerteti. Több ikonkutató a szerző tanára volt. A szerző professor emeritus, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, évekig élt Moszkvában, hosszabb ideig a Brüsszeli Egyetem (ULB) kutatója és oktatója volt. A legtöbb tudományos művet publikáló magyar művészettörténész. Főbb érdeklődési területe a bizánci és a posztbizánci festészet, az ikon műv

A nagy sikerű Utazás Európa mélyére című kötet megírása után Muszatics Péter elment néhány ukrán és orosz városba: a mai és az örök Oroszország érdekelte, erről ír új könyvében, száz évvel az 1917-es kommunista forradalom után. A kijevi Aranykaputól a gyö

E könyvecske 1934-ben először németül, majd angolul, később franciául jelent meg, sőt néhány receptje japánul is. Csak ezek után adták ki magyarul, majd a szerző halála után oroszul, csehül és olaszul. A mű sikerét bizonyítja, hogy első megjelenése óta számos kiadást ért meg, és szakmabeliek, valamint szakmán kívüliek százezrei forgatják szerte a világon.

Dr. Ruzsa György (1947-) művészettörténész, professor emeritus (ELTE), a Magyar Tudományos Akadémia doktora, az ELTE Művészettörténeti Doktori Iskolájának alapító tagja. A legtöbb tudományos művet publikáló magyar művészettörténész. Fő kutatási területe a

Oroszország sokat változott a Szovjetunió összeomlása óta. A lakosság nagy része elszegényedett, egy kisebbik része pedig, amelyik jó időben, jó helyen volt, elképzelhetetlen gazdagságra tett szert. Őket nevezi az orosz köznyelv újoroszoknak. Ebben a kötetben egy csokorra való elbeszélést gyűjtöttünk össze az újorosz bankárok életéről. Természetesen az összes elbeszélés fikció, de oroszországi megjelenésükkor az olvasóközönség és a kritikusok egy része komolyan elhitte, hogy igaz történetekről v

Dr. Ruzsa György (1947-) művészettörténész, professor emeritus (ELTE), a Magyar Tudományos Akadémia doktora, az ELTE Művészettörténeti Doktori Iskolájának alapító tagja. A legtöbb tudományos művet publikáló magyar művészettörténész. Fő kutatási területe a bizánci és a régi orosz művészet, de foglalkozik a klasszikus orosz avantgárddal és az orosz-szovjet nonkonformista művészettel is. Kiadónknál ez a második könyve.

Az orosz szex védelmezője Oroszország sokat változott a Szovjetunió összeomlása óta. A lakosság nagy része elszegényedett, egy kisebbik része pedig, amelyik jó időben, jó helyen volt, elképzelhetetlen gazdagságra tett szert. Őket nevezi az orosz köznye

A régi orosz ötvösség egyik legkorábbi emléke - egyébként igen tragikus említése - éppen magyar vonatkozású. Szent Borisz hagiográfiájában olvashatunk arról, hogy szolgájának, Magyar Györgynek (Georgij Ugrin) nyakán aranygrivna volt. Amikor 1015-ben Szvja

Ha valaki kiválasztottnak látja magát, és elbukik, akkor a bukásáért szükségszerűen másokat fog okolni, és az orosz történelemben ez a mások mindig is a Nyugatot jelentette. Oroszország gondolkodói mindig is kitüntetett történelmi küldetést tulajdonított

A mai élő, írott vagy beszélt orosz nyelv fordításához, megértéséhez nélkülözhetetlen, a használatos akadémiai orosz szótárnak nem csak méretében, szerkezetében, színvonalában méltó társa, a nyelvész, egyetemi oktató által összeállított szótár. Az évtizedes gyűjtőmunka eredménye 16 ezer szócikk és 3 ezer szólás, valamennyi irodalmi vagy köznyelvi szövegkörnyezetbe belehelyezve - ilyen terjedelmű, mélységű és felépítésű kétnyelvű szlengszótár nem csak a hazai russzisztikában nem volt még.

A régi orosz ötvösség egyik legkorábbi emléke - egyébként igen tragikus említése - éppen magyar vonatkozású. Szent Borisz hagiográfiájában olvashatunk arról, hogy szolgájának, Magyar Györgynek (Georgij Ugrin) nyakán aranygrivna volt. Amikor 1015-ben Szvjatopolk harcosai a Szent Boriszt védő Magyar Györgyöt megölték, csak úgy tudták nyakáról levenni az aranygrivnát, hogy levágták a fejét. A Jurjevszkoje evangéliumos könyv Magyar György halála után mintegy száz évvel, pontosabban 1119 és 1128 k

"Ha valaki kiválasztottnak látja magát, és elbukik, akkor a bukásáért szükségszerűen másokat fog okolni, és az orosz történelemben ez a "mások" mindig is a Nyugatot jelentette." Oroszország gondolkodói mindig is kitüntetett történelmi küldetést tulajdonítottak hazájuknak, és ez a több évszázados kollektív identitáskeresés jellemzően egy éles kettősség mentén, vagyis a Nyugat viszonylatában zajlott: vajon az ország jövője Európában rejlik, vagy épp ellenkezőleg, Oroszországnak a saját útját kel