KIADÓ OROSZ

A nagy sikerű Kulcs című orosz nyelvkönyvcsalád második munkafüzete. Az első kötet a kezdők számára készült, a mostani kötet a középhaladóknak szól.

Szerző: Oszipova Irina Kiadó: Corvina Kiadó Oldalak száma: 100 Megjelenés: 2020 Kötés: Kartonált ISBN: 9789631358735 A nagy sikerű Kulcs című orosz nyelvkönyvcsalád második munkafüzete. Az első kötet a kezdők számára készült, a mostani kötet a középhal

A nagy sikerű Kulcs című orosz nyelvkönyvcsalád második munkafüzete. Az első kötet a kezdők számára készült, a mostani kötet a középhaladóknak szól.

A könyv az orosz ikonkutatás legnehezebb évtizedeit mutatja be. A legjobb ikonkutatók (művészettörténészek, teológusok, restaurátorok) áldozatos munkáját ismerteti. Több ikonkutató a szerző tanára volt. A szerző professor emeritus, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, évekig élt Moszkvában, hosszabb ideig a Brüsszeli Egyetem (ULB) kutatója és oktatója volt. A legtöbb tudományos művet publikáló magyar művészettörténész. Főbb érdeklődési területe a bizánci és a posztbizánci festészet, az ikon műv

Kulcs 2 - Orosz nyelvkönyv középhaladóknak - munkafüzet, Irina Oszipova, Puha kötésű, Magyar

A nyelvkönyv az kezdetektől az alapfokú nyelvtudásig juttatja el a tanulót, a cirill írás-olvasás tanulásától és a nyelvtani alapismeretektől kezdve a legfontosabb szavak és mondatszerkezetek lsajátításáig.|

A nagy sikerű Kulcs című orosz nyelvkönyvcsalád második munkafüzete. Az első kötet a kezdők számára készült, a mostani kötet a középhaladóknak szól.

Dr. Ruzsa György (1947-) művészettörténész, professor emeritus (ELTE), a Magyar Tudományos Akadémia doktora, az ELTE Művészettörténeti Doktori Iskolájának alapító tagja. A legtöbb tudományos művet publikáló magyar művészettörténész. Fő kutatási területe a

Dr. Ruzsa György (1947-) művészettörténész, professor emeritus (ELTE), a Magyar Tudományos Akadémia doktora, az ELTE Művészettörténeti Doktori Iskolájának alapító tagja. A legtöbb tudományos művet publikáló magyar művészettörténész. Fő kutatási területe a bizánci és a régi orosz művészet, de foglalkozik a klasszikus orosz avantgárddal és az orosz-szovjet nonkonformista művészettel is. Kiadónknál ez a második könyve.

Oroszország sokat változott a Szovjetunió összeomlása óta. A lakosság nagy része elszegényedett, egy kisebbik része pedig, amelyik jó időben, jó helyen volt, elképzelhetetlen gazdagságra tett szert. Őket nevezi az orosz köznyelv újoroszoknak. Ebben a kötetben egy csokorra való elbeszélést gyűjtöttünk össze az újorosz bankárok életéről. Természetesen az összes elbeszélés fikció, de oroszországi megjelenésükkor az olvasóközönség és a kritikusok egy része komolyan elhitte, hogy igaz történetekről v

Az orosz szex védelmezője Oroszország sokat változott a Szovjetunió összeomlása óta. A lakosság nagy része elszegényedett, egy kisebbik része pedig, amelyik jó időben, jó helyen volt, elképzelhetetlen gazdagságra tett szert. Őket nevezi az orosz köznye

Szeptember 30-án a japán miniszterelnök hivatalos látogatásra készül Szentpétervárra. A programjában szerepel az Izsák-Székcsegyház meglátogatása, és a kupolából látható gyönyörű panoráma megtekintése.Szeptember 23-án három fekete bőrdzsekis figura kirabol egy szentpétervári pénzváltót, a város egyik peremkerületében. Pár ezer amerikai dollárt visznek el, és néhány halottat hagynak maguk után a helyszínen.Ekkor ölt Danyül Szorokin életében először. Egy évvel ezelőtt még ígéretes f fiatal író vol

A régi orosz ötvösség egyik legkorábbi emléke - egyébként igen tragikus említése - éppen magyar vonatkozású. Szent Borisz hagiográfiájában olvashatunk arról, hogy szolgájának, Magyar Györgynek (Georgij Ugrin) nyakán aranygrivna volt. Amikor 1015-ben Szvja

Ha valaki kiválasztottnak látja magát, és elbukik, akkor a bukásáért szükségszerűen másokat fog okolni, és az orosz történelemben ez a mások mindig is a Nyugatot jelentette. Oroszország gondolkodói mindig is kitüntetett történelmi küldetést tulajdonított

A régi orosz ötvösség egyik legkorábbi emléke - egyébként igen tragikus említése - éppen magyar vonatkozású. Szent Borisz hagiográfiájában olvashatunk arról, hogy szolgájának, Magyar Györgynek (Georgij Ugrin) nyakán aranygrivna volt. Amikor 1015-ben Szvjatopolk harcosai a Szent Boriszt védő Magyar Györgyöt megölték, csak úgy tudták nyakáról levenni az aranygrivnát, hogy levágták a fejét. A Jurjevszkoje evangéliumos könyv Magyar György halála után mintegy száz évvel, pontosabban 1119 és 1128 k

"Ha valaki kiválasztottnak látja magát, és elbukik, akkor a bukásáért szükségszerűen másokat fog okolni, és az orosz történelemben ez a "mások" mindig is a Nyugatot jelentette." Oroszország gondolkodói mindig is kitüntetett történelmi küldetést tulajdonítottak hazájuknak, és ez a több évszázados kollektív identitáskeresés jellemzően egy éles kettősség mentén, vagyis a Nyugat viszonylatában zajlott: vajon az ország jövője Európában rejlik, vagy épp ellenkezőleg, Oroszországnak a saját útját kel